
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 23.

PARTNEREINK

Ma történt2014. december 21.

MEGJELENT! MEGJELENT! MEGJELENT!

VALLOMÁSOK, EMLÉKEK
- az életről, Kecskemétről

Ötven életút, ötven sikertörténet

(további információk: »» )

90 éve, 1924. december 22-én hunyt el Kövessy Albert színész, színigazgató, színműíró. 1860. október 6-án született. Már 17 éves korában fellépett a kolozsvári Nemzeti Színházban, majd vidéki társulatoknál működött. Elsősorban komikus- és operettbuffo-szerepeket formált meg. 1900-tól 1905-ig Kecskeméten volt színigazgató. Társulata mindig a legjobb erőket egyesítette, többek között Somlay Artúrt is tagjai között tudhatta. Elsősorban zenés bohózatokat és népszínműveket játszottak, de klasszikus műveket is műsorra tűztek. Az első kecskeméti évadban még operaelőadást is tartottak, a Hunyadi László és a Traviata összesen nyolc alkalommal került színre.

Kövessy 1905-től 1911-ig Pécsett, 1911–1912-ben Ungvárott volt igazgató. 1912. október 9-től az Építőmunkások Székházában, a csődbe ment Új Színpad helyén Kövessy Színpad néven indított rövid életű vállalkozást. 1912. december 3-án nyugalomba vonult, majd néhány évvel később visszatért, Selmecbányán, Késmárkon, Iglón, illetve Lőcsén volt igazgató. 1916-ban a Beöthy-színházak dramaturgjaként működött. 1924-ben a New York Kávéházban asztaltársaságot alapított Kövessy-vár néven, amely nyugdíjas színészeket támogatott. Operetteket, daljátékokat írt, számos színművet és operát fordított magyarra.
(Források: *Joós Ferenc: A vándorszínészettől az állami színházig *Magyar Színházművészeti Lexikon *Magyar Színháztörténet II.)

75 éve, 1939. december 21-én Kecskeméten született vitéz Tiszaugi-Szabó Tamás helytörténész, író, újságíró, a piarista rend konfrátere. Tanulmányait szülővárosában végezte – a Piarista Általános Iskola és Gimnázium diákja volt, majd mérlegképes könyvelői képesítést szerzett – és Kecskeméten dolgozott nyugdíjazásáig. A hírös várost végtelenségig szerette, annak nagyon sok történetét, embereit sok könyvében „megénekelte”. Írói, helytörténészi munkájáért 1995-ben Pilinszky János-díjat kapott.

Aktívan részt vett a piarista rend munkájában, az egyháznak írt leveleit, mint „piarista confrater” írta alá, mindig feltüntetve, hogy ő vitéz Tiszaugi-Szabó Tamás, és a saját nevében, saját meggyőződése szerint írja az időnként korholó, időnként valamilyen hiányosság pótlását kérő leveleit.

Nemcsak író, hanem rendkívül aktív vitéz is volt. Édesapja után, várományosként vitéz Habsburg-Lotharingiai József Árpád, királyi herceg, a Vitézi Rend főkapitánya avatta vitézzé 1997. szeptember 20-án. Avatása után rövid időn belül megkapta a Bronz Érdemkeresztet, majd pályafutása során az összes vitézi kitüntetést kiérdemelte. 2013-ban a legmagasabb elismerést is elnyerte, a Lovagkereszt I. osztálya Nagykeresztet vállszalaggal. Életének 75. évében, 2014. rövid, de súlyos betegségben hunyt el.

(Források: *Katona József Könyvtár *Kárpát-medencei Vitézi Rend *Pásztori Tibor Endre: Együtt nézünk...)