1666. január 3-án hunyt el Lippay György egri püspök, esztergomi érsek.

 

Pozsonyban született 1600. október 9-én. Alsóbb iskoláit szülőhelyén és Bécsben végezte. Az egyetemet már egri kanonokként Grazban kezdte, Rómában folytatta, ahonnét 1625-ben, felszentelt papként tért haza. Még az évben esztergomi kanonok, két év múlva pedig tornai esperes lett. Pécsi püspökké 1631-ben nevezték ki, 1633. február 1-jén pedig átvette a veszprémi egyházmegye kormányzását. Négy év múltán, 1637. május 14-én egri püspök lett, és e minőségében 1638-ban részt vett a nagyszombati zsinaton. 1642-től esztergomi érsek volt.

A hitélet és az országos politika terén széles körű tevékenységet fejtett ki. A trencséni jezsuita kollégiumot 1655-ben 80 000 ezüstforintos alapítványával létrehozta, de számos más jezsuita kollégiumot is bőkezűen támogatott. Körmöcön ferences kolostort alapított. Nemzeti zsinatot hívott össze 1648-ban, melynek a magyar papnevelés szempontjából legjelentősebb intézkedése a nagyszombati generális szeminárium életrehívása volt. A szeminárium 1649. augusztus 29-én meg is nyílott. Ennek a szemináriumnak a szabályzatát a római Germanicum mintájára alkották meg, s a növendékei is vörös talárisban jártak (Collegium Rubrorum). Elődje, Lósy Imre alapítványának 15 000 ezüstforinttal való növelésével 1665-ben lehetővé tette a nagyszombati egyetem jogi karának megnyitását. Mint egri püspök kezdett bele a magyarországi rutén szakadárok nagyszabású megtérítésébe. A művészettörténetben a pozsonyi prímási nyári palota és kert meg­alkotásával örökítette meg nevét.

Mint veszprémi és egri püspök a királyi kancellár méltóságát is viselte. Kiváló politikai érzéke és nagy műveltsége, továbbá gerinces magyar magatartása miatt igen nagy tekintélye volt. Sírja a pozsonyi székesegyházban található.

(Források:  *Eötvös Károly Megyei Könyvtár  *Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár)