Koháry István országbíró, hadvezér1731. március 29.

1731. március 29-én hunyt el Koháry István országbíró, hadvezér, költő, Kecskemét földesura.

Gróf Koháry István

1649. március 11-én a Hont vármegyei Csábrágban született. Felsőbb tanulmányait Bécsben végezte. 1667-ben hazatért, a füleki vár főkapitánya lett. A Habsburg-ház feltétlen híve volt. A törökkel szövetkezett Thököly támadását 1678-ban visszaverte, de 1682-ben fogságba esett. Versei jelentős részét 1682-1685 közti fogságában írta. 1685-ben megszöktették. I. Lipót még ebben az évben őt és két testvérét grófi rangra emelte, és kinevezte a dunáninneni részek altábornokává. Részt vett a törökök Magyarországról való kiűzésében.

A szatmári békekötés után megkapta a Rákócziak kecskeméti birtokait, melyet már korábban is zálogban bírt. A város adóját soha feljebb nem emelte, ezért a város lakói őt mint atyjukat tisztelték. A magyar művelődésért, a katolikus egyházért minden áldozatra kész volt. Rendházakat, iskolákat építtetett. Kecskemétre telepítette a piarista tanítórendet. 1712-ben nagyobb alapítványt tett a piarista társház, iskola és templom építésére. Mint a város földesura fölszólította az elöljáróságot, hogy a földbirtok nélküli lakosoknak „város adománya" kerteket osztasson ki. Mintegy 700.000 forintot áldozott a közjó érdekében. Az 1714. december 29-i országgyűlés országbíróvá választotta. A harcokban szerzett kézsebe miatt katonáskodni tovább nem tudott, versírásnak szentelte további életét. Verseit házi lelkésze foglalta írásba.

(Forrás:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)