
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 21.

PARTNEREINK

KITEKINTŐ2017. szeptember 1-30.

1992. szeptember 7. - Petőfi Népe

Utazás hegyek, pálmafák és fegyverek között címmel 25 évvel ezelőtt, 1992. szeptember 7-i számában négy fiatal, köztük két kecskeméti diák tibeti útjáról számolt be a Petőfi Népe. A napilap újságírója, Bán János kérdéseire az expedíció egyik résztvevője elevenítette föl a történteket.

Bodolai László elmondta, hogy bejárták Oroszországot, a távol-keleti köztársaságokat, kalandos módon átvergődtek a véres polgárháború sújtotta Afganisztánon, alig járt utakon beléptek Pakisztánba, eljutottak a mesés Indiába, hogy azután a világ tetején, Tibetben tisztelegjenek Körösi Csoma Sándor sírjánál. Útjuk során élvezték az afgán katonák szoros vendégszeretetét, találkoztak Ali baba kései utódaival, előfordult, hogy két aknavető is az útitársuk volt. Viszontagságos útjuk hazafelé szerencsésen ért véget, egy kamion az iráni–török határról egyenesen Budapestre vitte őket.
(Forrás: *Petőfi Népe, 1992)

1967. szeptember 23. - Petőfi Népe

Húszezer pár cipő, terven felül címmel 50 éve, 1967. szeptember 23-án az Alföldi Cipőgyár dinamikus fejlődéséről írt címoldalán a Petőfi Népe. "Az idei évre terven felül húszezer pár gyermek lábbelit rendelt a kereskedelem a Kecskeméti Alföldi Cipőgyártól. A rendkívüli igény kielégítése érdekében, az üzem több munkaszervezési és technológiai változtatást hajtott végre az elmúlt hónapokban. A többi között üzembe helyezte a képünkön látható futószalagot a tüzödében. Azóta nem kell a munkadarabok után járkálniok a tűzőgépeken dolgozó asszonyoknak, csökkent a holt idő, nőtt a termelékenység. Ily módon naponta kétezer pár cipő hagyja el a munkacsarnokot."

Új futószalag az Alföldi Cipőgyárban (Fotó: Pásztor Zoltán)

A hírös városban a lábbelik készítése sok évtizedes hagyománnyal bír. Schiffer Adolf bőrkereskedő már az 1900-as évek elején cipőgyárat alapított Kecskeméten, a László Károly utcában kezdetben 40-50 munkást foglalkoztatott. Az új üzemben cipőfelsőrészeket készítettek. Az I. világháború az üzem fejlődését meggyorsította, a gyárban, 1915-ben már állami megrendelésre készültek katonai bakancsok. 1926-tól kezdve folyamatosan bővülő, luxusigényeket is kielégítő termelés indult meg, termékeik belföldön és külföldön egyaránt keresettek voltak. A harmincas években szezonidő alatt a dolgozói létszám 200-250 fő volt, a termelés pedig éves viszonylatban 30-40 ezer pár cipő volt. A II. világháború után a nehezen meginduló termelést a szovjet hadsereg részére való megrendelés lendítette fel. 1948-ban államosították a gyárat és Kecskeméti Cipőgyár néven működött tovább.

(Források: *Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára *Petőfi Népe, 1967)