
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 23.

PARTNEREINK

Király József belsőépítész1930. október 20.

1930. október 20-án Tordán született Király József Kossuth-, Munkácsy- és Ybl-díjas belsőépítész.

Felsőfokú tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán végezte 1949 és 1954 között, Kaesz Gyula és Hornicsek László tanítványaként. Pályáját 1954-ben a Faipari Szövetkezetben kezdte, majd a Kereskedelmi Tervező Iroda, a Középülettervező Vállalat, a MÁV Tervező Vállalat, az Iparterv tervezője volt. 1972-től a Szék- és Kárpitosipari Vállalatnál, 1975-től a székesfehérvári Bútoripari Vállalatnál dolgozott. 1957-től a Budapesti Műszaki Egyetem lakóépület-tervezési tanszékén tanított, 1980-tól kinevezett félállású docens volt az Iparművészeti Főiskola Tervezőképző Intézetében. 1983-tól 1990-ig a Lakótervnél, Finta József műtermében tevékenykedett.

„1947-48-49-ben apai nagybátyám asztalosműhelyében ismertem meg a »nagyokat«: Kozma Lajost, Kaesz Gyulát, Flach Jánost, Gábriel frigyest, Gádoros Lajost, Hornicsek Lászlót, építész-belsőépítészeket, Barcsay Jenő festőt, a VIII. kerület asztalos iparosait, intarziásokat, esztergályosait és vasalat-készítőit. Kozma Lajos építész tüzértiszt volt az első világháborúban, az olasz fronton, Doberdónál. Nagybátyám, Király Ernő faipari technikus és bútorasztalos a háborúban géppuskás, majd orosz hadifogoly, az uráli ólom- és uránbányában. Amikor felvételiztem az Iparművészeti Főiskolára, a nagybátyám azt kérdezte: na, te is rajzos legény leszel? Ő ezt megtehette, Kozma és a többi nagy élő, kollegiális kapcsolatban volt terveik, rajzaik kivitelező mestereivel. Mi a »rajzos legény« jelentése és honnan ered? A céhes rendszerű hosszú évtizedek idején a legények, mesterek a korszak stílusjegyeinek ismeretében maguk készítették el a tárgyak 1:1-es tervrajzát és sablonjait. Később a megjelenő mintakönyvek és változások miatt rajzkészségük sorvadt, csökkent. A jobb rajzkészségű legényekből lettek a csak „rajzos legények”, a többiekből a kivitelező iparos legények, mesterek. [...] A diploma után számomra a belsőépítész hivatás beavató állomása 4-5 évvel később, Janáky István építész mellett, Albert Jenő szerkesztőépítész segítségével a KÖZTI-ben történt. Albert Jenő az építészeti terv születésének kezdő fázisától elmagyarázta, mit meddig tervez az építész, és már az első vázlatoktól ott toporog a szakági tervezők csapata_ a belsőépítész, az elektromos, a víz-csatorna-kalorikus-szellőző gépész, az akusztikus. Ez a műhelymunka, amikor nem is lehet észrevenni, hogy a 6B-vel rajzolt tervbe mikor kapcsolódtak be a szakágiak, és a mű tiszta, harmonikus, olyan, mintha az egészet egy közös szellem szülte volna. Egy ilyen, hasonló szellemi műhelymunka örömteli éveit találtam meg 1982-ben Finta József építész műtermében, Miklós Róbert, Guczogi György és mások társaságában, amit ma is újra megköszönök mindannyiuknak."

Király József nevéhez fűződnek egyebek mellett a Gellért Szálló lakószobái, a kecskeméti Aranyhomok Szálloda és a Budapest Szálló belsőépítészeti munkái vagy a Budapest Kongresszusi Központ Pátria termének belsőépítészete, Életfa című faplasztikája. Bútortervezőként a modern tömeggyártás számára tervezett, ő alkotta meg a Tér ’75 garnitúrát vagy a Garzon-szekrénysort. Munkásságát számos alkalommal elismerték: 1957-ben Munkácsy Mihály-díjjal, 1969-ben Ybl Miklós-díjjal, 1984-ben érdemes, 1990-ben kiváló művész címmel tüntették ki. 1996-ban életművéért Kossuth-díjat, 2009-ben életműdíjat kapott. Tanítványai egyszerre tisztelték a Tanár Úr tudását és rajongták az embert. 2013. július 24-én Budapesten hunyt el.

(Források: *Király József: Az ideális belsőépítész képzésről, 2011 *Magyar Építőművészet, 2013/6. *Magyar ki kicsoda *Szegő György: In memoriam Király József *Utóirat 2011/2. *www.facebook.com/kiralyjozsefemlekere)