
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 23.

PARTNEREINK

Kada Elek író, újságíró, polgármester1852. május 2.

1852. május 2-án Kecskeméten született Kada Elek író, újságíró, a hírös város egykori polgármestere. Középiskolai tanulmányait a kecskeméti piarista főgimnáziumban, a jogot a kecskeméti és a pozsonyi jogakadémián végezte. A fővárosban kapott ügyvédi oklevelet 1875-ben. Szülővárosába hazakerülve ügyvédi irodát nyitott és megnősült. Ferenczy Augusztát - Erzsébet királyné felolvasónőjének, Ferenczy Idának unokahúgát - vette feleségül. Az 1870-es évek végén bekapcsolódott a helyi politikai életbe. Nevéhez fűződik a kecskeméti Függetlenségi és a 48-as Párt újjászervezése. 1878-ban a kecskeméti alsó választókerület országgyűlési képviselővé választotta. A fővárosba költözött, és két cikluson keresztül képviselte Kecskemét érdekeit a Parlamentben. 1884-ben nem indult a választásokon, hanem vasúti szakvizsgát tett, és az osztrák-magyar államvasutak magyarországi vonalainak igazgatóságához ment dolgozni. 1891-től az önállóvá lett Magyar Királyi Államvasutak titkára volt.

1897-ben Kecskemét város törvényhatósága egyhangúlag polgármesterré választotta. Vele új szellem költözött az akkor megépült Városháza falai közé. 1897. január 28-án a törvényhatóság előtti székfoglaló beszédében a következőket mondta: "Nem a címet köszönöm meg, amit adtak, hanem azt, hogy alkalmat adtak arra, hogy szülővárosomba visszatérhettem, s férfikorom delén összes erőmet szülővárosom szolgálatába bocsáthatom."

Kada Elek az egykori falusias jellegű településből valódi várost varázsolt. Kialakította a város szecessziós képét. Az ő polgármesterségének ideje alatt épült meg a Mende Valér tervezte Újkollégium és a Márkus Géza tervezte Cifrapalota. 1906-ban avatták fel a Telcs Ede által készített Kossuth Lajos szobrot. Megkezdte Kecskemét és környékének régészeti feltárását, és az előkerült leletekből létrehozta a Városi Múzeumot. Emellett hozzálátott a városi könyvtár, a zenei iskola és a városi mozgóképszínház építésének is. Polgármestersége idején kezdték el építeni a vasúti pályaudvart, de ennek befejezését már nem érhette meg. 1912-ben szélütés érte, amelyből sikerült még felépülnie, ám 1913. július 22-én a legyengült szervezetet újabb agyvérzés érte, s 1913. július 24-én meghalt.

(Forrás: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)