
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 23.

PARTNEREINK

A Jó Pásztor Otthon története25

25 éve, 1993. január 5-én Jó Pásztor Otthon néven idősek szeretetotthona nyílt Kecskeméten. Az ünnepségről másnapi számának címoldalán a Petőfi Népe is beszámolt: „Az Úr áldását kérjük azokra, akik e ház lakói lesznek és azokra is, akik kezük munkájával segítettek a ház építésénél! — Fejes László apát-plébános e szavakkal üdvözölte tegnap délelőtt a kecskeméti Jó Pásztor Otthon lakóit. A hunyadivárosi épület ünnepélyes megáldásán Marosi Izidor érdemes váci püspök is részt vett, valamint azok, akik munkájukkal, adományaikkal hozzájárultak az otthon megújításához. A Jó Pásztor Nővérek által visszaigényelt romos épületet a Népjóléti Minisztérium 7,5 milliós pályázati díjából, a kecskeméti önkormányzat 3 milliójából és a hívek 4,5 milliós adományából varázsolták újjá. A nővérek a kecskeméti Róm. Kat. Főplébánia Egyházközösségének adományozták az épületet, így az újjáépítés fáradságos szervezőmunkája az ő szorgalmukat dicséri. [...] Az otthonban most 15 takaros garzonlakás nyújt biztonságot katolikus időseknek: magányosoknak és házaspároknak. [...] Sokan már októberben beköltöztek, két lakásba pedig ezután várják a lakókat. A Jó Pásztor Otthon tehát 42 év után ismét otthon lehet, lelki és fizikai védelmet nyújtva lakóinak.”

Az épület történetét - melyben korábban kocsma, majd zárda működött - Hunyadiváros című könyvében a közelmúltban elhunyt neves kecskeméti újságíró, népművelő, helytörténész, Heltai Nándor így foglalta össze:

„Már kevesen tudják, hogy évtizedekig kápolna is várta a katolikusokat. a Jó Pásztor Zárdában. A múlt század húszas éveinek elején magyarországi történelmi egyházak vallásos élet elmélyítésétől remélték az emberek jó hajlamainak élesztését, a világháború, az őszirózsás forradalom, majd az ezt puccsal megdöntő kommunista diktatúra, a Trianont követő elszegényesedést követő értékválság káros, az emberek jóra szőtt hitét apasztó következményeinek megszüntetését. Különösen sokat tett a keresztény nemzeti Magyarország erősítéséért, a társadalom és az egyén javát egyaránt szolgáló közösségek megerősítéséért a római katolikus egyház.

Kecskeméten Révész István prelátus-plébános, a későbbi tábori püspök kezdeményezte a lelkek megmentésére, az erkölcsi lejtőre jutott leánygyermekek nevelésével foglalkozó Jó Pásztor Szeretetéről Nevezett Miasszonyunk Nővéreinek kecskeméti letelepítését. Itteni történetüket, működésüket Farkas László plébános A kecskeméti római katolikus plébánia története című könyve és hírlapi cikkek alapján foglalom össze.

»Telket vett a Szolnoki út 48. szám alatt, ahol három kisebb villaszerű épület volt, s mely azelőtt kocsma, mulatóhely lévén, sok bűnnel bántották meg ott a jó Istent. 1924. július 16-án telepedtek le a fehérruhás Jó Pásztor Nővérek, szám szerint heten.«

Első főnöknő a világlátott, művelt, a hitbuzgalmi munkában gyakorlott Deck Mária Antónia lett. Javaslatára nevezték el a szent családnak felajánlott intézményt Názárethnek. A főkapun a zárda előtt elhaladók is olvashatták: Jó pásztor háza, Názáreth. »Az intézetben részben olyanok kaptak helyet, akiket a szüleik vittek hozzájuk, másokat pedig a bíróság utalt be javító nevelésre. 1926-ban kápolnát építettek, mivel a létszám növekedett. 1928-ban új épületet emeltek 100-120 növendék számára a bírák által beutaltak száma elérte a hetvenet-nyolcvanat.« A második világháború időszakában, 1939-től egy-két évig itt élt Mária Natália nővér. Egy vitatott hitelességű teológiai vélemény szerint feltehetően valósak voltak a nővér lelki élményei, látomásai. Az 1901-ben született Natália nővér »misztikájának koronája a Világ Győzelmes Királynőjének kinyilvánítása. mert Isten az ő kezébe tette le a világ megmentését, a gonosz legyőzését, ehhez pedig királynői hatalomra van szüksége« – olvasható egy Amerikában kiadott, a Világ Győzedelmes Királynője című, a nővér Szűz Máriával kapcsolatos látomásait is tartalmazó kötet 105. oldalán. Némely vélekedések szerint a pápához küldött leveleinek is tulajdonítható, hogy XII. Pius pápa 1942. október 24-én a világot fölajánlotta a Világ Királynőjének. A szlovák származású nővér 1992-ben Pestszentlőrincen hunyt el. A pártállam megalapozása, az egyházak, általában a polgári szerveződések elleni támadások során 1948-ban ezt az intézményt is fölszámolták.

A rendszerváltozás után sokáig latolgatták, hogy milyen célra lehetne hasznosítani a zárdaépületet. Minek lenne jó, minek felelne meg az adott környezetben? Sokan jelezték, hogy szükség lenne szeretetotthonra. A Népjóléti Minisztérium pedig pályázatot hirdetett idősek számára létesítendő garzonlakásos otthonra. A Jó pásztor nővérektől közben megérkezett a válasz: készek a visszaigényelni egykori ingatlanukat és átadni a főplébániának szeretetotthon céljaira, szociális otthon létesítésére.”