85 éves Jean-Louis Xavier Trintignant francia színész, rendező.

1930. december 11-én a délnyugat-franciaországi Piolenc-ban született. Apja jómódú iparos volt. Jogi tanulmányait félbehagyva húszévesen Párizsba ment, hogy színész lehessen. Charles Dullin és Tania Balachova színitanodájának elvégzése után, 1951-től párizsi színházakban lépett föl. Ahogy Alain Delon, Jean-Paul Belmondo, Jean-Claude Brialy vagy Claude Brasseur, Trintignant is a Gérard Philipe utáni színésznemzedék tagja, s mindegyikük bálványa volt Philipe. Trintignant kezdetben tehetségtelennek tartották, de szuggesztív játéka hamar elhallgattatta kritikusait.

1955-től filmezett, ő volt Brigitte Bardot partnere Roger Vadim És az Isten megteremtette a nőt című produkciójában. Három év önkéntes katonaság után 1959-ben ismét Vadim rendezte a Veszedelmes viszonyokban, majd több olasz produkcióban szerepelt, ezek közül a legismertebb az 1962-ben készült Előzés, amelyben Vittorio Gasmannal játszott együtt.

A nagyközönség rajongását Claude Lelouch Egy férfi és egy nő című bestsellerének férfijaként szerezte meg 1966-ban. Kiválasztása azért sem lehetett véletlen, mert az autóversenyzőt alakító Jean-Louis maga is rajongója volt a sportnak, több autóversenyen is indult. Természetesen a film 1986-os folytatásában is szerepelt (Egy férfi és egy nő 20 év múlva), ez azonban üzleti és művészi szempontból egyaránt tévedés volt. 1968-ban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb férfi alakítás díját kapta Alain Robbe-Grillet A férfi, aki hazudik című filmjében nyújtott játékáért. A kritikusok elismerését két 1969-es filmjével is kivívta: Costa Gavras rendezte Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája című alkotásban hitelesen formálta meg a fiatal vizsgálóbírót, alakításáért elnyerte a New York-i filmkritikusoktól a legjobb színész díját; ugyanezt a kitüntetést kapta Eric Rohmer Éjszakám Maudnál című produkciójáért is.

Pályája során rendszeresen vállalt színpadi szerepeket is, s visszatérő műfaja volt a versmondás. Legnagyobb színpadi alakítása a Hamlet volt, a dán királyfi tragédiáját 1960-ban és 1970-ben is eljátszotta.

Felesége, Nadine Trintignant rendezte a Szerelmem... szerelmem című filmben, és ő maga is megpróbálkozott a rendezéssel, nem is sikertelenül (Egy jól eltöltött nap, Az úszómester). Elismerést aratott játékával a Moravia-regényből készült Bertolucci-filmben, A megalkuvóban (1970), akárcsak a Dino Buzzati művének adaptációjából készült Tatárpusztában (1976) vagy A teraszban (rendező: Ettore Scola, 1980). Elismerést kapott Francois Truffaut utolsó filmjében, a Végre vasárnap!-ban (1983) és Bertrand Blier Kösz, megvagyok című alkotásában nyújtott teljesítményéért is. Trintignant kiemelkedő alakítást nyújtott Krzysztof Kieslowski lengyel rendező Három szín trilógiájának befejező darabjában, a Pirosben a nyugdíjas bíró szerepében (1994). Magyar filmje is van: Szabó László rendezte 1984-ben a Sortűz egy fekete bivalyért című alkotást. 2012-ban Michael Haneke filmjében, a Szerelemben nyújtott megrendítően szép alakításáért César-díjat kapott.
 

A törékeny alkatú Trintignant alakításait a gyöngéd udvariasság és a váratlanul megjelenő kíméletlenség jellemezte. Gyenge jellemeket - brutális gyilkosokat, féltékeny férjeket, homoszexuálisokat vagy nevetséges nyárspolgárokat - visszafogottan, sohasem harsány eszközökkel játszott, kiválóan értett ahhoz, hogy az emberi jellem sötét vonásait, a nyers erőszakot és a szívtelenséget ábrázolja. "A színész üres papírlap, amelyre festékkel írnak" - mondta egyszer.

Filmjeinek száma jóval száz felett van, többségükben főszerepet játszott. Lánya, Marie már 17 évesen szerepelt apjával A teraszban, később saját jogán is elismert színésznőként közös Apollinaire-esteket tartottak. 2002-ben még együtt játszottak a Janis és John című komédiában. Marie 2003-ban tragikus körülmények között halt meg: egy veszekedés során barátja, Bertrand Cantat ismert francia rockénekes olyan súlyosan ütötte meg, hogy belehalt.

Trintignant 2013-ban bejelentette, hogy végleg visszavonul, a Riviérán található Antibes város Anthea nevű színházában szavalóesttel búcsúzott a közönségtől.

(Forrás:  *Sajtó- és Fotóarchívum)