1736. január 19-én született James Watt angol mérnök, az első üzemképes gőzgép feltalálója.


A skóciai Greenock-on-Clyde-ban jött napvilágra, egy hajóács negyedik, beteges gyermekeként, migrénje miatt sokáig még szülei is gyengeelméjűnek tartották. Inasként Londonban tanulta ki a gépek készítését, reparálását, majd Glasgow-ban nyitott műhelyt, a hatóságok azonban bevonták az engedélyét, mert nem inaskodott elég hosszú ideig. Ezután a helyi egyetemre szegődött műszerésznek, munkája során sokat bajlódott a Newcomen-féle "himbás" gőzgéppel, ezért elhatározta, hogy javít annak kétségbeejtően alacsony, egyszázalékos hatásfokán. Állását otthagyta, szűkös alkalmi jövedelmét földméréssel, hangszerek javításával és - egyes feltételezések szerint - márkás fuvolák hamisításával egészítette ki.

Végül rájött az addigi gőzgépek alapvető hibáira és a megoldásra is. Elválasztotta a gőzlecsapódást végző kondenzátort a hengertől, amelyben a dugattyú mozog, így a hengert nem kellett újra meg újra lehűteni. Az addig nyitott hengert lezárta, és egy atmoszférás gőzzel töltötte ki, az így biztonságossá vált gépben a munkát nem a külső légkör, hanem a gőz végezte. Az utókor 1769-től, a tökéletesített gőzgép szabadalmaztatásától számítja az ipari forradalom kezdetét.

Idővel megszerkesztette a kettős hatású, folyamatos üzemű gőzgépet, amelyben a gőz ereje a dugattyú mindkét oldalán felváltva hatott (korábban a dugattyú csak az egyik oldalra nyomódott ki, és lassan mozdult vissza). A gépet bolygókerekes hajtóművel és lendítőkerékkel látta el, amely átlendítette a holtponton, így forgómozgásra is képessé tette. A dugattyú paralelogrammás vezetése a gőzgép fordulatszámát két érték között tartotta, Watt így az automatizálás előfutára lett. Sőt - mivel 1784-ben már gőzvezetékkel fűtötte irodáját - ő tekinthető a gőzfűtés feltalálójának is.


Munkájában előbb a feltaláló-vállalkozó John Roebuck, majd 1775-től Matthew Boulton birminghami nagyiparos támogatta. A Boulton and Watt Anglia legfontosabb gőzgépgyártó vállalata lett, amelynek gépeit a bányászatban, a kohászatban, a textiliparban, vízműveknél és még számos helyen használták. Watt 1784-ben gőzmeghajtású járművet épített és szabadalmaztatott három különböző sebességfokozatú erőátvitellel. Ő fedezte fel, hogy a víz nem elem, hanem vegyület. 1800-ban, szabadalmának lejártakor tiszteletre méltó, gazdag emberként vonult vissza, a glasgow-i egyetem díszdoktora, a Királyi Akadémia tagja lett, de a báróságot visszautasította.

Az 1819. augusztus 25-én elhunyt feltalálót 2002-ben beválasztották a 100 leghíresebb brit személyiség közé. Budapesti szobra - a gőzmozdonyt feltaláló George Stephenson társaságában - a Keleti pályaudvar homlokzatáról tekint alá. Nevét őrzi a teljesítmény metrikus mértékegysége, a watt. 1783-ban ugyanis a gőzgépe és egy erős bányaló teljesítményét összehasonlítva meghatározta a lóerő fogalmát (az igásló 150 fontot volt képes egy másodperc alatt négy láb magasra emelni). A watt az a teljesítmény, amelyet 1 Joule munka 1 másodperc alatt hoz létre. Egy lóerő mintegy 735,5 watt.

(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)