
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2025. április 5.

PARTNEREINK

IN MEMORIAM: Gombár Judit2016. május 30.

Elhunyt Gombár Judit Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező, pedagógus, egyetemi tanár, a Győri Balett örökös tagja. Előbb kölcsönszínészként lépett fel - egy esztendeig - Kecskeméten, majd évekkel később szerződött tervezőként dolgozott a hírös város teátrumában. A Győri Balett egyik alapítójaként, jelmez- és díszlettervezőként meghatározó szerepet játszott a társulat irányításában és művészeti iskolává alakításában.

Gombár Judit 1937. szeptember 13-án Budapesten született. Gyerekkora óta festett, rajzolt, tíz évig zongorázott is. Mivel középiskolás korában műfordításokat készített, például Rainer Maria Rilke verseit ültette át magyarra, úgy gondolta, hogy jó dramaturg válna belőle. Jelentkezett is a színművészetire, de abban az esztendőben nem indult ilyen szak. Mégis felvették ötezer jelentkező közül - színész osztályba. Négy szemesztert végzett el, majd kölcsönszínészként lépett fel egy esztendeig Kecskeméten és Egerben. Szubrettként például Stazit játszotta a Csárdáskirálynőben és a főszerepet Innocent-Kállai-Szenes Tavaszi keringőjében. Közben azonban már készült az Iparművészeti Főiskola felvételijére. Textil szakra vették fel, de addig kérlelte a főtanszakvezetőt, hogy jelmeztervezést akar tanulni, amíg Z. Gács György igent nem mondott kérésére. 1963-ban, harmincharmadik színházi tervezésével diplomázott. Korreferense, Eck Imre, a Pécsi Balett igazgatója fordította érdeklődését a tánc világa felé. Tizenöt évig a Pécsi Nemzeti Színház tervezője volt, de alkotott az ország sok színházában, így szerződött tervezőként Szegeden, Kecskeméten, Szolnokon, a Népszínházban és a Magyar Állami Operaházban is. 1972-ben hosszabb időre Brüsszelbe költözött, ahol férjével, Markó Ivánnal együtt Maurice Béjart vonzáskörében dolgozott. Monte Carlóban, Tokióban, Párizsban a neves koreográfus ősbemutatóinak tervezője volt. "Magát a színházat lehetett tőle megtanulni" - lelkesedett egy későbbi interjúban ezekről az évekről. - "Ellesni a dramaturgia trükkjeit, amelyeknek később nagy hasznát vettem a Győri Balettnél, ahol olykor a szüzsé elkészítése is rám hárult. Két meghatározó előadása volt az életemnek, amelyeket Béjárt-ral készítettem: az Amiről nekem a szerelem beszélt, és az Amiről nekem a halál beszélt. Mindkét rész Mahler-zenén alapult."

1979-ben részt vett a Győri Balett megalapításában, ahol meghatározó alakja lett az együttesnek. A társulat örökös tagja. Igazgatott és tanított a győri balettiskolában, oktatott a budapesti Nemzeti Színház Akadémiáján, 1999 szeptemberétől pedig a Shakespeare Akadémián. Főiskolai magántanárként a Magyar Táncművészeti Főiskola tanára volt. Tervezőként hosszú ideig szorosan együttműködött Balázs Zoltánnal, akivel számos előadást vitt sikerre. 2008 novemberében a Rennes-i Operában mutatták be közös munkájukat, Marschner Vampyrját, melyet a MEZZO TV is közvetített. Tervezőművészetére jellemző az emberi test alapos ismerete, célszerű, mégis rendkívül kifejező felöltöztetése, a különböző avantgárd képző-, ipar-, színház- és táncművészeti stílusok, eszközök, technikák szerves összekapcsolása, a korszerű színháztechnikán alapuló konstruktív térépítkezés. Művészi tevékenységét 1984-ben Jászai Mari-díjjal, 2002-ben Hevesi Sándor-díjjal, 2005-ben Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetéssel, 2007-ben Táncművészetért díjjal, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetéssel ismerték el.

(Források: *Katona József Könyvtár *Magyar Fesztivál Balett *Magyar Színházi Portál *Magyar Színházművészeti Lexikon)