95 éve, 1922. július 18-án hunyt el ifj. Bagi László ügyvéd, hírlapíró, helyettes polgármester. 1852. október 6-án Kecskeméten született. Iskoláit szülővárosában, a piarista főgimnáziumban és a jogakadémián végezte. 1872 és 1874 között a kecskeméti ügyészségnél iktató volt. 1874-ben a város 3. aljegyzőjévé, 1878-ban 1. aljegyzőjévé választották. Tehetsége és szorgalma folytán gyorsan haladt előre hivatali pályáján. 1889. február 15-én a város főjegyzője lett. Közben 1884-ben ügyvédi diplomát szerzett. Már fiatal korától versei, kisebb elbeszélései, közügyekkel foglalkozó írásai jelentek meg a vidéki és a fővárosi lapokban, munkatársa volt a Kecskemétvidéki Közlönynek, a Kecskeméti Lapoknak és a Kecskemétnek, mely utóbbi lapot 1881. október 23-tól 1882. február 19-ig szerkesztette is. Szintén az ő szerkesztésében jelent meg a Kecskemét múltja és jelene című monografia első kötete. Adonis című tragédiájával 1881-ben az Akadémia Teleki-pályázatán dicséretet aratott.

Ifj. Bagi László a római katolikus egyházközség tanácsosa volt. Ő készítette el a kecskeméti autonóm egyházközség szervezeti szabályzatát, amelynek alapján Kecskemét 1891-ben megkapta a királytól a juspraesentandit, a lelkészbemutatási jogot, s a községi autonómiát, amilyennel egyetlen római katolikus egyházközség sem bírt akkor Magyarországon. Kiváló pénzügyi és gazdasági szakember lévén Lestár Péter és Kada Elek polgármesterek főmunkatársa volt. Ö teremtette meg a pénzügyi alapot a város fejlesztéséhez. 1902. május 28-án helyettes polgármesterré és pénzügyi tanácsnokká választották. Ettől kezdve ő intézte a város pénzügyeit, amelyeket az óriási összegeket kitevő beruházások dacára egyensúlyban tartott. A lajosmizsei vasút megépítése az ő fáradozásának eredménye, valamint a kisbugaci és a baracsi birtokoknak a város általi megvásárlása. 40 éves jubileuma alkalmából a király Ferenc József renddel tüntette ki. A római katolikus egyház 1903-ban főgondnokává választotta. Nevéhez fűződik a Nagytemplom renoválása, az egyházi bérpaloták építése és az angolkisasszonyok intézetének felállítása. Kada Elek halála után nem választották meg polgármesternek, ekkor nyugalomba vonult. A nyugalom azonban neki nem pihenést jelentett. Mint az ország egyik legkiválóbb közigazgatási szakembere, minden ülésen, közgyűlésen jelen volt. Felszólalásainak, útmutatásainak ezután is sok hasznát látta a város. Pénzügyi szaktudását a Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank felvirágoztatásánál is kamatoztatta. Igazgatósági elnöke volt az Első Kecskeméti Szőlő- és Gyümölcstermelő Szövetkezetnek.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Közlöny, 1922  *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1890-1913  *Magyarország vármegyéi és városai)