
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2025. április 7.

PARTNEREINK

Hornyik János városi főjegyző1885. október 8.

1885. október 8-án, Kecskeméten hunyt el Hornyik János városi főjegyző, levéltáros, történetíró, az MTA tagja.

A hírös városban született 1812 októberében. Apja Hornyik Ádám kecskeméti iparos, anyja Balázs Erzsébet volt. A piarista gimnázium hat osztályának elvégzése után a pesti tudományegyetem hallgatója lett. Tanárai között volt Horvát István neves történész is. Tanulmányait azonban egyre súlyosbodó tüdőbaja miatt abba kellett hagynia. Hazaköltözött, és a betegség még egy ideig tétlenségre ítélte.

1834-től Kecskeméten ügyészi és jegyzői hivatali írnok lett, majd 1842-ben helyettes levéltárnok. 1844-től al-jegyzővé és városi levéltárnokká nevezték ki. 1848-ban megválasztották a város főjegyzőjévé. 1851-1856-ig járásbírósági ülnök volt, majd 1860-ig ismét a levéltáros munkakört látta el. 1861-ben a város főjegyzője lett, de még ez év őszén az alkotmányos tisztikarral együtt lemondott hivataláról. 1862 végén egy királyi udvari rendelet alapján a városi hatóságot újraszervezték és ismét főjegyző lett egészen nyugdíjazásáig. Az 1880-as évek elején a törvényhatósági közgyűlés Hornyik Jánost saját kérésére hivatalától fölmentette, nyugdíjazta, és örökös tiszteletbeli főjegyzői címet adományozott neki.

Hornyik János műve Csaknem egész életén át szülővárosának és környékének történetével foglalkozott. Horváth Döme és a korabeli történetírók, Salamon Ferenc, Szilágyi Sándor, Gyárfás István ösztönzésére hosszas kutató- és gyűjtőmunka révén megírta Kecskemét várostörténetét. A monográfiát 1862-ben az Akadémia Marczibányi-díjjal jutalmazta, és a szerzőt levelező taggá választotta az alábbi indokkal: "Mind az okiratok nagy számát, melyek e műben bocsáttattak először közre, mind a feldolgozást tekintve, a legkiválóbb mű azon történelmi monographiák közt, melyek irodalmunk terén 1856-61. évek folytán megjelentek".

Hornyik János nemcsak történelmi tárgyú cikkeket jelentetett meg, írásaiban foglalkozott a város mindennapi életével, közügyeivel is. Munkássága kiterjedt Katona József életének vizsgálatára is. Az 1867 októberében megindult Kecskeméti Lapoknak főmunkatársa, 1870-től 1872-ig szerkesztője, 1878-ban ismét főmunkatársa és 1879-1880-ig szerkesztőtársa volt. Vezette a közművelődési és a tanügyi rovatokat. Másvilági levél címmel 1869-től több humorisztikus levelet írt, melyekben a régi kor dicsőítése mellett a pártoskodás elfajulásait ostorozta. Többnyire saját neve alatt írt, kevés névtelen közleményen kívül a Hadadi Boldizsár és Boldogréti Víg László álneveket is használta.

Hornyik János síremléke a Köztemetőben Hosszú betegeskedés után 1885-ben hunyt el. A Magyar Tudományos Akadémián 1888. december 17-én Szilágyi Sándor tartott fölötte emlékbeszédet, szülővárosa pedig 1894-ben sírja fölé fekete márvány emléket állított. Síremlékét a volt Városháza épületének bontási anyagából építették fel. Ma Kecskeméten körút viseli a nevét. Szobra a Kodály Zoltán téren áll. Barátai, pályatársai később így emlékeztek meg róla: "Hornyik nagy művét, Kecskemét városának történetét olvasva, bámulom a tudós szorgalmát, aki a legcsekélyebb maradványokat is felkutatta és azokból oly szingazdag képet tudott elénk állítani. Fölemel a tudat, hogy aki a köznek önzetlenül szolgál, nem éli le napjait nyomtalanul. A munka édes teljesitésében lelkesitsen az ő példája is." (Liszka Béla tanár, kritikus), "Nagy dolog jó könyvet írni, országos sikert aratni és megérdemelt babérhoz jutni; de még nagyobb dolog olyan prófétának lenni, akit nem kővel dobálnak meg, de szeretettel és elismeréssel vesznek körül - otthon, a maga fészkében is. Hát ezeket a nagy dolgokat mind megcselekedte Hornyik." (Murai Károly író, újságíró), "Fényes emlékoszlop Magyarország története; hirdeti nemzetünknek életrevalóságát, szívósságát, szabadságszeretetét. S e fényes oszlopra véste rá Hornyik János Kecskemét város történetét. Emlékét áldja minden magyar." (Dr. Havass Rezső földrajztudós).

(Források: *Hornyik-album, 1894 *Katona József Könyvtár *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Régi Akadémiai Levéltár *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)