Haumann Péter Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze 1941. május 17-én látta meg a napvilágot Budapesten. Szülei női fodrászok voltak. Eredetileg orvosnak készült, a Toldi Ferenc Gimnázium színjátszó körében azonban az egyik tanár felismerte tehetségét, és a színi pálya felé terelte. Mindkét helyre jelentkezett, de a Színművészetin előbb volt meg a sikeres eredmény.

Haumann Péter a Várkapus szerepében
William Shakespeare Macbeth című színművében
a Katona József Színházban
(Budapest, 2008. március 13. - MTI Fotó: Kollányi Péter)

1963-ban friss diplomásként Debrecenbe szerződött, onnan Pécsre vezetett az útja. A Dunántúli Színházak Fesztiválján látta meg Gyurkó László, aki az újonnan alakuló 25. Színházhoz hívta. Ezután rövid ideig játszott a József Attila Színházban, 1973-ban került a Madách Színházhoz, ahol számos jelentős szerepet osztottak rá, és a társulat vezető művésze lett. 1988-ban a Nemzeti Színházhoz, majd a rövid életű Arizona Színházhoz, egy évre a Radnóti Színházhoz szerződött. A Katona József Színháznak 1994 óta tagja.

TÁMOGATÓINK

   

Sokoldalú művész, sajátos humorral megformált vígjátéki alakjai mellett drámai erejű alakításaival is emlékezetes sikereket arat. Már első szerepe, a Platón műve alapján készült Szókratész védőbeszéde című monológ országosan ismertté tette: fiatalon is hitelesen személyesítette meg az agg, halálra ítélt filozófust, a két és félórás művet súgói segítség nélkül mondta el. Idősebb korában újra eljátszotta Szókratészt, amely jelenleg is a Katona műsorán van. Emlékezetes alakítása volt az Állítsátok meg Arturo Uit címszerepe, a Sok hűhó semmiért Benedekje, a Hamlet Claudiusa, kiváló volt Volponeként Ben Jonson darabjában, Harpagonként Moliére A fösvényében vagy Albinként az Őrült nők ketrecében, akárcsak a Macskák című musicalben. Rendezéssel is foglalkozott, hat darabot vitt színre.


Több filmben és számos tévéjátékban is szerepelt, köztük volt a Forró vizet a kopaszra, a Fekete gyémántok, a BÚÉK, az Anna filmje, A hídember, a Szabadság, szerelem és a Kalandorok. Felejthetetlen alakításainak egyike a Patás figurája Rideg Sándor Indul a bakterház című regényének filmes feldolgozásában.

Ellentétben sok kollégájával, akik mindenekelőtt a színpadot szeretik, számára egy-egy film-, tévés-, rádiós vagy szinkronszerep ugyanazt az örömteli izgalmat hozza. Sokoldalú művészetébe a könnyű műfaj is belefér, Kovács Katival együtt vezette a Magyar Televízió Slágertévé című nosztalgiaműsorát, sőt ő maga is dalra fakadt.

1970-ben és 1972-ben Jászai Mari-díjat, 1980-ban érdemes művész címet, 1985-ben Kossuth-díjat kapott. 1997-tól a Halhatatlanok Társaságának tagja. Művészi tevékenységéért 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. 2008-ban elnyerte a legjobb színész díjat a franciaországi Saint Jean de Luz-ben tartott Fiatal Rendezők Nemzetközi Fesztiválján. 2009-ben Prima Primissima Díjat kapott. 2010-ben a Nemzet Színészévé választották.

Első felesége Vári Éva színésznő volt. Második feleségével, Ágnessel három gyermekük született, Petra és Máté fia is a színészpályát választották.

(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)