1951. május 28-án Karcagon született Győrfi Sándor Munkácsy Mihály- és Szervátiusz Jenő-díjas szobrászművész.

Győrfi Sándor szobrászművész a műtermében
(Karcag, 2008. július 28. - MTI Fotó: Oláh Tibor)

A Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász tanszakán végzett 1978-ban, mesterei Mikus Sándor, Somogyi József és Rátonyi József voltak, 1978 és 1981 között Derkovits-ösztöndíjas volt. 1978-ban szervezte meg a Nyíregyháza-sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep bronzöntő műhelyét. 1984-től a nyíregyházi és a mezőtúri telepek vezetője.

Korai szobrainak modelljei karcagi, nyírségi, mezőtúri parasztemberek, de csak az indítást, az élményt adták ősi mozdulataikkal, naptól, széltől cserzett arcukkal, erőteljes alakjukkal, Győrfi művein mitikussá nőttek.

TÁMOGATÓINK

   

Később a klasszikus témák megjelenítésében újszerű formai megoldást alkalmazott, kihasználva a viaszveszejtéses technika adottságait, amelynek egyik megújítója. Érmei, plakettjei újfajta térélményt tükröznek, szabálytalan, amorf alakjukkal, a pozitív-negatív játékával, a felületek áttörésével. Történelmi, művelődéstörténeti monumentumaira a józan realizmus, újabban lírai expresszionista kifejezés és az emelkedettség összhangja jellemző.


Művei számos köz- és magángyűjteményben szerepelnek bel- és külföldön egyaránt. Szülővárosában 12 köztéri szobra áll. Legutóbb Avinói Mark kompozíciójának 1:10 méretű változata gyarapította a Vatikáni Múzeum gyűjteményét.

1986-ban Munkácsy Mihály-díjat, 1991-ben Pro Urbe Mezőtúr-díjat kapott, 1994-ben Karcag díszpolgárának választották. 2001-ben a Magyar Művészetért Díjat ítélték neki. 2003-ban Szervátiusz Jenő-díjat kapott, valamint érdemes művész elismerést. A nemzet nagyjait megjelenítő szobrászművészetéért 2009-ben elnyerte a Magyar Örökség-díjat. 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést.

(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)