1990. június 2-án hunyt el Gyimesi Lajos pedagógus, gyógypedagógus, költő. Császárrétpusztán született 1913. augusztus 25-én. Apja uradalmi tanító volt. Mosonmagyaróvárott végezte a gimnázium első három osztályát. Miután árvaságra jutott, Kecskemétre került a tanítók árvaházába, és a kecskeméti piarista gimnáziumban folytatta tanulmányait. 1930 és 1935 között a Kiskunfélegyházi Állami Tanítóképzőbe járt, itt szerzett tanítói oklevelet. Ifjú korában sportolt, középtávfutásban Kiskun bajnokságot nyert.

Három évig betonmunkásként, szárvágó napszámosként és ínségmunkásként dolgozott. Titkári feladatokat látott el a Mosonszentjánosi Társaskörben, munkatársa volt a Mosonvármegye című lapnak. 1938-ban a győri Kovách Pál Irodalmi Társaság tagjai közé választották.

1938-ban kinevezték állami kisegítő tanítónak a kecskeméti tanyákra (Szentkirály, Borbás, Lakitelek, Szikra). Előbb helyettes, majd kinevezett tanító lett. Már korán érdeklődést mutatott az irodalom iránt, kapcsolatba került Darvas Józseffel és Móra Ferenccel is. Verseit több antológiába is beválogatták, színdarabjait amatőr együttesek adták elő.

A II. világháborúban végig katonai szolgálatot teljesített, hadifogságba esett. 1947-ben Keszthelyen telepedett le. Általános iskolában tanított, és rábízták a gyógypedagógiai osztály vezetését is. Elvégezte a gyógypedagógiai tanfolyamot, majd a Gyógypedagógiai Főiskolát is. 1953-ban öt dunántúli gyógypedagógiai tanulmányi felügyelői teendők ellátásával bízták meg. 1954-ben átvette Zalaszentgróton a Gyógypedagógiai Intézet vezetését. Irányítása alatt az iskola és kollégium kiemelkedő eredményeket ért el, elismert pedagógia műhellyé vált, ő maga pedig szaktekintéllyé. Számos cikke jelent meg szakfolyóiratokban, Bárczy Gusztáv, az akkori legtekintélyesebb gyógypedagógus is elismerte munkáját és barátjaként tisztelte.

1974-ben vonult nyugdíjba, azután Keszthelyen élt. Munkásságát Munka Érdemrenddel ismerték el. Visszahúzódva élt, írásait, verseit nem rendezte sajtó alá. 1990-ben halt meg gégerákban, sírja a keszthelyi temetőben található. 2004-ban Zalaegerszegen, a Fogyatékkal Élők Nappali Intézetét róla nevezték el.

(Forrás:  *Keszthelyi Életrajzi Lexikon)