1916. február 19-én hunyt el Ernst Mach osztrák fizikus, filozófus, a Mach-szám névadója.

1838. február 18-án született a Morvaországi Turasban (ma Brno, Csehország). Tizennégy éves koráig szülei tanították, azután három évig tanult a kremsieri gimnáziumban (ma Kromeriz. 1855-ben a Bécsi Egyetem hallgatójaként fizikát, egy félévig orvosi fiziológiát is tanult. Doktori diplomáját 1860-ban kapta meg fizikából. 1864-ben Grazba ment, ahol a matematika professzora lett, egyúttal lemondott a Salzburgi Egyetem sebészi tanszékének vezetéséről. 1866-ban fizikaprofesszor lett. 1867-től huszonnyolc éven át a Prágai Károly-Ferdinánd Egyetem kísérleti fizika professzora volt, közben három évig a Bécsi Egyetemen is tanított.

Fizikai tevékenysége elsősorban a kísérleti fizikában és az érzékelés folyamatának fizikai-fiziológiai vizsgálatában jelentős (a Doppler-effektus és általában a hang terjedésének vizsgálata, optika, a hallószerv fizikai fölépítése és működése, a látás szervei stb.). Róla nevezték el az áramlástanban használt Mach-számot (Ma), amelyet a hangsebesség jelölésére használnak. A levegőben egy Ma-val mozgó test sebessége a hang sebességével (331,5 méter/másodperc) egyenlő.

Foglalkozott még a fényinterferenciával, a fényelhajlással, a polarizációval és a fénytöréssel is. Pszichológiai és fiziológiai kutatásokat is végzett, hozzájárult a "Gestalt-jelenség" tanulmányozásához, felfedezte a róla elnevezett Mach-sávokat (ami egy optikai illúzió).

Filozófusként a 19. századi pozitivista tudományfelfogás egyik legnagyobb hatású elméletét alkotta meg. Eredményesen megújította a klasszikus pozitivizmus tanait, amivel a Bécsi Kör egyik előfutárává vált. Nevezetes gondolkodásökonómiai elméletében a rendező szempontok és kategóriák legegyszerűbb és leggazdaságosabb alkalmazására szólított fel, tekintettel arra az evolúciós előnyre, melyet az egyszerűbb fogalmi rendszer biztosít használója - értsd: az emberi faj - számára.

Fizikai nézetei és tudománymódszertani elvei nagy hatással voltak a logikai pozitivizmusra és Isaac Newton kritikáján keresztül előfutára volt a relativitáselméletnek is. Albert Einstein később arra a megállapításra jutott, hogy Mach és Newton filozófiájának szembenállásáról van szó, és hogy Mach fizikára vonatkozó kritikája nem volt elég megalapozott. Mach legismertebb ötlete az Einstein által Mach-elvnek nevezett kozmológiai elképzelés, amely a tehetetlenség eredetével foglalkozik. Ezt a Ezt a gondolatát nem foglalta írásba, csak grafikusan ábrázolta.

1901-ben visszavonult, és az osztrák parlament felsőházának tagja lett. 1913-ban a fiához költözött a München melletti Vaterstettenbe. Itt tudományos írásaival és levelezéssel foglalkozott 1916. február 19-én bekövetkezett haláláig.

(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)