1861. március 9-én tartották meg Erkel Ferenc Bánk bán című operájának ősbemutatóját Pesten.

A bemutató előadás színlapja
(Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára)

Tizenhét esztendő telt el a Hunyadi emlékezetes sikere óta. Amikor Erkel Ferenc újra megszólalt, életműve legértékesebb darabjával, a Bánk bánnal lépett a közönség elé. Katona József történelmi drámájának éppúgy nincs párja a magyar irodalomban, mint Erkel operájának a magyar történelmi dalművek sorában. A mű librettóját Egressy Béni írta, aki 1851 első felében meghalt, nem ismert, hogy mikor adta át Erkelnek a szöveget, az eredeti partitúra bejegyzései szerint a zeneszerző 1860. október 30-án fejezte be az opera hangszerelését.

A műnek különös időszerűséget adott az elnyomatás legsötétebb éveit követő és akkor még alig enyhülő abszolutizmus. A Bánk bánt 1861. március 9-én hatalmas sikerrel mutatták be, a nézők lelkesedése, a szerző ünneplése politikai demonstrációval ért fel. Zenetörténeti szempontból az opera összefoglaló mű, a korai magyar operairodalom betetőzése, a verbunkost túl nem szárnyalható magaslatra emelte. A hangszerelés jelentős részében segítőtársakat vett igénybe. Erkel Gyula és Sándor, valamint két ismeretlen személy kézírása a hangszerelt oldalak több mint ötven százalékában kimutatható. Az első felvonás balettbetétje (talán a csárdás kivételével) csaknem bizonyosan Erkel Sándor műve. Az opera erénye a kiváló hangulatteremtés, a színes, sokrétű hangszerelés.

1884-ben az új Operaház megnyitó előadásán a mű első felvonását adták elő. A Bánk bánt az 1930-as évek végén alapvetően átdolgozták. A dramaturgiai nehézségek áthidalását - mint a Hunyadi László esetében is - Nádasdy Kálmán rendező oldotta meg: az ő munkája a szinte teljes egészében újraalkotott, korszerű szöveg is. A zenei átdolgozást Rékai Nándor karmester végezte el. Akkor két változat készült, amelyek közül az egyikben a címszerepet bariton szólamra írták át. Ebben a formában 1940-ben mutatta be a Bánk Bánt az Operaház. Az átdolgozott tenor-változatot 1953 óta játssza a dalszínház. Az operát 2002-ben Káel Csaba filmesítette meg, az operatőr Zsigmond Vilmos volt.


(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)