|
|
Domokos Pál Péter néprajztudós1901. június 28.
1901. június 28-án született Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas néprajztudós, a történettudomány doktora.
Domokos Pál Péter otthonában
(Budapest, 1990. július 10. - MTI Fotó: Kunkovács László) Hatgyermekes székely földműves családban jött a világra Csíkvárdotfalván. A csíksomlyói katolikus tanítóképzőben kezdett tanulmányai 1916-ban megszakadtak a románok erdélyi betörése miatt. Egy évet a debreceni tanítóképzőben végzett, 1919-ben otthon szerzett kántortanítói oklevelet. Kezdő tanítóként Csíkkarcfalván, majd Vulkánban oktatott. A polgári iskolai tanárképző főiskolán 1926-ban matematika-fizika-kémia, valamint ének-zene szakon diplomázott Budapesten. Hazatérése után a csíksomlyói tanítóképzőben kapott állást. Hétvégente székely harisnyát öltött, újjáélesztve az ősi viseletet, néptáncokat tanult, s hogy továbbadhassa másoknak, bálokat rendezett, ahová csak népviseletben volt szabad belépni. Az 1930-as évek elején az egyik megszervezője volt az ezer székely leány napja rendezvénynek. 1929-ben indult első gyűjtőútjára a moldvai csángó magyarok falvaiba, felismerve: ez a terület magyar népzenei szempontból feltáratlan. Miután a román hatóságok - arra hivatkozva, hogy budapesti oklevele nem érvényes - eltiltották a katedrától, kántorként tevékenykedett Gyergyóalfaluban, majd a kolozsvári Tanítóképző igazgatója lett, itt védte meg néprajzi, majd magyar irodalmi és történelmi doktorátusát. Népművészeti kiállításokat rendezett, lerakta a csíkszeredai Székely Múzeum alapjait. A háború alatt segítette a bukovinai magyarság hazatelepülését. Népzenével, néprajzzal, nyelvészettel és irodalommal, Erdély nemzetiségi és vallási kérdéseivel, Csíksomlyóval mint a katolikus székelység lelki központjával foglalkozott. 1945 és 1949 között Budapesten a Népjóléti Minisztérium tisztviselője lett, de elbocsátották, mert a segélyezéshez amerikai civil adományokat vett igénybe. Ezután a Baranya megyei Szárászra költözött, ahol több tucat Moldvából áttelepült csángó család között élt, gyűjtött és gazdálkodott. (Ekkor jegyezte le a Csángó népzene című könyve anyagának nagy részét.) 1951-től tíz évvel későbbi nyugdíjazásáig Budapesten tanított, és írta néprajzi, népzenei és irodalomtörténeti munkáit. Domokos Pál Péter népzenegyűjtő, néprajzkutató emléktáblája (Csoma Gergely alkotása) egykori lakóházának falán (Budapest, 2001. november 20. - MTI Fotó: Földi Imre) Az 1970-80-as években százával tartott előadásokat országszerte, főként fiatalok körében. Munkái közül a legfontosabbak: A moldvai magyarság; Mert akkor az idő napkeletre fordul; Rezeda; Hangszeres magyar tánczene a XVIII. században; "...édes Hazámnak akartam szolgálni..."; Az én Erdélyem; Bartók Béla kapcsolata a moldvai csángómagyarokkal. Lefordította és közreadta a Bandinus-kódexet és több, a moldvai katolikusok múltjára vonatkozó okmányt. Dallamokkal kiegészítve adta ki Kájoni János 17. századi csíkcsobotfalvai énekgyűjteményét, a Cantionale Catholicumot. Márton Áron erdélyi püspökről Rendületlenül címmel írt regényt. Karvezetőként húsz énekkart vezetett. 1988-ban a történelem-, illetve néprajztudományok doktora lett. Tudományos munkája elismeréseként Bethlen Gábor-díjjal (1986) és Széchenyi-díjjal (1991) tüntették ki. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet (1991), 2006-ban Magyar Művészetért posztumusz-díjban részesült. Az erdélyi, különösen a moldvai csángómagyarság történetének fáradhatatlan kutatója 1992. február 18-án halt meg Budapesten. Születésének 100. évfordulója tiszteletére emléktáblát avattak a fővárosban, XI. kerületi egykori lakóháza falán. (Forrás: *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum) Könyvajánló
|
Aktuális lapszámunk tartalma:A schwechati csata egyik áldozata A református főgimnázium egykori igazgatója A hírös város legendás sebésze Kecskemétre menekült az iskola elől Félt a közönytől, a se-se emberektől Aktuális számunkArchívum
2007. december
2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június-augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november-december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június-augusztus 2009. szeptember-október 2009. november-december 2010. január-február 2010. március-április 2010. május-június 2010. július-augusztus 2010. szeptember-december 2011. december 2012. június 2012. július-augusztus 2012. szeptember-október 2012. november-december 2014. január 9. 2014. január 16. 2014. január 23. 2014. január 31. 2014. február 14. 2014. február 28. 2014. március 15. 2014. március 31. 2014. április 15. 2014. április 30. 2014. május 15. 2014. május 31. 2014. június 15. 2014. június 30. 2014. július 31. 2014. augusztus 15. 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 30. 2014. október 15. 2014. október 31. 2014. november 30. 2014. december 15. 2014. december 31. 2015. január 15. 2015. január 31. 2015. február 14. 2015. február 28. 2015. március 15. 2015. március 31. 2015. április 15. 2015. április 30. 2015. május 15. 2015. május 31. 2015. június 15. 2015. június 30. 2015. július 31. 2015. augusztus 31. 2015. szeptember 15. 2015. szeptember 30. 2015. október 15. 2015. október 31. 2015. november 30. 2015. december 31. 2016. január 15. 2016. január 31. 2016. február 29. 2016. március 31. 2016. április 30. 2016. május 31. 2016. június 30. 2016. július 31. 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 30. 2016. október 31. 2016. november 15. 2016. november 30. 2016. december 31. 2017. január 15. 2017. január 31. 2017. február 28. 2017. március 31. 2017. április 30. 2017. május 31. 2017. június 30. 2017. július 31. 2017. augusztus 31. 2017. szeptember 30. 2017. október 31. 2017. november 30. 2017. december 31. 2018. január 31. 2018. február 28. 2018. március 31. 2018. április 30. 2023. január 31. 2023. február 28. 2023. március 31. 2023. április 30. 2023. május 31. 2023. június 30. 2023. július-augusztus 2023. szeptember 2023. október 2023. november 2023. december 2024. január 2024. február 2024. március 2024. április 2024. május 2024. június |
HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. • Tel.: 20/886-1979 • E-mail: info@hirosnaptar.hu | ||||