1900. szeptember 19-én Aradon született Cziffra Géza (Géza von Cziffra) magyar születésű, Németországban alkotó író, költő, filmrendező.

Jezsuita internátusba járt, később egy tengerészeti, majd egy kadétiskola növendéke volt. A hadseregnek hátat fordítva irodalmi tevékenységbe kezdett. Ady volt a mintaképe, aki találkozásukkor 6 soros verses dedikációt írt az akkor tizennyolc éves költő verskötetébe: "Bizony ez így van, kis barátom. Ketten vagyunk csak: én és az asszony; de a tavasz után egyszer ősz jön, és jön valaki majd az őszön, ki elveszi az asszonyt tőled, bizony ez így van, kis barátom." Pajzán versei, novellái a Fekete Macskában és más aradi vagy temesvári kiadványokban jelentek meg, verset, esszét, műfordítást több folyóirat is közölt tőle.

Az 1920-as trianoni döntést követően előbb Budapesten, majd Bécsben élt, ahol emigráns lapok (Jövő, Bécsi Magyar Újság) számára írt cikkeket. A filmszakmában is dolgozott, Kertész Mihály és Korda Sándor második segédrendezője volt. Ekkor készítette első filmjét, a Gulliver utazásai című bábfilmet.

1923-ban Berlinben telepedett le, és több újságban publikált. 1930 és 1933 között rendezőasszisztensként és forgatókönyvíróként dolgozott. Közben kabarét nyitott a berlini Kurfürstendammon, ahol Gartner Sándor - művésznevén Szőke Szakáll - is fellépett. Hitler hatalomra jutása után visszatért Budapestre, és a Hunnia filmgyárban dolgozott, ahol elsősorban német verzióban is gyártott produkciókban vett részt, például az Egy éj Velencében, a Bál a Savoyban, Ez a villa eladó vagy a Szent Péter esernyője című filmekben. 1936-ban ismét Németországba ment, ahol Carl Lamac rendezőasszisztense és forgatókönyvírója lett, és színműveket írt. A náci filmgyártásban elsősorban vígjátékok forgatókönyvírójaként alkalmazták. 1941-ben a Wien-Filmhez szerződött, itt készítette A fehér álom című filmjét.

1945-ben Bécsben saját vállalkozásba kezdett, a Cziffra-Film GmbH Ausztria első háború után alapított filmgyára volt. Az ötvenes évek elején a Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le, és 1952-ben Hamburgban Otto Meissnerrel közösen gyárat alapított, az Arion-Film GmbH-t. Mindkét vállalkozása, a bécsi és a hamburgi is igazi álomgyár lett, hiszen a Cziffra-produkciók száműzték a filmekből a realitást, könnyű, szórakoztató vígjátékok és látványos revüfilmek fémjelezték munkásságát. Az 1950-es, 60-as években számos filmet forgatott a komikus szerepeiről ismert osztrák származású német énekes-színésszel, Peter Alexanderrel (Bobby gróf kalandjai). Krimiket és erotikus filmeket is készített, összesen 73 filmet rendezett, és 138 forgatókönyvet írt. Legnagyobb sikerei az 1939-es Mámoros báli éj és az 1942-es Asszonyok nem angyalok című filmek.

Élete utolsó két évtizedében visszatért az íráshoz, Es war eine rauschende Ballnacht (Mámoros báli éj volt) című emlékirata 1985-ben jelent meg. Ugyanebben az évben életművéért a Német Filmdíj Arany filmtekercsével jutalmazták. Cziffra Géza 1989. április 28-án Diessenben hunyt el.

(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)