1892. július 21-én Kecskeméten született Bodócs Gyula újságíró, helytörténeti kutató, szőlőbirtokos. Bár jogi doktorátust szerzett, 1912-től hírlapíróként dolgozott szülővárosában. Az első világháborúból csererokkantként 1915 karácsonyán tért haza. Később a Kecskeméti Közlöny, majd a Kecskeméti Hírlap szerkesztője volt. Az 1920-as években a város vezetőit és a főispánt antiszociális intézkedéseik miatt bíráló cikkei jelentek meg a helyi lapokban. Kecskemét korabeli történetét bemutató füzeteiben is a közélet visszásságait írta meg. Megalapította a kecskeméti idegenforgalmi irodát. Kapcsolatot tartott a népi írókkal. A Független Kisgazdapárt egyik alapító tagjaként jelentős része volt abban, hogy 1933 tavaszán a nyíri Erdőföld 160 holdját kis parcellákban osztották ki szőlő-és gyümölcstelepítés céljára, és a 137 parcellából 10 hadirokkantaknak jutott. Saját 3 holdas területén mintagyümölcsöst létesített. 1945 után főként helytörténeti kutatással foglalkozott, írásai a Petőfi Népében és fővárosi lapokban jelentek meg. Elkészítette Alpár, Bugac, Hetényegyháza monográfiáját. Főbb művei: Kecskemét politikai és közigazgatási életének története napjainkban (1926); Az 1926. évi „egyhangú" országgyűlési képviselő-választás Kecskeméten (1927); Kecskemét thj. város teljes polg. cím és névtára, (1927-1941).