85 éve, 1931. szeptember 2-án hunyt el Bíró Lajos természettudós, tanár. 1856. augusztus 29-én Tasnádon született. A természetrajzot kisdiák korában tanítója, Török Ferenc református lelkész szerettette meg vele. Az elemi iskola elvégzése után a zilahi kollégiumba került, majd 1875-től Debrecenben református papnövendék volt, de nem fejezte be teológiai tanulmányait, hanem Dunaörsön nevelői állást vállalt. Ezután Sátoraljaújhelyen dolgozott nevelőként, és itt részt vett a megyei állatgyűjtő munkában. Beiratkozott a budapesti egyetemre és a Nemzeti Múzeum állattárában a zempléni fajok rendezésével foglalkozott. 1888 szeptemberében elfogadta a kecskeméti református gimnázium segédtanári állására szóló meghívást. 1892-ig tanított Kecskeméten. A természetrajz tanára és a szertár őre volt. Diákjai rendszeresen részt vettek kirándulásain, amik egyben gyűjtőútjai is voltak. Jelentősen gyarapította az iskola földrajzi szertárát és rovargyűjteményét. Természettudományi előadásokat tartott. Feldolgozta az Alföld középső részének állatvilágát, elkészítette Kecskemét állatvilágának leírását. 60 ezer darabos rovargyűjteményét megvásárolta a Magyar Nemzeti Múzeum Állattára, ez tette lehetővé, hogy 1895-ben elinduljon legnagyobb gyűjtőútjára Német-Új-Guineába. Úti élményeiről szóló levelei a Természettudományi Közlönyben jelentek meg. Rovar és állattani gyűjtései mellett a pápua népéletet bemutató 6 ezer darabos gyűjteményt hozott haza. Gyűjteményének egy részét a Magyar Nemzeti Múzeum tette közzé 1899-ben. 1903-tól haláláig a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárában dolgozott.