Bibó István etnológus, filozófus1935. szeptember 10.
1935. szeptember 10-én hunyt el Bibó István etnológus, filozófus, Bibó István politológus, 1956-i államminiszter apja.
1877. július 23-án Kecskeméten született. 1909-ben doktorált a budapesti tudományegyetemen. 1910-től a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. 1920-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségének fölszámolása volt a feladata. 1922 és 1924 között az iskolán kívüli népművelés országos felügyelőjeként, 1924-től a szegedi egyetem könyvtárigazgatójaként dolgozott. Munkássága jelentős hatással volt a társadalomtudomány, az etnológia, a filozófia és a szociológia művelőire. 1921 és 1924 között szerkesztette a Társadalomtudomány című folyóiratot. A Szegeden megjelent Népünk és Nyelvünk című folyóirat alapítója, szerkesztője, az 1930-as években jelentkező fiatal falukutatók egyik legfőbb segítője és irányítója volt. Főbb művei: Az érzéki megismerés természete (Bp., 1909); Nietzsche (uo., 1916); A primitív ember világa (Szeged, 1927); Földrajzi szempontok a magyar lélek mai megítélésében (uo., 1930); A számok szerepeinek és jelentésének kialakulása az emberiség történetében... (uo., 1935).
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Mészöly Gedeon: Bibó István *Népünk és Nyelvünk, 1935 *Ortutay Gyula: Bibó István az etnológus *Szombatfalvy György: Bibó István *Társadalomtudomány, 1935)
Könyvajánló
MEGJELENT! MEGJELENT! MEGJELENT!
VALLOMÁSOK, EMLÉKEK
- az életről, Kecskemétről
Ötven életút, ötven sikertörténet
(további információk: »» )
TÁMOGATÓINK
A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata