1941. március 23-án hunyt el Balázs Árpád zeneszerző, dalköltő, a magyar nóta koronázatlan királya.

Ősi kolozsvári családból származott, 1874. november 16-án született a kincses városban. Öten voltak testvérek, Balázs Árpád a harmadik gyermek volt. 1887-ig szülővárosában tanult. Tehetségét korán felismerte a család, ezért tizenkét esztendősen a kolozsvári konzervatóriumban hegedülni tanult Farkas Jánostól, az elméleti képzést pedig a nagynevű Farkas Ödöntől kapta. Jogi tanulmányai után 1919-ig árvaszéki tisztviselő volt Zilahon. Első sikeres nótáját 1902 márciusában írta (Gyere velem akáclombos falumba…). 1905-ben jelent meg az első nótakönyve, és húsz esztendő múlva már a hetedik önálló Balázs Árpád-daloskönyv került a boltokba. 1936-ig már több mint kétszáz Balázs-nóta és -népies műdal volt ismeretes, magyar költők verseit is megzenésítette.

1919-ben Budapestre költözött, és a rendőrség szolgálatába lépett, 1924-ig rendőrkapitány volt. 1927-től 1933-ig Budapest székesfőváros rendőrségi főkapitány-helyettesi tisztét töltötte be. 1933-ban nyugdíjazták.

1920-ban a Zeneakadémián tartotta meg első koncertjét. 1933-ban magánúton zeneelméletet tanult Karacsay Tibortól. Egy ideig a Magyar Rádió Újság szerkesztője is volt. Szerepelt a Magyar Rádió két világháború közötti műsoraiban, saját szerzeményeit énekelte zenekísérettel. A Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Szövetségének elnökhelyettesi tisztét is viselte. Dalait ma is játsszák és énekelik országszerte. Balázs Árpád nótaszerzőnek, akinek Ady verset dedikált, a Szilágy Társaság és a Pro Zilah Egyesület emléktáblát állított Zilahon 2000. december 23-án. A román, magyar és német nyelvű tábla felirata: "E házban lakott a nótaszerző Balázs Árpád (1874 - 1941)", a márványtáblán látható bronz portré-domborművet Sepsi József szobrász készítette. Síremléke a Kerepesi temetőben áll, Siklódy Lőrinc szobrász készítette.

(Forrás:  *Színészkönyvtár)