1826. március 17-én alapították meg a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárát.


1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791–1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság (MTT), a mai Magyar Tudományos Akadémia (MTA) létrehozására. Az általa megalapított szervezetet más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták. 1826. március 17-én Teleki József, a Társaság későbbi első elnöke is csatlakozott az adományozók sorához, amikor felajánlotta az Akadémia céljaira és „a haza minden polgára használatára" a családja tulajdonában lévő 30 ezer kötetes családi könyvgyűjteményt, amely csak több mint másfél évtizeddel az Akadémia megalapítása után került ténylegesen a társaság birtokába. A Teleki-család Szervita-téri házában addig is vállalta a könyvtár további őrzését, és havonta két alkalommal lehetővé tette használatát az Akadémia tagjainak.

A könyvtár 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését, könyvekből, folyóiratokból és kéziratokból álló gyűjteménye elsősorban az Akadémia konkrét feladatainak ellátását szolgálta, de kezdetben – az adományozások miatt - pénz-, érme- és természettudományos muzeális anyaggal is kiegészült. A könyvtár két része, a Teleki-könyvtár és az ún. „szabadrendelkezésű" anyag 1844-ben került egy fedél alá, amikor az Akadémia a Károlyi–Trattner házban (mai Petőfi Sándor u. 3.) megfelelő bérlethez jutott. Az intézmény 1865-ben költözött át az Akadémia újonnan épült székházába.

A könyvtár állományának gyarapítását értékes adományok, külföldi könyv- és folyóirat-vásárlások, a különböző tudományos társaságokkal, akadémiákkal létesített cserekapcsolatok, valamint a magyar könyvtermés esetében a kötelespéldány biztosították.

Gergely Rudolf, a Kaufmann-hagyaték őre (elöl) olvas a 130 éves Magyar Tudományos Akadémia keleti könyvtárában
(Budapest, 1956. április 12.
- MTI Fotó/Magyar Fotó: Zinner Erzsébet)

A gyűjtemény korszerű működési elveit, használatát Toldy Ferenc titoknok szabályozta elsőként 1848-ban kiadott könyvtári "Utasításával", 1865-ben az ő elnökletével alakult meg a Könyvtári Bizottság. Az új palotába való költözés előtt Hunfalvy Pál főkönyvtárnok vezetésével az állomány rendezésére új egységes szakrendszert és katalógusrendszert vezettek be. 1869-ben Eötvös József kultuszminisztersége idején határozták meg először a könyvtár gyűjtőkörét.

Az állományépítő munkára a pénzhiány, a háborús körülmények kedvezőtlenül hatottak, a veszteségeket az 1929-ben az Akadémiára kerülő Vigyázó-hagyaték is csak igen kis mértékben tudta ellensúlyozni. (Gróf Vigyázó Ferenc az Akadémiára hagyta földbirtokait, házait és egyéb értékeit, köztük értékes könyv-, kódex- és képgyűjteményét, valamint a Podmaniczky–Vigyázó-kastélyt.)

Az MTA 1949. évi átszervezésével a könyvtár feladatköre is megváltozott, fő funkciója az akadémiai kutatások könyvtári hátterének biztosítása lett. A növekvő feladatok, a nagy ütemben gyarapodó állomány már az átszervezés után elhelyezési gondokat vetett fel, amire megoldást csak egy önálló könyvtárépület hozhatott. Több meg nem valósult terv után az 1863-1864-ben épült, Arany János utca 1. szám alatti volt akadémiai bérházat 1985-1988 között könyvtárrá építették át. A különgyűjtemények továbbra is a székházban maradtak. A könyvtár 1988 novemberében nyílt meg az olvasók előtt.


Az MTA-ról szóló 1994. évi XL. törvény és a kapcsolódó Alapszabály 75. paragrafusa kimondja: "A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a tudományos ismeretek terjesztésének és a tudományos munka előmozdításának feladatát látja el, történeti szempontból is országos jelentőségű nyomtatott, kéziratos, levéltári és egyéb információhordozókon található anyagot gondozó "nemzeti intézmény". A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 63. paragrafusa értelmében az akadémiai könyvtár országos tudományos szakkönyvtár.

A ma már Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ néven működő intézmény modern könyv- és folyóirat gyűjteményében és különgyűjteményeiben - Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, Mikrofilmtár - több mint 2 milliós állománnyal rendelkezik, s hagyományos értékeinek megőrzése mellett a digitális kor adta technikai lehetőségek kiaknázásával folytatja tevékenységét.

(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)