1871. március 15-én született Áchim L. András párt- és lapalapító parasztpolitikus, országgyűlési képviselő, az alföldi agrárszocialista mozgalom vezetője.

Áchim Liker András néven született Békéscsabán, felvidéki származású középbirtokos parasztgazda fiaként. A helyi Rudolf Főgimnáziumban érettségizett. Tanulmányai befejeztével apja, akivel rossz viszonyban voltak, katonának küldte. Mezőhegyesen szolgált, de fegyelmezési problémák miatt büntetésből Szarajevóban kellett letöltenie katonaidejét. Hazatérése után megházasodott, 1894-től gerendási birtokán gazdálkodott. 1904-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt tagja és helyi szervezetének elnöke lett, a következő évben a párt programjával képviselővé választották Békéscsabán. 1906-ban szakított Mezőfivel, és március 17-én megalakította nagybirtokellenes, demokratikus programot hirdető saját pártját, a Magyarországi Független Szocialista Parasztpártot (később: Magyarországi Parasztpárt), s ennek hetilapját, a Paraszt Újságot. 1906-1910 között a Paraszt Újság főszerkesztőjeként, 1908-tól lapvezéreként működött.

1906 májusában új pártja programjával ismét képviselővé választották, de mandátumát a Kúria választási visszaélés (etetés-itatás) miatt megsemmisítette. Ugyanakkor lázítás és osztály elleni izgatás címen bűnvádi eljárást indítottak ellene, de 1908-ban óriási sajtóérdeklődés mellett megtartott perében felmentették. Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikosok Szakegyletét, amelynek 1908. júniusi békéscsabai kongresszusán 400 szervezet képviseltette magát. Merészségével, bátor kiállásával, kiváló írás- és beszédkészségével magával ragadta az embereket. Őt tartották az új Dózsa Györgynek. A kor legnagyobb költőjével, Ady Endrével is baráti kapcsolatba került, 1908-ban gerendási tanyáján is vendégül látta.

Áchim L. András parasztpárti politikus, gazdálkodó, parlamenti képviselő kisfiával egy 1905 körül készült felvételen
(Budapest, 1986. március 3. - MTI Fotó / Reprodukció)

1910-ben parasztpárti programjával újból képviselő lett, parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat, földreformot követelt. Támogatta az általános, titkos választójogért vívott küzdelmet és kiadta a "Jogot és kenyeret a népnek" jelszót. Állhatatos politikai harca és az őt követő tábor növekedése miatt egyre jobban szembekerült az uralkodó osztállyal. Szókimondása, lobbanékony természete többször konfliktusokba sodorta.

1911 tavaszán politikai ellenfelei sajtóhadjáratot indítottak ellene a budapesti Friss Újság hasábjain. "A parasztkirály birodalmában" című cikksorozat szerzői - köztük a békéscsabai felső társadalmi osztályokban nagy szerepet játszó id. Zsilinszky Endre gimnáziumi tanár és nagybirtokos - zsarnokoskodással, ellenségeskedés szításával vádolták meg, amelyre saját lapja hasábjain "Békés megyei fotográfiák" című írásával válaszolt. 1911. május 14-én a korábbi politikai és családi ellentétek, valamint az apjukat gyalázó cikken felháborodva mentek a házába Zsilinszky fiai, ifj. Zsilinszky Endre ügyvédjelölt és tartalékos huszárhadnagy, valamint öccse, Zsilinszky Gábor vegyészmérnök. A dulakodássá fajult szóváltásban két lövés érte Áchimot, aki másnap sérüléseibe belehalt. Bár a bíróság felmentette a megölésével gyanúsított idősebb testvért, mára már bizonyított tény, hogy a halálát okozó pisztolylövést Bajcsy-Zsilinszky Endre adta le. (Bajcsy-Zsilinszky utóbb a "parasztkirály" gyilkosából a parasztság harcosa, majd náciellenes politikus lett, aki mártírhalált halt.)

Áchim halála után pártja felbomlott, véget értek a hazai agrármozgalmak. Születésének 100. évfordulójára 1 Ft-os emlékbélyeget adtak ki, egykori otthona ma tájház és emlékmúzeum. 2014-ben Budapesten is szobrot kapott, a városligeti Vajdahunyadvárban, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szoborsétányán.

(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)