Május 29-e a szobrászat napja Magyarországon. Az Ybl Egyesület szervezésében megvalósuló eseménysorozatot 2011-ben rendezték meg első alkalommal a szobrászat, a szobrok és a szobrászok tiszteletére. A rendezvénysorozat kezdetét Izsó Miklós szobrászművész halálának évfordulójára, május 29-re időzítették. Az ünnep ötletét Bráda Tibor festőművész 2002-ben indult kezdeményezése, a festészet napja adta. Az egyesület a rendezvénysorozattal a szobrok népszerűsítését is szeretné elérni, valamint tiltakozni kíván a köztereket és a köztéri szobrokat elcsúfító firkálások, rongálások ellen. Szlogenjük: „Ha megismeri megszereti, ha szereti védi és óvja, s a graffiti, ha művészi, a megfelelő helyre kerüljön, ne a szobrokra, épületekre". A 2013-as programjuk is elsősorban a köztéri szobrok megtisztítására buzdít, de számos kiállítás is kezdődik ezen a napon.

Izsó Miklós Búsuló juhász című szobra
(Budapest, 1975. március 26. -
MTI Fotó: Hagyárossy Gyula)

Izsó Miklós szobrászművész 1831. szeptember 9-én Disznóshorváti (ma Izsófalva) született. 1851-1856 között Rimaszombaton kőfaragólegényként ismerkedett a szobrászattal, itt lett Ferenczy István tanítványa. 1856-ban Pestre került, majd fiatal értelmiségiek támogatásának köszönhetően Bécsben, később a müncheni akadémián folytatta művészi tanulmányait.

1860-tól - a magyar szobrászatban elsőként - gyakran foglalkozott népi témákkal. 1961 nyarán Kecskemét környékén, Bugacon tanulmányozta a magyar pásztoréletet, és kiemelkedő művének ötlete e rajzokban jelent meg először. Még Münchenben mintázta egyik legismertebb és akkoriban nagy feltűnést keltett szobrát, a Búsuló juhászt. 1862-től – ismét itthon - több kortárs közéleti személyiség (Arany János, Egressy Béni) mellszobrát készítette el. A nép életét megörökítő terrakotta szobrai (Arató nő, Ételhordó parasztasszony, Táncoló hajdúk) életművének maradandó darabjai. 1866-1871 között elkészítette egyetlen saját tervezésű és felállításra is került emlékművét, a Csokonai-emlékművet Debrecenben. Olaszországi útjáról visszatérve 1870-től a Budai Főreáltanoda, majd a Mintarajztanoda tanára volt. Tüdőbaja hirtelen ragadta el az élők sorából, 1875. május 29-én halt meg Budapesten. A Magyar Nemzeti Galéria 71 szobrát őrzi.

(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívuma)