A két ország sok évszázados közös történelmére, a két nép barátságára és együttműködésére való megemlékezésként 2007-ben nyilvánította ezt a napot a barátság napjává a magyar és a lengyel parlament, az Országgyűlés és a Szejm. Ennek előzményeként 2006. március 24-én az akkori lengyel és magyar államfő, Lech Kaczynski és Sólyom László Győrben a két nép barátságát szimbolizáló köztéri emlékművet avatott fel, valamint aláírta az úgynevezett győri nyilatkozatot. 2008-ban Jaroslawban avatták fel a lengyel-magyar barátság emlékművét. Az elmúlt években a két országban felváltva tartották a megemlékezéseket az államfők, valamint a testvérvárosok és a baráti társaságok képviselőinek jelenlétében. 2014-ben Bronislaw Komorowski elnök látogatott Magyarországra, a megemlékezések Egerben zajlottak.

Bronislaw Komorowski lengyel elnök
és Áder János magyar államfő a magyar-lengyel barátság napja
alkalmából rendezett gálán a Ludwik Solski színházban
(Tarnów, 2013. március 23. - MTI/PAP/Jacek Bednarczyk)

A magyar-lengyel kapcsolatok egészen a középkorig nyúlnak vissza. Már az Árpád-korban dinasztikus kapcsolatok fűzték össze a magyar és a lengyel uralkodókat. A 14. században perszonálunió fogta össze a két országot, az Anjou-házi Nagy Lajos király idején, kisebbik lánya, Szent Hedvig Lengyelország védőszentje lett.


A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthori István erdélyi fejedelmet, aki 1575 és 1586 között ült a lengyel trónon. II. Rákóczi Ferenc fejedelem lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, az 1848-1849-es magyar szabadságharc kiemelkedő tábornoka volt a lengyel szabadsághős, Bem József. 1920-ban Magyarország a csepeli Weiss Manfréd Művekben gyártott, 22 millió lövedéket tartalmazó szállítmánnyal segítette a lengyeleket a támadó szovjet-orosz Vörös Hadsereggel szemben. 1939-ben pedig, amikor a hitleri Németország lerohanta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont. Az 1956-os poznani felkelés, a lengyelek szabadságküzdelme iránti szolidaritás hangsúlyos szerepet játszott a magyar forradalom érlelődésében, 1956. október 23-án Budapesten a Bem-szobornál rendeztek nagygyűlést.

A rendszerváltozás idején a lengyel Szolidaritás mozgalom szolgált példaképül a magyar ellenzéki erőknek. A két közép-európai ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja, és 2011-ben Magyarország után az év második felében Varsó vette át az EU soros elnökségét.
(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)