130 éve, 1891. január 22-én hunyt el Ybl Miklós építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.

1814. április 6-án született. Bécsben végezte el a Polytechnikum két reáliskolai, majd négy felsőbb osztályát. Hazatérve 1831–32-ben Pollack Mihály mellett inaskodott, 1832-ben céhlegény lett és 1836-ig ugyanott működött rajzolóként. 1840-ben Polláck Mihály megbízásából a pesti Német Színház átalakításához készített terveket, ezután tanulmányokat folytatott a Müncheni Képzőművészeti Akadémián, majd olaszországi tanulmányúton járt. 1841-ben hazatérve Építészeti Intézetet hozott létre Pollack Ágostonnal. Első alkotásai, így például a debreceni színház terve, a keleti elemekkel tűzdelt romantikus román stílust képviselték. Több itáliai és nyugat-európai tanulmányút után az 1860-as években az olasz reneszánsz stílus újjáteremtésének gondolata foglalkoztatta. Fő műve a budapesti Operaház, amely festői főhomlokzata, belső terei, s főként impozáns főlépcsőháza és páholysoros nézőtere révén a korabeli európai építészet kimagasló alkotása.

Ybl Miklós vidéken is számos templomot, bérházat és kastélyt épített (Csurgó, Ókigyós, Marcali, Surány, Doboz, Kétegyháza, Mácsa, Lengyeltóti, Parád stb.). Tervei szerint épült 1862-63-ban a kecskeméti evangélikus templom is. Ybl Ervin Ybl Miklós című könyvében így írta le a templomépítés körülményeit: "Ybl a 60-as években már az ország legjelentősebb építésze. Mindenki vele akar építtetni.  Katolikus templomok kegyurai, paloták, kastélyok, bérházak birtokosai mellett a kecskeméti evangélikus eklézsia is hozzá fordul temploma érdekében. 1862. július 9-én teszik le alapkövét Székács József szuperintendens megnyitó beszédével."

Ybl Miklós nagy hatású művész volt, akit életében is elismertek. 1865-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. 1882-ben megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1885. június 21-én pedig a király a fõrendiház tagjává nevezte ki. Ugyanakkor nagy fájdalma volt, hogy bár közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésében, az akadémia nem választotta a tagjai sorába. 1953-ban évenként kiosztásra kerülő Ybl-dlj elnevezésű építészeti díjat alapítottak.

(Források:  *A kecskeméti evangélikus gyülekezet története  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Magyar Színházművészeti Lexikon  *Wikipédia, a szabad enciklopédia)