A hírös város „leghírösebb” épületében 35 évvel ezelőtt, 1983. október 8-án nyitotta meg kapuit a Kecskeméti Képtár. Az avatóünnepségen Somogyi József szobrászművész mondott beszédet. „Újra fény árad az ablakokból, csodálatos újjáéledésen megy keresztül a Cifrapalota” – szólt meghatottan a jelenlevőkhöz a Képzőművészeti Főiskola rektora. A patinás épületben helyet kapó, kezdetben Kecskeméti Galériának nevezett gyűjtemény elsősorban a 19–20. századi, illetve a mindenkori kortárs magyar képző- és iparművészet kiállítóhelye, e kategóriában Magyarországon az egyik legnagyobb. Legrégebbi keletű anyaga a híres műgyűjtő és műkereskedő, Nemes Marcell adakozásának, legjelentősebb művészettörténeti rangú képzőművészeti anyaga Glücks Ferenc és felesége ajándékozásának köszönhető, míg az állandó kiállítások legnagyobb egysége a miskei festőművész, Tóth Menyhért életmű-kiállítása. A képtár időszaki kiállításoknak is helyt ad, így például egyik jelentős sorozata a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále.
(Források:  *Forrás, 1998  *ifj. Gyergyádesz László: „A földnek szíve van”  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Katona József Múzeum)

Ma lenne 80 éves dr. Ittzés Mihály zenepedagógus, karvezető, a Kodály Intézet nyugalmazott igazgatóhelyettese, a Magyar Kodály Társaság volt elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 1938. október 8-án Sárkeresztúron született. Családja mindennapjaiban a zene játszotta a főszerepet. 1953 és 1958 között a Győri Zeneművészeti Szakiskola diákja volt, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója lett, ahol középiskolai énektanár és karvezető szakos diplomával fejezte be tanulmányait 1963-ban. (tovább olvasom: »»)