A Rákóczi-szabadságharc egyik legtehetségesebb hadvezére, Bottyán János kuruc generális, ismertebb nevén Vak Bottyán 375 éve született. Fiatalon végvári katona lett. Részt vett a törökök Magyarországról történő kiűzésében, ekkor vesztette el az egyik szemét. Később harcolt a franciák ellen, majd 1703-ban Esztergomba vezényelték. Rákóczi, hogy megnyerje magának a kiváló képességű katonát, előléptette generálissá. Jól döntött, mert Bottyán az egyik legsikeresebb kuruc hadvezérnek bizonyult. Az 1709. szeptember 26-án bekövetkezett hirtelen halála előtt számtalan fényes katonai diadalt, győzelmet aratott, melyek során nemcsak katonái tiszteletét, hanem szeretetét is kivívta, személyét máig legendák sokasága fonja körbe. Katonai sikerei során Bottyán Kecskeméttel is kapcsolatba került. 1696 és 1698 között 3 évig a három város: Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös és vidéke hadi kormányzója, katonai parancsnoka volt, míg közel 10 évvel később, 1705 őszén seregeinek főhadiszállását Kecskeméten rendezte be, itt készítette elő a második dunántúli hadjáratot. November első napjaiban 8000 ezer fős seregével innen vonult Solt, Földvár irányába és néhány hét alatt a harmincezer főre felduzzadt haderővel felszabadította a teljes Dunántúlt.
(Forrás:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)