Ma történt
120 éve, 1894. november 25-én született id. Bánky Róbert színész, színigazgató. A
színészakadémián elvégzett egy év után nem sokkal bevonult katonának.
Ekkor egy ravasz „
színjátékkal" megmentette egységét a biztos
pusztulástól, amiért később vitézi címet kapott. Az I. világháború alatt
orosz hadifogságba esett, és ott magyar színtársulatot szervezett. A
háború után 1922 és 1925 között a Belvárosi Színházban, majd
1925–1926-ban a Thália színpadán játszott. 1926-ben
Marosvásárhelyre, 1927-ben Pécsre, 1932-ben Kecskemétre
szerződött. Ezután a Magyar Komédia Kamaraszínház vezetője lett. 1939 és 1941 között úgynevezett cseretársulatot vezetett,
amellyel ellátta a debreceni Csokonai Színházat. 1941 és 1944 között a
Magyar Színház igazgatója volt, mely ekkor Új Magyar Színház néven
működött, és párhuzamosan 1942–1943-ban a szegedi színház vezetőjének is
kinevezték. Ő a helyben működő Ihász Aladárt bízta meg a vezetéssel,
főrendezőnek pedig megtette a Színészkamarából kizárt Both Bélát.
1943-tól a Tábori Színház vezetői munkakörét is ellátta, valamint a
Színészkamara alelnöki tisztét is betöltötte. Az Új Magyar Színház
igazgatójaként Bánky igyekezett kihasználni az operett „
háborús
konjunktúráját”, minden évben szerepeltetett egy-egy operettet Fedák
Sári főszereplésével. Emellett igényes drámaciklust állított össze.
1945-ben az Igazoló Bizottság a Horthy-korszakban betöltött vezető
beosztása miatt, s a szélsőjobboldaliság vádjával Bánkyt „
örökre"
eltiltotta a pályáról. Majd mégis igazolták, de állást sokáig nem
kapott. Segédmunkásként dolgozott a Rákosi Mátyás Műveknél, ahol beállt a
munkásszínjátszók közé. 1952 és 1956 között Szolnokon, 1956 és 1962 között
Győrben játszott. Élete utolsó két évtizedét egy Rákóczi úti
mosókonyhában élte le. Temetői szónoklatok tiszteletdíjából egészítette
ki szerénynél is szerényebb nyugdíját.
(
Források: *Balogh Géza: Szegedi színháztörténetek *Magyar Színházművészeti Lexikon *Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája)
85 éve, 1929. november 25-én hunyt el Tomori Jenő író, újságíró, műfordító.
Szerb származású szülők gyermeke volt. Középiskoláit Szegeden a
kegyesrendieknél, a jogot Debreczenben végezte, azután irodalommal,
elsősorban hirlapírással foglalkozott Budapesten. Versei, regényei,
elbeszélései az Ország-Világban, a Pest-megyei Hirlapban és a Budapesti
Hirlapban jelentek meg. Rövid ideig a kecskeméti Függetlenség című lap
munkatársa is volt. Petőfi verseit szerb nyelvre fordította, a szerb és
orosz irodalom alkotásait magyarra.
(
Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)
Bács-Kiskun megyei évfordulók
- 25 éve jelent meg a Kalocsai Néplap első száma »»
Magyarországi évfordulók
- 125 éve hunyt el Ferenczi Bernát könyvkereskedő »»
- 75 éves Vékás Lajos Széchenyi-díjas jogtudós, egyetemi tanár »»
- 25 éve hunyt el Bözödi György író, szociográfus, történész »»
Nemzetközi évfordulók
- 200 éve született Julius von Mayer német orvos, fizikus »»
- 75 éves Eleni Karaindrou görög zeneszerző »»
Korábbi évfordulók:
« 2014. november
|
|
TÁMOGATÓINK:
|
TÁMOGATÓINK
A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata
Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes
Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek,
több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város
műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A
háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt
és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban
működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek
tevékenységét is.
Megvásárolható több könyvesboltban:
- Forrás Galéria (Kéttemplom köz 7.)
- Korda Könyvkereskedés (Lestár tér 2.)
- Líra Könyv- és Zeneszalon (Hornyik krt. 2.)
- Református Könyvesbolt (Szabadság tér 6.)
Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu
Hírös Naptár Évkönyv - 2009
Kecskemét az évfordulók és jubileumok tükrében
„A kecskemétiek két homokszem köré is eleven világot tudnak elképzelni.” Csoóri Sándor gondolatát a Hírös Naptár 2009-es Évkönyvének szereplői:
a 450 éve céhbe szerveződő szűcsök, a 325 éve templomot építő
reformátusok, a 100 éve művésztelepet alapító városvezetők és alkotók,
és a napjainkban is aktív, a szellem méltóságát évtizedek óta őrző írók,
költők, népművelők, feltalálók, kutatók, lelkészek, orvosok és
pedagógusok egyaránt igazolják.
Életükkel, törekvéseikkel érdemes megismerkedni, hiszen nekik is
köszönhetjük, hogy a mindenkori válságos idők ellenére Katona József
kívánsága valóra válik: „Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat”.
Megvásárolható több könyvesboltban, közgyűjteményben:
- Forrás Galéria (Kéttemplom köz 7.)
- Katona József Könyvtár (Piaristák tere 8.)
- Korda Könyvkereskedés (Lestár tér 2.)
- Kládó Könyv (Kéttemplom köz 2.)
- Líra Könyv- és Zeneszalon (Hornyik krt. 2.)
- Református Könyvesbolt (Szabadság tér 6.)
Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: mailto:info@hirosnaptar.hu
Könyvajánló
Barsi Balázs - Telek Péter-Pál: Magasság és mélység
ÉRZED-E, HOGY ISTEN TÉGED IS kiválasztott és meghívott? Ha nem, akkor
ülj le, és gondolkozz el rajta, miért is vagy a világon. Biztos lehetsz
benne, hogy előbb-utóbb felragyog előtted az a mindennél mélyebb és
reálisabb valóság, hogy Isten számára egyetlen vagy, és hogy ő
kiválasztott, meghívott és küldeni akar téged. Teher ez és rabság? Igen,
mert nem élhetsz úgy, mintha nem volnál választott. Szabadság? Igen,
szabadság a teljes önátadásra, az Istenért való magafeledésre.
Megjelent Barsi Balázs OFM ferences szerzetes és Telek Péter-Pál, Kecskeméten élő egyházi irodalmi szerkesztő „Magasság és mélység" c.
új kötete. A szentírási elmélkedési sorozat aktuális része a 2014-es
egyházi év Évközi időre eső napjaira szól, vagyis január 13-tól
Hamvazószerdáig, illetve Pünkösd másnapjától Adventig, egyetlen
kötetben. Már kapható az ismert egyházi könyvesboltokban, a kecskeméti
plébániákon, valamint kedvezményes áron megrendelhető a http://www.barsibalazs.hu/ honlapon.
Könyvajánló
Benczúr Csaba: Hírös holokauszt - dokumentumregény
Új könyv Kecskemétről!
A
kecskeméti Benczúr Csaba ötödik regénye, a Hírös holokauszt Kecskemét
históriájának legsötétebb fejezetéről, a zsidók gettóba küldéséről és
deportálásáról szól. Kegyetlen pillanat a „hírös város” hat és fél
évszázados történelmében: szűk hónap alatt lejátszódó rablás,
összegyűjtés, szenvtelen kínzás. A központi hatalom által vezérelt
hajdani városvezetés a magyar csendőrséggel, a rendőri erőkkel kart
karba öltve szabadult meg a gazdasági-kulturális élet hasznos
szereplőitől, elindítván őket a zsidók Golgotájába, Auschwitzba vezető
vasúton. Az író finom lélekkel mutatja be az eseményeket izraeliták,
csendőrök és hivatalnokok nézőpontjából, s egy viszonzatlan szerelmen
keresztül. A dokumentum-regényben feltárul az 1940-es évekbeli
Kecskemét, ismereteket kapunk Izsák követőinek vallásából, szokásaiból. A
Hírös holokauszt című kötet méltó főhajtás jó magyarok és magyar zsidók
előtt. Hiánypótló mű, amely a magyarországi holokauszt 70. évfordulója
előtt jelenik meg Borzák Tibor szerkesztésében.
Kapható az Alexandra, a Libri, a Líra boltjaiban és a Bookline honlapján. Megrendelhető ia kiadónál is:
borzak.tibor@gmail.com.
Könyvajánló
Szakál László: Régi idők vendéglátása a Duna-Tisza közén
A
kötet több mint hatszáz képpel és kordokumentummal idézi fel az elmúlt
másfél évszázad legismertebb bácskai és kiskunsági vendéglátósait, a
kedvelt szórakozóhelyeket, a zenészeket.
"Sok-sok éve nekiláttam, hogy ami még fellehető képben, szövegben,
emlékben, felkutassam és elmondjam, milyen is volt az utóbbi 100-150 év
vendéglátása a Duna-Tisza közén. Kisebb-nagyobb híres kocsmák,
vendéglők, cukrászdák minek köszönhették sikereiket, fejlődésüket, és ha
kudarc érte őket, mi okozta, természeti csapás vagy emberi gonoszság, s
a szörnyű években hogyan lettek sikereik mártírjai. Sokan vagyunk,
sokan vannak még, akik emlékeznek ezekre a vendéglátóhelyekre,
tulajdonosaikra, üzletvezetőikre, pincérekre, szakácsokra, zenészekre.
Híres ételspecialitásaikra, melyekért messzeföldről is elzarándokoltunk,
hogy együnk egy finom halászlét vagy pacalpörköltet. De azoknak is
tanulságosak ezek a történetek, akik fiatalok, így nem emlékezhetnek
ezekre a nevekre, emberekre. Hisz ez a krónika azt próbálja felidézni és
megmutatni, milyen is volt a múlt, amikor vendéglátásunk naggyá és
magyarrá lett. Bizonyára sok tapasztalat, tanulság, érdekesség van
ezekben a történetekben, tán érdemes elgondolkodni. Ezért írtam a Régi
idők vendéglátását" (Szakál László)
A kötet megvásárolható többek között a Katona József Könyvtárban és beszerezhető a szerzőtől is (78/480-380).
Könyvajánló
Borzák Tibor: Szembeszélő
Az interjúkönyv szerzője hisz abban, hogy értékválsággal küszködő
világunkban a minőségnek, a hitelességnek különösen nagy jelentősége
van. Csak bízhatunk abban, hogy lejár a percemberkék, a szürke
bulvársztárok ideje, és a figyelem ismét azokra irányul, akiknek
teljesítménye példaértékű, gondolataikra érdemes odafigyelni.
A kötetben harminc ilyen híresség szerepel. Az oldott hangvételű
beszélgetések során nem csak életük és pályájuk lélekemelő pillanatairól
vallanak, hanem véleményt formálnak mai világunkról is. Nincsenek
elhallgatni való témák, a legszokatlanabb kérdéseket sem hárítják el. A
hosszabb beszélgetések között novellába öntött sorsfordító történetek
olvashatók.
Szemtől szembe – őszintén.
Szembeszélő – hírességekkel.
A könyv szereplői:
Alföldi Róbert, Bíró Eszter, Bozsik Yvette, Bódis Kriszta, Czinkóczi
Zsuzsa, Esterházy Péter, Geszti Péter, Grecsó Krisztián, Halász Judit,
Haumann Péter, Hernádi Judit, Janisch Attila, Joe Murányi, Kepes András,
Koncz Zsuzsa, Konrád György, Kovács Kati, Lajkó Félix, Markó Iván,
Molnár Piroska, Palya Bea, Popper Péter, Sándor György, Sára Sándor,
Sebestyén Márta, Szipál Márton, Tony Curtis, Törőcsik Mari, Udvaros
Dorottya, Varnus Xavér
Könyvajánló
Kada Erika: Színek, hangok az ezredfordulóról
„Kada
Erikát saját szép versrészletével jellemzem: «szeme fényében opálosan
tiszta a törtfehér». Mert elsősorban poéta ő, a szó eredeti, csiszolva
formáló értelmében. Poéta, nemcsak ha éppen nyugalmas-áldott verssorait
írja, hanem ha négy gyermekét neveli asszonyi áhítattal, vagy – mint
most – a világra rácsodálkozva kérdez valaki mást, történetesen jelentős
(azaz jeles, Isten által áldozatra kijelölt) áldásos embertársat. […]
Kötetén zsinóros aranymetszetként húzódik végig az embersorsokban,
művészsorsokban is önnön rendeltetését kereső s találó értelmiségi
asszony megfeszített s érdekfeszítő figyelme, érdeklődése, értéklődése.
[…] Ritka az az interjúkönyv, melyben se kihívó, se visszariadó a
kérdező hangja. Itt a szerző – hiszen ő jegyzi a gondolatkonglomerátumot
– határozott (önálló és környezet-kínálta) válogatással s elvárással
közelít. Jól felkészült, ismeri tárgyát-alanyát, nem beszél mellé, de
hagy elbeszélni, s valahol mindig ítél és dicsér. Értékcentrikusan,
értékes egyénítésben.”
(Turay G. Kamill főiskolai docens, esztéta)
Könyvajánló
Kiss Zsolt: India - Az árnyékok színei
Kiss Zsolt kecskeméti fotóművész képei indiai hangulatokat mutatnak be. Fényűző palotákat és nyomortelepeket. Fényeket és árnyékokat.
"…
Este nyolc óra volt, amikor megérkeztem Delhi repülőterére. Fülledt
meleg és hatalmas embertömeg fogadott. Taxisok, árusok és kéregetők
hadán kellett átverekedni magam. Omladozó házak, szemétkupacok, alvó
emberek és kutyák között botorkáltam. A földön fekvő gyermekek láttán
sajátjaim jutottak eszembe. Mégiscsak jó helyre születtünk – gondoltam
akkor.
Kintlétem végére megértettem, hogy aminek egy rövid ideig a részesévé váltam, az egy különös, ősi kultúrán alapuló világ. A
„civilizálására" tett kísérletek eddig – szerencsére – sikertelenek
maradtak. Manapság a műholdas televíziózás és a turisták egyre nagyobb
száma talán nagyobb veszélyt rejt, mint egykor a gyarmatosítás.
Felkavaró képek, idegen értékek és érzelmek áradata zúdul a nyugati
kultúra agressziójának kiszolgáltatott emberekre. Bízom benne, hogy ez a
nép még a globalizáció kihívásait is túléli, és évszázadok múltán is
ősi kultúrájának fényében ragyog INDIA… " (Kiss Zsolt)
A fotóalbum a Magyar Fotográfiai Múzeum kiadásában, Kincses Károly
szerkesztésében, bevezetőjével és Farkas Antal Jama tervezésében jelent
meg.