Ma történt

235 éve, 1779. október 20-án Kecskeméten született Pápesch Mátyás piarista tanár. Tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1801-ben már mint tanár tért vissza az alma materébe. 1802-től több piarista gimnáziumban tanított, illetve igazgató, házfőnök és lelkiatya volt. Néhány latin nyelvű alkalmi költeményt írt.
(Forrás:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)

205 éve, 1809. október 20-án született Horváth Mihály történetíró, római katolikus püspök, miniszter, az MTA tagja, a Kisfaludy-Társaság elnöke. Tizenhét gyermekes, szegény családban született. Iskoláit Szegeden végezte, középfokú tanulmányait a piaristáknál abszolválta. 1825-től a váci papnevelő intézetben teológiát és történelmet tanult, 1828-ban a pesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett, 1832-ben pappá szentelték.

Ezt követően segédlelkészként többek között Kecskeméten is töltött két esztendőt. 1835-ben, Szent István napja után érkezett az alföldi városba, ahol ötödmagával káplánkodott, de "az Ur mennybemenetele templomában, a plébánián s a hozzátartozó nyolcz leányegyházban 25.000-nél több hivőnek lelki gondozásában így is annyi dolga volt, hogy történelmi tanulmányaira alig szakíthatott időt. Az ország legnagyobb mezővárosának rendetlen, kövezetlen, sáros utczáin sétálni nem volt kedve és csak a kegyesrendieket kereste föl időnkint, hogy könyvtárukban adatokat kutasson pályamunkáihoz, amelyeken szorgalmasan dolgozott". A Gróf Nádasdy Tamás élete, némi tekintettel korára című, valamint Az ipar és kereskedés történetéről szóló akadémiai tanulmányait Kecskeméten írta.

Horváth Mihály pecsétje

Később Nagykátán és Nagyabonyban szolgált, mint káplán, majd gróf Keglevich Gábor, utóbb pedig gróf Erdődy Kajetán fiai mellett volt nevelő. Az ismeretlen vidéki kispap csakhamar jó nevet szerzett magának a történettudomány terén való szereplésével. Három akadémiai jutalmat nyert és az Akadémiának 1839-ben levelező, 1841-ben pedig vidéki rendes tagjává választották. 1844-től a bécsi Theresianumban a magyar nyelv és irodalom tanára lett. Óráin nagy hangsúlyt fektetett a magyar nyelv sajátosságainak a megismertetésére. 1847. január 23-án nagy feltűnést keltett Bécsben, a kapucinusok templomában József nádor fölött tartott gyászbeszédével. Még ugyanazon évben hatvani prépost-plébános lett (innen későbbi álneve: Hatvani Mihály).

A csanádi püspökké kinevező okirat

Az 1848–49. évi események Horváth Mihályt is elsodorták a csendes munkásság teréről. 1848 júliusában V. Ferdinánd király csanádi püspökké nevezte ki, a függetlenségi nyilatkozat után pedig vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. A papi nőtlenség eltörlésének és az egyházi javak elkobzásának radikális követeléseit hangoztatta. A katolikus egyház kiközösítette, papi hivatalától eltiltotta, a haditörvényszék pedig utólag felségsértés vádjával halálra ítélte, és jelképesen fel is akasztatta. Csak jelképesen, mert addigra kalandos körülmények között megszökött az országból. Egy ideig Kecskeméten, azután Szeged környékén bujdosott, majd Brunszvik Teréz közbenjárására, mint báró Prónay Albertné inasa külföldre menekült. A bárónéval Lipcsén át Aachenbe ment, de az osztrák titkosrendőrség a nyomára akadt, egy fürdőablak rácsát elreszelve azonban meglépett üldözői elől. Útlevél nélkül szökött át a porosz–belga határon. Tizennyolc évig tartó száműzetése alatt lakott Párizsban, Montmorencyben, Genovában, Nizzában, Firenzében és Genfben, végül 1856-ban Brüsszelben telepedett le.

Elsősorban irodalmi munkásságának élt, külföldi levéltárakban kutatta a magyar okleveleket. Először 1865-ben kért engedélyt a hazatérésre, azonabn csak két évvel később, Eötvös Józsefnek, az Akadémia elnökének közbenjárása jöhetett ismét Magyarországra. Szülővárosa, Szentes azonnal képviselő-jelöltséget ajánlott neki, de akkor még nem kívánt a közügyekkel foglalkozni. Később Szeged követe lett, majd Deák Ferenc halála után az ő budapesti képviselői helyét vette át a parlamentben. A Magyar Történelmi Társulat, a Kisfaludy Társaság, az Országos Közoktatási Tanács és az MTA Történeti Osztályának elnöke volt. A király tanárnak hívta a trónörökös mellé, címzetes püspökké nevezte ki, és a vaskai javadalmas apátságot adományozta neki. Egészsége megromlása miatt nem sokkal később visszavonult és a csehországi Karlsbadba utazott gyógykezelésre. Ott hunyt el 1878. augusztus 19-én.

"Idegen földön szűnt meg dobogni a szív, mely jó és rossz napokban együtt érzett a hazával" – írta a legnagyobb magyar napilap, a Pesti Napló – "idegen földön merevedett meg a kéz, mely a magyar nemzet egyik legfontosabb és legnagyszerűbb korszakának történetét aranytollal írta meg… Feladatát mint valódi történetíró fogta fel; felülemelkedve minden párt-szenvedélyen, csak az igazságot tolmácsolta és a sze-replőkről a történetírói objektivitás magaslatáról ítélt."

(Forrás:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Márki Sándor: Horváth Mihály  *Pesti Napló, 1878  *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái  *Vasárnapi Újság, 1878)     

Bács-Kiskun megyei évfordulók
- 180 éve született Barina Vendel     
római katolikus lelkész, költő »»

Korábbi évfordulók:  « 2014. október hé ke sze csü pé szo va     01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

TÁMOGATÓINK:

TÁMOGATÓINK

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata

 

Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu

Hírös Naptár Évkönyv - 2009

Kecskemét az évfordulók és jubileumok tükrében

„A kecskemétiek két homokszem köré is eleven világot tudnak elképzelni.” Csoóri Sándor gondolatát a Hírös Naptár 2009-es Évkönyvének szereplői: a 450 éve céhbe szerveződő szűcsök, a 325 éve templomot építő reformátusok, a 100 éve művésztelepet alapító városvezetők és alkotók, és a napjainkban is aktív, a szellem méltóságát évtizedek óta őrző írók, költők, népművelők, feltalálók, kutatók, lelkészek, orvosok és pedagógusok egyaránt igazolják.
Életükkel, törekvéseikkel érdemes megismerkedni, hiszen nekik is köszönhetjük, hogy a mindenkori válságos idők ellenére Katona József kívánsága valóra válik: „Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat”.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu 

Könyvajánló

Barsi Balázs - Telek Péter-Pál: Magasság és mélység

ÉRZED-E, HOGY ISTEN TÉGED IS kiválasztott és meghívott? Ha nem, akkor ülj le, és gondolkozz el rajta, miért is vagy a világon. Biztos lehetsz benne, hogy előbb-utóbb felragyog előtted az a mindennél mélyebb és reálisabb valóság, hogy Isten számára egyetlen vagy, és hogy ő kiválasztott, meghívott és küldeni akar téged. Teher ez és rabság? Igen, mert nem élhetsz úgy, mintha nem volnál választott. Szabadság? Igen, szabadság a teljes önátadásra, az Istenért való magafeledésre.

Megjelent Barsi Balázs OFM ferences szerzetes és Telek Péter-Pál, Kecskeméten élő egyházi irodalmi szerkesztő „Magasság és mélység" c. új kötete. A szentírási elmélkedési sorozat aktuális része a 2014-es egyházi év Évközi időre eső napjaira szól, vagyis január 13-tól Hamvazószerdáig, illetve Pünkösd másnapjától Adventig, egyetlen kötetben. Már kapható az ismert egyházi könyvesboltokban, a kecskeméti plébániákon, valamint kedvezményes áron megrendelhető a www.barsibalazs.hu honlapon.

Könyvajánló

Benczúr Csaba: Hírös holokauszt - dokumentumregény

Új könyv Kecskemétről!

A kecskeméti Benczúr Csaba ötödik regénye, a Hírös holokauszt Kecskemét históriájának legsötétebb fejezetéről, a zsidók gettóba küldéséről és deportálásáról szól. Kegyetlen pillanat a „hírös város” hat és fél évszázados történelmében: szűk hónap alatt lejátszódó rablás, összegyűjtés, szenvtelen kínzás. A központi hatalom által vezérelt hajdani városvezetés a magyar csendőrséggel, a rendőri erőkkel kart karba öltve szabadult meg a gazdasági-kulturális élet hasznos szereplőitől, elindítván őket a zsidók Golgotájába, Auschwitzba vezető vasúton. Az író finom lélekkel mutatja be az eseményeket izraeliták, csendőrök és hivatalnokok nézőpontjából, s egy viszonzatlan szerelmen keresztül. A dokumentum-regényben feltárul az 1940-es évekbeli Kecskemét, ismereteket kapunk Izsák követőinek vallásából, szokásaiból. A Hírös holokauszt című kötet méltó főhajtás jó magyarok és magyar zsidók előtt. Hiánypótló mű, amely a magyarországi holokauszt 70. évfordulója előtt jelenik meg Borzák Tibor szerkesztésében.

Könyvajánló

Szakál László: Régi idők vendéglátása a Duna-Tisza közén

A kötet több mint hatszáz képpel és kordokumentummal idézi fel az elmúlt másfél évszázad legismertebb bácskai és kiskunsági vendéglátósait, a kedvelt szórakozóhelyeket, a zenészeket.

"Sok-sok éve nekiláttam, hogy ami még fellehető képben, szövegben, emlékben, felkutassam és elmondjam, milyen is volt az utóbbi 100-150 év vendéglátása a Duna-Tisza közén. Kisebb-nagyobb híres kocsmák, vendéglők, cukrászdák minek köszönhették sikereiket, fejlődésüket, és ha kudarc érte őket, mi okozta, természeti csapás vagy emberi gonoszság, s a szörnyű években hogyan lettek sikereik mártírjai. Sokan vagyunk, sokan vannak még, akik emlékeznek ezekre a vendéglátóhelyekre, tulajdonosaikra, üzletvezetőikre, pincérekre, szakácsokra, zenészekre. Híres ételspecialitásaikra, melyekért messzeföldről is elzarándokoltunk, hogy együnk egy finom halászlét vagy pacalpörköltet. De azoknak is tanulságosak ezek a történetek, akik fiatalok, így nem emlékezhetnek ezekre a nevekre, emberekre. Hisz ez a krónika azt próbálja felidézni és megmutatni, milyen is volt a múlt, amikor vendéglátásunk naggyá és magyarrá lett. Bizonyára sok tapasztalat, tanulság, érdekesség van ezekben a történetekben, tán érdemes elgondolkodni. Ezért írtam a Régi idők vendéglátását" (Szakál László)

A kötet megvásárolható többek között a Katona József Könyvtárban és beszerezhető a szerzőtől is (78/480-380).

Könyvajánló

Borzák Tibor: Szembeszélő

Az interjúkönyv szerzője hisz abban, hogy értékválsággal küszködő világunkban a minőségnek, a hitelességnek különösen nagy jelentősége van. Csak bízhatunk abban, hogy lejár a percemberkék, a szürke bulvársztárok ideje, és a figyelem ismét azokra irányul, akiknek teljesítménye példaértékű, gondolataikra érdemes odafigyelni.

A kötetben harminc ilyen híresség szerepel. Az oldott hangvételű beszélgetések során nem csak életük és pályájuk lélekemelő pillanatairól vallanak, hanem véleményt formálnak mai világunkról is. Nincsenek elhallgatni való témák, a legszokatlanabb kérdéseket sem hárítják el. A hosszabb beszélgetések között novellába öntött sorsfordító történetek olvashatók.

Szemtől szembe – őszintén.
Szembeszélő – hírességekkel.

A könyv szereplői:
Alföldi Róbert, Bíró Eszter, Bozsik Yvette, Bódis Kriszta, Czinkóczi Zsuzsa, Esterházy Péter, Geszti Péter, Grecsó Krisztián, Halász Judit, Haumann Péter, Hernádi Judit, Janisch Attila, Joe Murányi, Kepes András, Koncz Zsuzsa, Konrád György, Kovács Kati, Lajkó Félix, Markó Iván, Molnár Piroska, Palya Bea, Popper Péter, Sándor György, Sára Sándor, Sebestyén Márta, Szipál Márton, Tony Curtis, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Varnus Xavér 

Könyvajánló

Kada Erika: Színek, hangok az ezredfordulóról 

„Kada Erikát saját szép versrészletével jellemzem: «szeme fényében opálosan tiszta a törtfehér». Mert elsősorban poéta ő, a szó eredeti, csiszolva formáló értelmében. Poéta, nemcsak ha éppen nyugalmas-áldott verssorait írja, hanem ha négy gyermekét neveli asszonyi áhítattal, vagy – mint most – a világra rácsodálkozva kérdez valaki mást, történetesen jelentős (azaz jeles, Isten által áldozatra kijelölt) áldásos embertársat. […] Kötetén zsinóros aranymetszetként húzódik végig az embersorsokban, művészsorsokban is önnön rendeltetését kereső s találó értelmiségi asszony megfeszített s érdekfeszítő figyelme, érdeklődése, értéklődése. […] Ritka az az interjúkönyv, melyben se kihívó, se visszariadó a kérdező hangja. Itt a szerző – hiszen ő jegyzi a gondolatkonglomerátumot – határozott (önálló és környezet-kínálta) válogatással s elvárással közelít. Jól felkészült, ismeri tárgyát-alanyát, nem beszél mellé, de hagy elbeszélni, s valahol mindig ítél és dicsér. Értékcentrikusan, értékes egyénítésben.”

(Turay G. Kamill főiskolai docens, esztéta)

Könyvajánló  

Kiss Zsolt: India - Az árnyékok színei

Kiss Zsolt kecskeméti fotóművész képei indiai hangulatokat mutatnak be. Fényűző palotákat és nyomortelepeket. Fényeket és árnyékokat.

"… Este nyolc óra volt, amikor megérkeztem Delhi repülőterére. Fülledt meleg és hatalmas embertömeg fogadott. Taxisok, árusok és kéregetők hadán kellett átverekedni magam. Omladozó házak, szemétkupacok, alvó emberek és kutyák között botorkáltam. A földön fekvő gyermekek láttán sajátjaim jutottak eszembe. Mégiscsak jó helyre születtünk – gondoltam akkor.

Kintlétem végére megértettem, hogy aminek egy rövid ideig a részesévé váltam, az egy különös, ősi kultúrán alapuló világ. A „civilizálására" tett kísérletek eddig – szerencsére – sikertelenek maradtak. Manapság a műholdas televíziózás és a turisták egyre nagyobb száma talán nagyobb veszélyt rejt, mint egykor a gyarmatosítás. Felkavaró képek, idegen értékek és érzelmek áradata zúdul a nyugati kultúra agressziójának kiszolgáltatott emberekre. Bízom benne, hogy ez a nép még a globalizáció kihívásait is túléli, és évszázadok múltán is ősi kultúrájának fényében ragyog INDIA… " (Kiss Zsolt)