175 éve, 1838. február 22-én született Mathiász János szőlőnemesítő, akinek munkájával indult el Magyarországon a csemegeszőlő tudatos nemesítése. Munkássága nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket hozott. Pedig kezdetben egész más pályára készült.

1880-ban végleg megvált Kassától és a hivatali pályától és életét egészében a szőlészkedésnek akarta szentelni. Előbb a tokajhegyaljai Mádon, majd Szöllőskén vezetett szőlészetet. 1889-ben elfogadta Katona Zsigmond hívását és 1890-ben a filoxérakár elől szőlőtelepét áttelepítette Kecskemétre. A futóhomokon a korábbiaknál nagyobb eredményeket ért el. Mintegy 3500 hibridet állított elő. Fajtái közül 12 terjedt el nagyobb mértékben (pl. Cegléd szépe, Erzsébet királyné emléke, Ezeréves Magyarország emléke, Kecskemét virága, Mathiász Jánosné muskotály, Szőlőskertek királynője, Szauter Gusztávné muskotály). A világon legismertebb a Szőlőskertek királynője és a Csabagyöngye (Mathiász hibridje, amelyet Stark Adolf nevelt fel). Katonatelepi tanyájáról évente közel egymillió darab vesszőt vittek el telepítésre. Fajtái külföldön is megállták helyüket. Így például 1904-ben California összes szőlőterületének több mint a felén Mathiász fajtákat ültettek.

Szőlőtelepén gyakran fogadott vendégeket. Barátja volt Arany János, Ady Endre és Vikár Béla költő is. Akik ismerték, nagy tisztelettel beszéltek róla. "Mathiász János olyan a szőlészetben, borászatban, mint Petőfi a költészetben" - írta Arany János, míg Ady Endre eképpen fogalmazott munkája kapcsán: "E kertek a csodák kertjei".

Mathiász János 1921. december 3-án, Kecskeméten hunyt el. Számos korabeli író, költő emlékezett meg a nagy borászról-szőlészről. Mayerffi Zoltán ipartestületi elnök így összegezte munkásságát: „Amerika megvolt Kolumbus előtt is, a homok is megvolt Mathiász előtt is: mégis Kolumbus Amerikát, Mathiász pedig a homokot fedezte fel.” A korabeli sajtó egyszerűen csak annyit írt: "Mathiász János, a szőlőbűvész", míg Németh László ezekkel a gondolatokkal búcsúzott el tőle: „Mint a változatok öreg Prosperója jár tőkéi és csemetéi közt, azoknak a vidámságával és öntudatos szerénységével, akiknek a teremtésbe sikerült Isten mellé társul szegődni. Nyolcvanhárom évet élt, teljes munkakedvben. Egy december este még vesszőkiállításokat intézett, éjjel köhécselt s hajnal felé abbahagyta a köhögést.”

A Kecskemét nevét viselő Mathiász-szőlőket Kada Elek, a város polgármestere versekben örökítette meg:

KECSKEMÉT VIRÁGA
Róna virága volt az én kedves anyám,
A suttogó szellő volt az én jó dajkám,
Őrzöm anyám kincsét:illatot és mézet,
Dalban adom tovább a dajkameséket.

KECSKEMÉT SZÉPE
Hírös Kecskemétnek én vagyok a szépe,
Jár is én utánnam örege, legénye.
Csókom édes, de meg tűz is lobog benne,
Úgy adom, ki kapja, sohase feledje.

KECSKEMÉT KINCSE
„Hírös város” az én drága szülőföldem,
Annak nagy kincsében: homokján születtem.
Hirdetem is hirét, tüzét adom tovább,
Velem áldja nevét a vigadó világ.

Mathiász János emlékét napjainkban többek között az 1986-ban alapított Mathiász János Borrend ápolja. Az Egyesület jelvényén a nagy tudós portréja látható, válla mellett születésének és halálának évszámával. A borlovagok célja a névadó szőlőnemesítő munkásságának népszerűsítése mellett a Kunsági Borvidék, ezen belül a Kecskemét környéki borok megismertetése a hazai, és a külföldi borkedvelőkkel.     

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.

Megvásárolható több könyvesboltban:    
- Forrás Galéria (Kéttemplom köz 7.)
- Korda Könyvkereskedés (Lestár tér 2.)
- Líra Könyv- és Zeneszalon (Hornyik krt. 2.)
- Református Könyvesbolt (Szabadság tér 6.)

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu

Hírös Naptár Évkönyv - 2009

Kecskemét az évfordulók és jubileumok tükrében

„A kecskemétiek két homokszem köré is eleven világot tudnak elképzelni.” Csoóri Sándor gondolatát a Hírös Naptár 2009-es Évkönyvének szereplői: a 450 éve céhbe szerveződő szűcsök, a 325 éve templomot építő reformátusok, a 100 éve művésztelepet alapító városvezetők és alkotók, és a napjainkban is aktív, a szellem méltóságát évtizedek óta őrző írók, költők, népművelők, feltalálók, kutatók, lelkészek, orvosok és pedagógusok egyaránt igazolják.
Életükkel, törekvéseikkel érdemes megismerkedni, hiszen nekik is köszönhetjük, hogy a mindenkori válságos idők ellenére Katona József kívánsága valóra válik: „Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat”.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu 

Könyvajánló

Szakál László: Magyarország történelmi szakácskönyve

Az országos hírű vendéglős, a kecskeméti Park Étterem egykori felszolgálója, Szakál László legújabb kötete a nagy Magyarországra irányítja a figyelmet, a régi, Trianon előtti országra. Amint azt a könyv előszavában írja: „... elsősorban azoknak az ínyenceknek kedveskedünk vele, akik a régit, a ritkaságot, az egyedülállót becsülik, másrészt azoknak az ínyenceknek is, akik a világra és a korra a konyha ablakán keresztül kíváncsiskodnak. Igen, ezt a könyvet az álmodozóknak szánom, akik egyszerre látnak múltat és jelent. A könyvben olvasható receptek a történelemkönyvekhez hasonlóan árulkodnak egy ország, egy táj, egy város és a benne élők sorsáról, mindennapjairól."

A kötet megvásárolható a szerzőtől is (Tel.: 78/480-380; email: szakal1em@t-online.hu). 

Szakál László: Régi idők vendéglátása a Duna-Tisza közén

A kötet több mint hatszáz képpel és kordokumentummal idézi fel az elmúlt másfél évszázad legismertebb bácskai és kiskunsági vendéglátósait, a kedvelt szórakozóhelyeket, a zenészeket.

"Sok-sok éve nekiláttam, hogy ami még fellehető képben, szövegben, emlékben, felkutassam és elmondjam, milyen is volt az utóbbi 100-150 év vendéglátása a Duna-Tisza közén. Kisebb-nagyobb híres kocsmák, vendéglők, cukrászdák minek köszönhették sikereiket, fejlődésüket, és ha kudarc érte őket, mi okozta, természeti csapás vagy emberi gonoszság, s a szörnyű években hogyan lettek sikereik mártírjai. Sokan vagyunk, sokan vannak még, akik emlékeznek ezekre a vendéglátóhelyekre, tulajdonosaikra, üzletvezetőikre, pincérekre, szakácsokra, zenészekre. Híres ételspecialitásaikra, melyekért messzeföldről is elzarándokoltunk, hogy együnk egy finom halászlét vagy pacalpörköltet. De azoknak is tanulságosak ezek a történetek, akik fiatalok, így nem emlékezhetnek ezekre a nevekre, emberekre. Hisz ez a krónika azt próbálja felidézni és megmutatni, milyen is volt a múlt, amikor vendéglátásunk naggyá és magyarrá lett. Bizonyára sok tapasztalat, tanulság, érdekesség van ezekben a történetekben, tán érdemes elgondolkodni. Ezért írtam a Régi idők vendéglátását" (Szakál László)

A kötet megvásárolható többek között a Katona József Könyvtárban és beszerezhető a szerzőtől is (78/480-380).

Könyvajánló

Borzák Tibor: Szembeszélő

Az interjúkönyv szerzője hisz abban, hogy értékválsággal küszködő világunkban a minőségnek, a hitelességnek különösen nagy jelentősége van. Csak bízhatunk abban, hogy lejár a percemberkék, a szürke bulvársztárok ideje, és a figyelem ismét azokra irányul, akiknek teljesítménye példaértékű, gondolataikra érdemes odafigyelni.

A kötetben harminc ilyen híresség szerepel. Az oldott hangvételű beszélgetések során nem csak életük és pályájuk lélekemelő pillanatairól vallanak, hanem véleményt formálnak mai világunkról is. Nincsenek elhallgatni való témák, a legszokatlanabb kérdéseket sem hárítják el. A hosszabb beszélgetések között novellába öntött sorsfordító történetek olvashatók.

Szemtől szembe – őszintén.
Szembeszélő – hírességekkel.

A könyv szereplői:
Alföldi Róbert, Bíró Eszter, Bozsik Yvette, Bódis Kriszta, Czinkóczi Zsuzsa, Esterházy Péter, Geszti Péter, Grecsó Krisztián, Halász Judit, Haumann Péter, Hernádi Judit, Janisch Attila, Joe Murányi, Kepes András, Koncz Zsuzsa, Konrád György, Kovács Kati, Lajkó Félix, Markó Iván, Molnár Piroska, Palya Bea, Popper Péter, Sándor György, Sára Sándor, Sebestyén Márta, Szipál Márton, Tony Curtis, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Varnus Xavér 

Könyvajánló

Kada Erika: Színek, hangok az ezredfordulóról 

„Kada Erikát saját szép versrészletével jellemzem: «szeme fényében opálosan tiszta a törtfehér». Mert elsősorban poéta ő, a szó eredeti, csiszolva formáló értelmében. Poéta, nemcsak ha éppen nyugalmas-áldott verssorait írja, hanem ha négy gyermekét neveli asszonyi áhítattal, vagy – mint most – a világra rácsodálkozva kérdez valaki mást, történetesen jelentős (azaz jeles, Isten által áldozatra kijelölt) áldásos embertársat. […] Kötetén zsinóros aranymetszetként húzódik végig az embersorsokban, művészsorsokban is önnön rendeltetését kereső s találó értelmiségi asszony megfeszített s érdekfeszítő figyelme, érdeklődése, értéklődése. […] Ritka az az interjúkönyv, melyben se kihívó, se visszariadó a kérdező hangja. Itt a szerző – hiszen ő jegyzi a gondolatkonglomerátumot – határozott (önálló és környezet-kínálta) válogatással s elvárással közelít. Jól felkészült, ismeri tárgyát-alanyát, nem beszél mellé, de hagy elbeszélni, s valahol mindig ítél és dicsér. Értékcentrikusan, értékes egyénítésben.”

(Turay G. Kamill főiskolai docens, esztéta)

Könyvajánló  

Kiss Zsolt: India - Az árnyékok színei

Kiss Zsolt kecskeméti fotóművész képei indiai hangulatokat mutatnak be. Fényűző palotákat és nyomortelepeket. Fényeket és árnyékokat.

"… Este nyolc óra volt, amikor megérkeztem Delhi repülőterére. Fülledt meleg és hatalmas embertömeg fogadott. Taxisok, árusok és kéregetők hadán kellett átverekedni magam. Omladozó házak, szemétkupacok, alvó emberek és kutyák között botorkáltam. A földön fekvő gyermekek láttán sajátjaim jutottak eszembe. Mégiscsak jó helyre születtünk – gondoltam akkor.

Kintlétem végére megértettem, hogy aminek egy rövid ideig a részesévé váltam, az egy különös, ősi kultúrán alapuló világ. A „civilizálására" tett kísérletek eddig – szerencsére – sikertelenek maradtak. Manapság a műholdas televíziózás és a turisták egyre nagyobb száma talán nagyobb veszélyt rejt, mint egykor a gyarmatosítás. Felkavaró képek, idegen értékek és érzelmek áradata zúdul a nyugati kultúra agressziójának kiszolgáltatott emberekre. Bízom benne, hogy ez a nép még a globalizáció kihívásait is túléli, és évszázadok múltán is ősi kultúrájának fényében ragyog INDIA… " (Kiss Zsolt)

A fotóalbum a Magyar Fotográfiai Múzeum kiadásában, Kincses Károly szerkesztésében, bevezetőjével és Farkas Antal Jama tervezésében jelent meg.