Ma történt

180 éve, 1832. szeptember 18-án született Mányoki Tamás tanár, református lelkész. Elemi és középiskoláit szülőhelyén, Gyönkön, valamint Sopronban és Pápán végezte. 1848-ban honvéd lett, és mint gróf Károlyi-huszár végigküzdötte a szabadságharcot. Turánál az oroszokkal folyt lovascsatában lándzsaszúrást kapott, Nagysallónál egy német dragonyos okozott neki maradandó sérülést, a szegedi ütközetben pedig - miután a lovát kilőtték alóla - a Walmoden vasasok sebesítették meg. Tanulmányait az 1850-es években folytatta: Debrecenben, Kecskeméten és Bécsben volt diák. Hazajövetele után segédlelkész lett Karancson, majd három évig tanár a kunszentmiklósi gimnáziumban, azután a gyönki magyar-német egyesült egyházban szolgált. 1865-től 1911-ben bekövetkezett haláláig nagyszékelyi lelkész-tanító volt. Megválasztották a megyebizottság tagjai közé, később megbízták 14 község árvapénzének beszedésével is. A tanítás és a pásztori munka mellett Magyarország egyházi múltjának kutatásával is foglalkozott. Cikkei a Házi Kincstárban, a Ballagi-féle Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban és a Tolnavármegye című lapban jelentek meg.
(Források: Gyönki Történelmi Portál  *Sziklai Zoltán: Emlékezés a gimnáziumalapító Pálóczi Horváth Ádámra  *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)

120 éve, 1892. szeptember 18-án hunyt el Szuper Károly színész, színigazgató. Kiskunhalason született 1821 májusában. Iskoláit szülővárosa református főgimnáziumában végezte. Apja igyekezett vele a gazdászatot megkedveltetni, de ő mindenáron színész akart lenni, és már tanuló korában a halasi diákokkal műkedvelő előadásokat rendezett. 1837 februárjában Debrecenbe ment, ahol diák bátyja kíséretében szorgalmasan látogatta a színházat. 1838 decemberében Kiskunhalason lépett fel először mint műkedvelő Fekete Gábor színtársulatánál, az igazgató Sobri című színművében egy haramia szerepében. 1839. január 12-én, Szabadkán már mint szerződött tag lépett fel Szigligeti Dienes című drámájában. A következő évben a társulat első rendű tagja lett, majd több vidéki városban szerepelt a közönség elismerése mellett. 1842. november 10-én Székesfehérvárott Petőfi Sándor az ő ajánlatára lépett fel először Szabó társulatánál. Barátságuk a költő haláláig nem szakadt meg.

Szuper Károly 1848-49-ben a Kecskeméten játszó társulat rendezője volt. A forradalom híveként megírta Tömeges népfelkelés című agitációs színdarabját, melyet 1848. december 17-én a hírös városban adtak elő. Az 1849-es évet mint honvéd verekedte végig. A szabadságharc leverése után társulatot alakított, Szőllősy Mihály társigazgatóval maga állt az együttes élére és vezette azt csaknem haláláig. Sok bujdosó honvédszínész nála talált menedéket. A tengődő vidéki színjátszás körülményei között összjátékra, magasabb színvonalra törekedett. Utolsó éveiben az Országos Színészegyesület pénzlátnoka volt.
(Források:  *Makó története 1849-től 1920-ig  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)

60 éve, 1952. szeptember 18-án, Kecskeméten született Várszegi Lajos informatikus. A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán szerzett üzemmérnöki, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen informatikusi diplomát. 1975-től a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár munkatársa volt. A nevéhez fűződött az intézmény számítógépes fejlesztésének megvalósítása. Ő készítette a Forrás című folyóirat éves mutatóit is. Szakmai tevékenységét 1995-ben Kecskemét Közművelődéséért Díjjal ismerték el. Fiatalon, 43 évesen hunyt el.
(Forrás:  *Katona József Könyvtár)

60 éves Pálinkás József atomfizikus, politikus, az MTA elnöke. 1952. szeptember 18-án született Galvácson. Tanulmányait szülőhelye községi iskolájában kezdte, majd a kecskeméti Piarista Gimnáziumban folytatta. 1977-ben Szegeden, a József Attila Tudományegyetem fizikus szakán szerzett diplomát. Ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként az MTA debreceni Atommagkutató Intézetében kezdett dolgozni. Több évet töltött vendégkutatóként az USA-ban és Svédországban. 1989-ben megszerezte a fizikai tudomány doktora fokozatot. 1990-ben az ATOMKI igazgatóhelyettese lett, majd 1991 és 1996 között az intézet igazgatója volt. 1995-ben az MTA levelező, 2004-ben rendes tagjává választották, 2008. május 6-a óta a tudományos köztestület elnöke. 1995-től kezdve a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, majd jogutódján, a Debreceni Egyetemen tanszékvezető egyetemi tanárként dolgozott, 2005-ben a Fizikai Intézet igazgatójává, 2007-ben az Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok elnökévé választották. 1998 és 2002 között előbb államtitkárként, majd oktatási miniszterként tagja volt a kormánynak. A 2006-os országgyűlési választáson a Fidesz Hajdú-Bihar megyei területi listájáról mandátumot szerezve jutott be az Országgyűlésbe. Az oktatási és tudományos bizottság tagja volt. A Magyar Tudományos Akadémia elnökévé történt megválasztása után lemondott mandátumáról és a Fidesz kulturális tagozatának elnöki posztjáról, illetve kilépett a pártból.

Pálinkás József kutatási területe az atomi ütközések kísérleti vizsgálata. Pályája kezdetén főleg röntgen- és elektronspektroszkópiai vizsgálatokkal, illetve ion-atom ütközési folyamatokban létrejövő elektronemisszió kutatásával foglalkozott. Az 1990-es években bekapcsolódott az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben indított, a hipotetikus Higgs-részecskék megfigyelésére irányuló kísérletbe. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Debrecenben kialakuljanak és megerősödjenek a kísérleti részecskefizikai kutatások. A Debreceni Egyetemen fizika alaptárgyakat ad elő fizikus, fizikatanár és villamosmérnök szakos hallgatóknak, a doktori (PhD) képzésben kezdettől fogva részt vesz. Legjelentősebb tudományos eredményeit az atomi ütközésben ionizált atomok elektronfelhője aszimmetriájának kimutatásával, az elektron-elektron ütközés (Thomas-szórás) révén létrejövő elektronbefogás és a semleges lövedék-atomok elektronbefogásának kimutatásával érte el. Szakmai munkásságáért több kitüntetésben részesült: Akadémiai Díj (1986), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997).
(Források:  *Debreceni Egyetem  *Katona József Könyvtár  *Magyar Tudományos Akadémia  *Who is who Magyarországon  *www.medicalonline.hu) 

Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.

Megvásárolható több könyvesboltban:    
- Forrás Galéria (Kéttemplom köz 7.)
- Korda Könyvkereskedés (Lestár tér 2.)
- Líra Könyv- és Zeneszalon (Hornyik krt. 2.)
- Református Könyvesbolt (Szabadság tér 6.)

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu

Hírös Naptár Évkönyv - 2009

Kecskemét az évfordulók és jubileumok tükrében

„A kecskemétiek két homokszem köré is eleven világot tudnak elképzelni.” Csoóri Sándor gondolatát a Hírös Naptár 2009-es Évkönyvének szereplői: a 450 éve céhbe szerveződő szűcsök, a 325 éve templomot építő reformátusok, a 100 éve művésztelepet alapító városvezetők és alkotók, és a napjainkban is aktív, a szellem méltóságát évtizedek óta őrző írók, költők, népművelők, feltalálók, kutatók, lelkészek, orvosok és pedagógusok egyaránt igazolják.
Életükkel, törekvéseikkel érdemes megismerkedni, hiszen nekik is köszönhetjük, hogy a mindenkori válságos idők ellenére Katona József kívánsága valóra válik: „Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat”.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu 
Könyvajánló

Szakál László: Régi idők vendéglátása a Duna-Tisza közén

A kötet több mint hatszáz képpel és kordokumentummal idézi fel az elmúlt másfél évszázad legismertebb bácskai és kiskunsági vendéglátósait, a kedvelt szórakozóhelyeket, a zenészeket.

"Sok-sok éve nekiláttam, hogy ami még fellehető képben, szövegben, emlékben, felkutassam és elmondjam, milyen is volt az utóbbi 100-150 év vendéglátása a Duna-Tisza közén. Kisebb-nagyobb híres kocsmák, vendéglők, cukrászdák minek köszönhették sikereiket, fejlődésüket, és ha kudarc érte őket, mi okozta, természeti csapás vagy emberi gonoszság, s a szörnyű években hogyan lettek sikereik mártírjai. Sokan vagyunk, sokan vannak még, akik emlékeznek ezekre a vendéglátóhelyekre, tulajdonosaikra, üzletvezetőikre, pincérekre, szakácsokra, zenészekre. Híres ételspecialitásaikra, melyekért messzeföldről is elzarándokoltunk, hogy együnk egy finom halászlét vagy pacalpörköltet. De azoknak is tanulságosak ezek a történetek, akik fiatalok, így nem emlékezhetnek ezekre a nevekre, emberekre. Hisz ez a krónika azt próbálja felidézni és megmutatni, milyen is volt a múlt, amikor vendéglátásunk naggyá és magyarrá lett. Bizonyára sok tapasztalat, tanulság, érdekesség van ezekben a történetekben, tán érdemes elgondolkodni. Ezért írtam a Régi idők vendéglátását" (Szakál László)

A kötet megvásárolható többek között a Katona József Könyvtárban és beszerezhető a szerzőtől is (78/480-380).

Könyvajánló

Borzák Tibor: Szembeszélő

Az interjúkönyv szerzője hisz abban, hogy értékválsággal küszködő világunkban a minőségnek, a hitelességnek különösen nagy jelentősége van. Csak bízhatunk abban, hogy lejár a percemberkék, a szürke bulvársztárok ideje, és a figyelem ismét azokra irányul, akiknek teljesítménye példaértékű, gondolataikra érdemes odafigyelni.

A kötetben harminc ilyen híresség szerepel. Az oldott hangvételű beszélgetések során nem csak életük és pályájuk lélekemelő pillanatairól vallanak, hanem véleményt formálnak mai világunkról is. Nincsenek elhallgatni való témák, a legszokatlanabb kérdéseket sem hárítják el. A hosszabb beszélgetések között novellába öntött sorsfordító történetek olvashatók.

Szemtől szembe – őszintén.
Szembeszélő – hírességekkel.

A könyv szereplői:
Alföldi Róbert, Bíró Eszter, Bozsik Yvette, Bódis Kriszta, Czinkóczi Zsuzsa, Esterházy Péter, Geszti Péter, Grecsó Krisztián, Halász Judit, Haumann Péter, Hernádi Judit, Janisch Attila, Joe Murányi, Kepes András, Koncz Zsuzsa, Konrád György, Kovács Kati, Lajkó Félix, Markó Iván, Molnár Piroska, Palya Bea, Popper Péter, Sándor György, Sára Sándor, Sebestyén Márta, Szipál Márton, Tony Curtis, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Varnus Xavér 

Könyvajánló

Kada Erika: Színek, hangok az ezredfordulóról 

„Kada Erikát saját szép versrészletével jellemzem: «szeme fényében opálosan tiszta a törtfehér». Mert elsősorban poéta ő, a szó eredeti, csiszolva formáló értelmében. Poéta, nemcsak ha éppen nyugalmas-áldott verssorait írja, hanem ha négy gyermekét neveli asszonyi áhítattal, vagy – mint most – a világra rácsodálkozva kérdez valaki mást, történetesen jelentős (azaz jeles, Isten által áldozatra kijelölt) áldásos embertársat. […] Kötetén zsinóros aranymetszetként húzódik végig az embersorsokban, művészsorsokban is önnön rendeltetését kereső s találó értelmiségi asszony megfeszített s érdekfeszítő figyelme, érdeklődése, értéklődése. […] Ritka az az interjúkönyv, melyben se kihívó, se visszariadó a kérdező hangja. Itt a szerző – hiszen ő jegyzi a gondolatkonglomerátumot – határozott (önálló és környezet-kínálta) válogatással s elvárással közelít. Jól felkészült, ismeri tárgyát-alanyát, nem beszél mellé, de hagy elbeszélni, s valahol mindig ítél és dicsér. Értékcentrikusan, értékes egyénítésben.”

(Turay G. Kamill főiskolai docens, esztéta)

Könyvajánló  

Kiss Zsolt: India - Az árnyékok színei

Kiss Zsolt kecskeméti fotóművész képei indiai hangulatokat mutatnak be. Fényűző palotákat és nyomortelepeket. Fényeket és árnyékokat.

"… Este nyolc óra volt, amikor megérkeztem Delhi repülőterére. Fülledt meleg és hatalmas embertömeg fogadott. Taxisok, árusok és kéregetők hadán kellett átverekedni magam. Omladozó házak, szemétkupacok, alvó emberek és kutyák között botorkáltam. A földön fekvő gyermekek láttán sajátjaim jutottak eszembe. Mégiscsak jó helyre születtünk – gondoltam akkor.

Kintlétem végére megértettem, hogy aminek egy rövid ideig a részesévé váltam, az egy különös, ősi kultúrán alapuló világ. A „civilizálására" tett kísérletek eddig – szerencsére – sikertelenek maradtak. Manapság a műholdas televíziózás és a turisták egyre nagyobb száma talán nagyobb veszélyt rejt, mint egykor a gyarmatosítás. Felkavaró képek, idegen értékek és érzelmek áradata zúdul a nyugati kultúra agressziójának kiszolgáltatott emberekre. Bízom benne, hogy ez a nép még a globalizáció kihívásait is túléli, és évszázadok múltán is ősi kultúrájának fényében ragyog INDIA… " (Kiss Zsolt)

A fotóalbum a Magyar Fotográfiai Múzeum kiadásában, Kincses Károly szerkesztésében, bevezetőjével és Farkas Antal Jama tervezésében jelent meg.