Ma történt

75 éves Gombár Judit Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező, pedagógus, egyetemi tanár. 1937. szeptember 13-án, Budapesten született. Gyerekkora óta fest, rajzol, tíz évig zongorázott is. Mivel középiskolás korában műfordításokat készített, például Rainer Maria Rilke verseit ültette át magyarra, úgy gondolta, hogy jó dramaturg válna belőle. Jelentkezett is a színművészetire, de abban az esztendőben nem indult ilyen szak. Mégis felvették ötezer jelentkező közül - színész osztályba. Négy szemesztert végzett el, majd kölcsönszínészként lépett fel egy esztendeig Kecskeméten és Egerben. Szubrettként például Stazit játszotta a Csárdáskirálynőben és a főszerepet Innocent-Kállai-Szenes Tavaszi keringőjében. Közben azonban már készült az Iparművészeti Főiskola felvételijére. Textil szakra vették fel, de addig kérlelte a főtanszakvezetőt, hogy jelmeztervezést akar tanulni, amíg  Z. Gács György igent nem mondott kérésére. 1963-ban, harmincharmadik színházi tervezésével diplomázott. Korreferense, Eck Imre, a Pécsi Balett igazgatója fordította érdeklődését a tánc világa felé. Tizenöt évig a Pécsi Nemzeti Színház tervezője volt, de alkotott az ország sok színházában, így szerződött tervezőként Szegeden, Kecskeméten, Szolnokon, a Népszínházban és a Magyar Állami Operaházban is. 1972-ben hosszabb időre Brüsszelbe költözött, ahol férjével, Markó Ivánnal együtt Maurice Béjart vonzáskörében dolgozott. Monte Carlóban, Tokióban, Párizsban a neves koreográfus ősbemutatóinak tervezője volt. "Magát a színházat lehetett tőle megtanulni" - lelkesedett egy későbbi interjúban ezekről az évekről. - "Ellesni a dramaturgia trükkjeit, amelyeknek később nagy hasznát vettem a Győri Balettnél, ahol olykor a szüzsé elkészítése is rám hárult. Két meghatározó előadása volt az életemnek, amelyeket Béjárt-ral készítettem: az Amiről nekem a szerelem beszélt, és az Amiről nekem a halál beszélt. Mindkét rész Mahler-zenén alapult."

1979-ben részt vett a Győri Balett megalapításában, ahol meghatározó alakja lett az együttesnek. A társulat örökös tagja. Igazgat és tanít a győri balettiskolában, tanít a budapesti Nemzeti Színház Akadémiáján, 1999 szeptemberétől pedig a Shakespeare Akadémián. Főiskolai magántanárként a Magyar Táncművészeti Főiskola tanára. Tervezőként hosszú ideje szorosan együttműködik Balázs Zoltánnal, akivel számos előadást vitt sikerre. 2008 novemberében a Rennes-i Operában mutatták be közös munkájukat, Marschner Vampyrját, melyet a MEZZO TV is közvetített. Tervezőművészetére jellemző az emberi test alapos ismerete, célszerű, mégis rendkívül kifejező felöltöztetése, a különböző avantgárd képző-, ipar-, színház- és táncművészeti stílusok, eszközök, technikák szerves összekapcsolása, a korszerű színháztechnikán alapuló konstruktív térépítkezés. Művészi tevékenységét 1984-ben Jászai Mari-díjjal, 2002-ben Hevesi Sándor-díjjal, 2005-ben Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetéssel, 2007-ben Táncművészetért díjjal, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetéssel ismerték el.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Magyar Fesztivál Balett  *Magyar Színházi Portál  *Magyar Színházművészeti Lexikon)

65 éve, 1947. szeptember 13-án hunyt el Hollós József orvos. 1876 augusztusában, Kecskeméten született. A kecskeméti reáliskola tanulója volt, majd orvosi diplomájának megszerzése után többek között Budapesten és Szegeden dolgozott. A hazai első antialkoholista mozgalom szervezőjeként megindította az Alkoholizmus című folyóiratot és Alkoholellenes Könyvtár címmel füzeteket jelentetett meg. A tudományos vitáknak színteret biztosítva szervezte meg a Szabad Líceumot. A Nobel-díjas Koch Róbert tanítványánál, Spengler Hamburger Jenőnél volt tanulmányúton Svájcban. Hazatérése után a gümőkor leküzdésével foglalkozott. 1901-ben a párizsi orvosi akadémia 1000 frankos pályadíjjal jutalmazta tuberkulózissal foglalkozó munkáját. 1919-ben a Tanácsköztársaság alatt Madzsar József Pestre hívta a népegészségügy reformjának megvalósítására. Hollós József megszervezte az ország tüdővészmentesítését, megalapította és vezette a Tuberkulózis Kutató és Tanító Intézetet, megszüntette a nyilvánosházakat, elrendelte a teljes szesztilalmat. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált. Sem Németországban, sem Csehszlovákiában, sem Romániában nem kapott engedélyt orvosi praktizálásra, ezért 1924-ben Jászi Oszkár hívására az Egyesült Államokba ment. Ott megalakította a magyar Kultúrszövetséget és Színpadot, az Ady-Társaságot, baloldali szellemű lapot alapított Kultúrharc címen. A Kultúrkönyvtár sorozatban előadásait jelentette meg. 1984. július 2-a óta nevét viseli a Bács-Kiskun Megyei Kórház és Rendelőintézet. A kórház előcsarnokában található portréja Pálfy Gusztáv alkotása.
(Források: *Katona József Megyei Könyvtár  *Kertész Tivadar: Nagy idők tanúja) 

Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.

Megvásárolható több könyvesboltban:    
- Forrás Galéria (Kéttemplom köz 7.)
- Korda Könyvkereskedés (Lestár tér 2.)
- Líra Könyv- és Zeneszalon (Hornyik krt. 2.)
- Református Könyvesbolt (Szabadság tér 6.)

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu

Hírös Naptár Évkönyv - 2009

Kecskemét az évfordulók és jubileumok tükrében

„A kecskemétiek két homokszem köré is eleven világot tudnak elképzelni.” Csoóri Sándor gondolatát a Hírös Naptár 2009-es Évkönyvének szereplői: a 450 éve céhbe szerveződő szűcsök, a 325 éve templomot építő reformátusok, a 100 éve művésztelepet alapító városvezetők és alkotók, és a napjainkban is aktív, a szellem méltóságát évtizedek óta őrző írók, költők, népművelők, feltalálók, kutatók, lelkészek, orvosok és pedagógusok egyaránt igazolják.
Életükkel, törekvéseikkel érdemes megismerkedni, hiszen nekik is köszönhetjük, hogy a mindenkori válságos idők ellenére Katona József kívánsága valóra válik: „Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat”.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu 
Könyvajánló

Szakál László: Régi idők vendéglátása a Duna-Tisza közén

A kötet több mint hatszáz képpel és kordokumentummal idézi fel az elmúlt másfél évszázad legismertebb bácskai és kiskunsági vendéglátósait, a kedvelt szórakozóhelyeket, a zenészeket.

"Sok-sok éve nekiláttam, hogy ami még fellehető képben, szövegben, emlékben, felkutassam és elmondjam, milyen is volt az utóbbi 100-150 év vendéglátása a Duna-Tisza közén. Kisebb-nagyobb híres kocsmák, vendéglők, cukrászdák minek köszönhették sikereiket, fejlődésüket, és ha kudarc érte őket, mi okozta, természeti csapás vagy emberi gonoszság, s a szörnyű években hogyan lettek sikereik mártírjai. Sokan vagyunk, sokan vannak még, akik emlékeznek ezekre a vendéglátóhelyekre, tulajdonosaikra, üzletvezetőikre, pincérekre, szakácsokra, zenészekre. Híres ételspecialitásaikra, melyekért messzeföldről is elzarándokoltunk, hogy együnk egy finom halászlét vagy pacalpörköltet. De azoknak is tanulságosak ezek a történetek, akik fiatalok, így nem emlékezhetnek ezekre a nevekre, emberekre. Hisz ez a krónika azt próbálja felidézni és megmutatni, milyen is volt a múlt, amikor vendéglátásunk naggyá és magyarrá lett. Bizonyára sok tapasztalat, tanulság, érdekesség van ezekben a történetekben, tán érdemes elgondolkodni. Ezért írtam a Régi idők vendéglátását" (Szakál László)

A kötet megvásárolható többek között a Katona József Könyvtárban és beszerezhető a szerzőtől is (78/480-380).

Könyvajánló

Borzák Tibor: Szembeszélő

Az interjúkönyv szerzője hisz abban, hogy értékválsággal küszködő világunkban a minőségnek, a hitelességnek különösen nagy jelentősége van. Csak bízhatunk abban, hogy lejár a percemberkék, a szürke bulvársztárok ideje, és a figyelem ismét azokra irányul, akiknek teljesítménye példaértékű, gondolataikra érdemes odafigyelni.

A kötetben harminc ilyen híresség szerepel. Az oldott hangvételű beszélgetések során nem csak életük és pályájuk lélekemelő pillanatairól vallanak, hanem véleményt formálnak mai világunkról is. Nincsenek elhallgatni való témák, a legszokatlanabb kérdéseket sem hárítják el. A hosszabb beszélgetések között novellába öntött sorsfordító történetek olvashatók.

Szemtől szembe – őszintén.
Szembeszélő – hírességekkel.

A könyv szereplői:
Alföldi Róbert, Bíró Eszter, Bozsik Yvette, Bódis Kriszta, Czinkóczi Zsuzsa, Esterházy Péter, Geszti Péter, Grecsó Krisztián, Halász Judit, Haumann Péter, Hernádi Judit, Janisch Attila, Joe Murányi, Kepes András, Koncz Zsuzsa, Konrád György, Kovács Kati, Lajkó Félix, Markó Iván, Molnár Piroska, Palya Bea, Popper Péter, Sándor György, Sára Sándor, Sebestyén Márta, Szipál Márton, Tony Curtis, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Varnus Xavér 

Könyvajánló

Kada Erika: Színek, hangok az ezredfordulóról 

„Kada Erikát saját szép versrészletével jellemzem: «szeme fényében opálosan tiszta a törtfehér». Mert elsősorban poéta ő, a szó eredeti, csiszolva formáló értelmében. Poéta, nemcsak ha éppen nyugalmas-áldott verssorait írja, hanem ha négy gyermekét neveli asszonyi áhítattal, vagy – mint most – a világra rácsodálkozva kérdez valaki mást, történetesen jelentős (azaz jeles, Isten által áldozatra kijelölt) áldásos embertársat. […] Kötetén zsinóros aranymetszetként húzódik végig az embersorsokban, művészsorsokban is önnön rendeltetését kereső s találó értelmiségi asszony megfeszített s érdekfeszítő figyelme, érdeklődése, értéklődése. […] Ritka az az interjúkönyv, melyben se kihívó, se visszariadó a kérdező hangja. Itt a szerző – hiszen ő jegyzi a gondolatkonglomerátumot – határozott (önálló és környezet-kínálta) válogatással s elvárással közelít. Jól felkészült, ismeri tárgyát-alanyát, nem beszél mellé, de hagy elbeszélni, s valahol mindig ítél és dicsér. Értékcentrikusan, értékes egyénítésben.”

(Turay G. Kamill főiskolai docens, esztéta)

Könyvajánló  

Kiss Zsolt: India - Az árnyékok színei

Kiss Zsolt kecskeméti fotóművész képei indiai hangulatokat mutatnak be. Fényűző palotákat és nyomortelepeket. Fényeket és árnyékokat.

"… Este nyolc óra volt, amikor megérkeztem Delhi repülőterére. Fülledt meleg és hatalmas embertömeg fogadott. Taxisok, árusok és kéregetők hadán kellett átverekedni magam. Omladozó házak, szemétkupacok, alvó emberek és kutyák között botorkáltam. A földön fekvő gyermekek láttán sajátjaim jutottak eszembe. Mégiscsak jó helyre születtünk – gondoltam akkor.

Kintlétem végére megértettem, hogy aminek egy rövid ideig a részesévé váltam, az egy különös, ősi kultúrán alapuló világ. A „civilizálására" tett kísérletek eddig – szerencsére – sikertelenek maradtak. Manapság a műholdas televíziózás és a turisták egyre nagyobb száma talán nagyobb veszélyt rejt, mint egykor a gyarmatosítás. Felkavaró képek, idegen értékek és érzelmek áradata zúdul a nyugati kultúra agressziójának kiszolgáltatott emberekre. Bízom benne, hogy ez a nép még a globalizáció kihívásait is túléli, és évszázadok múltán is ősi kultúrájának fényében ragyog INDIA… " (Kiss Zsolt)

A fotóalbum a Magyar Fotográfiai Múzeum kiadásában, Kincses Károly szerkesztésében, bevezetőjével és Farkas Antal Jama tervezésében jelent meg.