főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2018. július 18.
   


PARTNEREINK



Aqua&Luna Apartman Gyula

Synergic Kft.

Gladiolus Kft.


Termostar Kft.

  

  




  

VALLOMÁSOK: dr. Wicker Erika régész-főmuzeológus60

Dr. Wicker Erika60 éves dr. Wicker Erika régész-főmuzeológus. Császártöltésen született 1955. június 15-én. Általános iskoláit szülőhelyén, a középiskolát Baján, a Frankel Leó Német Nyelvű Gimnáziumban végezte. Érettségi után az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult tovább, ahol 1978-ban középiskolai német nyelv- és irodalomtanári, valamint régész diplomát szerzett. 2001-től az ELTE Történelemtudományok Doktori Iskolájában folytatta tanulmányait. PhD-fokozatot 2007-ben szerzett Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában című disszertációjával, mely 2008-ban könyv formában jelent meg. Szakmai pályafutását 1978-ban Kiskunhalason, a Thorma János Múzeum régészeként, röviddel ezután igazgatójaként kezdte, majd 1995-ben, pályázat útján a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet vezetője, megyei múzeumigazgató lett. 2000 óta a Katona József Múzeum régésze, főmuzeológusa. Több mint 100.000 m² terület – például a sükösdi és csólyospálosi avar temető, a Kiskunfélegyháza M5-ös lehajtója melletti szarmata település és temető, a bácsalmási 16-17. századi rác-vlah temető – régészeti feltárását vezette. Közel 40 kiállítás – például Kunbábonyi avar fejedelem, Kecskemét; Kincsek a homokban, Kiskunhalas; Nagyurak és vezérek, Kecskemét – rendezője volt. Tudományos munkái jelentek meg többek között az avar kori temetkezési szokásokról, balkáni 16-17. századi ékszerek vizsgálatairól és Észak-Bácska török kori történetéről. Publikációnak száma közel 150. 2013 óta a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet évkönyvének, a Cumania-nak szerkesztője. 1998-tól a kecskeméti Német Települési Nemzetiségi Önkormányzat tagja, több ciklusban a szervezet elnöke volt. Jelenleg a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának tagja. A megye közéletében és muzeológiai munkájában folytatott kiemelkedő tevékenységének elismeréseként 1997-ben a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnökének kitüntető díját vehette át.

„Nem is születhettem volna máshol, mint a világ közepén: Császártöltésen! Sváb családból származom, anyai ágon a falut alapító Schweibert Miklós egyenes ági leszármazottja vagyok. Édesapám buszsofőr, KRESZ-oktató volt, édesanyám a háztartást vezette; sajnos mindketten fiatalon, ötvenes, illetve hatvanas éveikben meghaltak. Két gyermeket vállaltak. Nővérem jogász végzettséget szerzett, közjegyzőként Kiskőrösön dolgozik.

A községalapító Schweibert Miklós halálesetének bejegyzése az anyakönyvben 1792-ből
A községalapító Schweibert Miklós halálesetének bejegyzése az anyakönyvben 1792-ből

Kétnyelvű környezetben nőttem föl. Az óvodában tanultam meg magyarul, de a német nyelvtudás megszerzéséhez is szükségem volt segítségre, mert szüleim, nagyszüleim az Oberschwabenből érkezett ősök generációkon át öröklött, és egyre jobban beszűkülő nyelvét beszélték. A császártöltési általános iskolába járva már az irodalmi német nyelvet sajátítottam el. Jó tanuló voltam, ötödikben járási magyar versenyt is nyertem. Emlékszem, egy Skolnyik típusú fényképezőgépet kaptam jutalmul. Már ebben az időben érdekelt a történelem, a régmúlt: a vasárnap délelőtti nagymisék után a honismereti szakkörbe jártam.

Nyolcadik után Baján tanultam tovább. Nővérem és több császártöltési gyerek is a Frankel Leó Német Nyelvű Gimnázium diákja lett, én is az elsősorban német nemzetiségű fiataloknak létrehozott iskolát választottam. Ott meg lehetett tanulni németül! Az első tanév rendkívül nehéz volt. Csak egy módszer segített: mindent kívülről be kellett bifláznom. Bejáró voltam, útközben, a buszon is memorizáltam az épp aktuális anyagokat. Második osztálytól azután már nem volt semmi gond, az egyetemen is az ott megszerzett tudásból éltem. A gimnáziumban kiváló tanárok vettek körül. Közülük elsősorban némettanáromra, Kőszegi Henrikre és feleségére, valamint az oroszt és történelmet tanító Uhl Istvánra emlékezem vissza szívesen, utóbbi az egyik legnagyobb tudású ember volt, akivel valaha találkoztam.

Édesapám jogásznak szánt, de én már középiskolás éveim elején régész akartam lenni. Rengeteget olvastam, különösen a magyar mondavilágot és a hun mondakört kedveltem. Óriási hatással volt rám az ásó világhírű dilettánsaként is emlegetett német amatőr régész, Schliemann Henrik önéletrajzi könyve is. »Ez marhaság!« – vélekedett régész-terveimről apám, s mivel engem nem tudott meggyőzni, bement az iskolába, és arra kérte a tanáraimat, hogy segítsenek: valami módon verjék ki a fejemből ezt az elképzelést.
Kőhegyi Mihály, a bajai Türr István Múzeum régésze, később igazgatójaA pedagógusok arra gondoltak, hogy ha részt veszek egy unalmas ásatáson, az majd elveszi a kedvem az egésztől. Elküldtek a Türr István Múzeum munkatársához, Kőhegyi Mihályhoz. Alig 15 évesen kerestem fel őt, régésszel akkor találkoztam először. A nyári szünidőben egy hetet töltöttem vele egy madarasi ásatáson. Egy kirabolt szarmata temetőt tártunk fel, mindössze két csontot találtam életem első feltárt sírjában. A munka, a környezet azonban végleg megfogott, meg sem fordult a fejemben, hogy szándékomról letegyek.

Kőhegyi Mihály, a bajai Türr István Múzeum régésze, később igazgatója

Érettségi után az ELTE német-történelem szakára felvételiztem, sikerrel. Úgynevezett B szakként az első évben fölvettem a régészetet is. Az egyetemen a világ – szerintem – legnagyobb régészeit ismertem meg. Így például László Gyula Széchenyi-díjas magyar régész-történész, képzőművész a mi évfolyamunkat még végigvitte, és tanított bennünket Bóna István régész professzor, a Hunok és nagykirályaik című nagy sikerű kötet szerzője is.

Az egyetemi évek gyorsan elröpültek. A tanulással nem voltak gondjaim, de az ötödév első fele feszített tempót követelt, mivel a második félévet német nyelvterületen, Berlinben, a Humboldt Egyetemen töltöttem. Emiatt szeptembertől az egész év tantárgyait fel kellett vennem, és szakdolgozatomat is ekkor készítettem el. Megírásához Kőhegyi Mihálytól kértem segítséget. Miska bácsi – később megtisztelt azzal, hogy tegezhetem, és Miskának hívhatom – néhány évvel azelőtt a sükösdi avar temetőben 179 sírt tárt föl, ezt adta át nekem földolgozásra. Végül mindent sikeresen teljesítettem, és 1978-ban középiskolai német nyelv- és irodalomtanári, valamint régész diplomát szereztem.

Még egyetemista koromban ismerkedtem meg Holló Istvánnal. Ő is az ELTÉ-re járt, angol szakos volt. 1977 nyarán házasodtunk össze. Egy évvel később, a diplomám átvétele után Kiskunhalasra költöztünk, ott mindketten kaptunk állást. István a Szilády gimnázium angol tanára lett, én pedig a múzeumban kezdtem dolgozni. Kapcsolatunk azonban nem lett tartós, útjaink hamarosan elváltak.

Kiskunhalason egy kártyavető asszonnyal
Kiskunhalason egy kártyavető asszonnyal

Első munkahelyemen, a Thorma János Múzeumban 18 évet töltöttem. Egy hete dolgoztam még csak ott, amikor telefonon értesítettek, hogy a sükösdi temetődombot ismét dózerolni kezdték. Így a szakdolgozatommal kezdett munkát folytatni tudtam, és néhány év múlva több mint 360 feltárt sírnál fejeztem be.

Bácsalmási ásatáson Sultis Lászlóval, 1993-ban
Bácsalmási ásatáson Sultis Lászlóval

A halasi intézmény vezetője mindjárt az első évben nyugdíjba ment. Az igazgatói feladatok ellátásával engem bíztak meg, majd egy év múlva ki is neveztek. Ez egy kis múzeum volt, alig hatan-heten dolgoztunk ott, de jó közösséget alkottunk. Rengeteget voltunk együtt, örömmel tettük a dolgainkat. A szívem csücske a csólyospálosi avar temető feltárása volt, 1983-tól minden évben két-három hetet ott töltöttem. Azután amikor az M5-ös ásatások beindultak, néhány évig Lajosmizsén is dolgoztam.

Romsics Imrével és Török Gusztáv Andorral egy kalocsai kiállítás megnyitóján
Romsics Imrével és Török Gusztáv Andorral egy kalocsai kiállítás megnyitóján

1989 tájékán bele vetettem magam a politikába. A Hősök terén, Nagy Imre temetésén én is ott voltam, és az SZDSZ halasi szervezetének alapításában is részt vettem. 1990-ben városi képviselő lettem, és a megyei közgyűlésbe is bekerültem. Izgalmas időszak volt, jó társaság gyűlt össze. Külön érdekesség, hogy a megyei testületben hat bizottság alakult. Négynek férfi lett az elnöke, míg kettőt nő vezetett – a jogi és ügyrendit a nővérem, a kulturális bizottságot pedig én. A mindezzel járó munkát élveztem, szívvel-lélekkel csináltam.

Múzeumigazgatóként az első kecskeméti kiállítás megnyitóján
Múzeumigazgatóként az első kecskeméti kiállítás megnyitóján Szabó Gábor református esperes,
Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke és Katona László, Kecskemét polgármestere társaságában

1995-ben pályázat útján megyei múzeumigazgató lettem. 1995. december 1-jétől öt éven át irányítottam a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet munkáját. Az egyik legnagyobb feladatot az autópálya-építés közbeni leletmentések jelentették. Félegyházán, az északi lehajtónál egy nagy szarmata településen több mint három évig dolgoztam. Mintegy 60 ezer négyzetmétert tártunk föl, akkor ez volt a legnagyobb összefüggően feltárt régészeti terület. Egy azóta már bevett szokássá vált újítást is bevezettem, sárkányrepülős légi felvételt is készíttettem a feltárt területekről. A félegyházi munka után Petőfiszállásnál egy avar vezér sírjának feltárását vezettem. Ez a lelet bizonyította, hogy a magányos temetkezés valóban létezett, hiszen az utána feltárt több ezer négyzetméteren semmilyen más sír nem került elő.

Előadás közbenA régészeti és megyei múzeumigazgatói munka mellett hetente gyakran háromszor tárgyaltam az autópálya építőivel, az AKA vezetőivel. Különösebben nem kedveltek engem, hiszen – szerintük – hátráltattam a munkájukat. A törvényi előírásokat azonban nem csak megértették, de be is tartották, azaz a leletmentést sosem akadályozták.

Előadás közben


2000-ben váltás történt a múzeumigazgatói poszt élén, azóta a Katona József Múzeum régészeként, főmuzeológusaként dolgozom. Ez a változás – ma is így látom – meghatározta pályám alakulását. Jelentkeztem a PhD képzésre. Doktori disszertációmat eleve a bácsalmási 16-17. századi rác-vlah temető leletanyagából akartam írni, közben – épp úgy, ahogy a sükösdi temető esetében is – a lelőhely újra veszélybe került, és a PhD-képzéssel egy időben folytattam a leletmentést. A disszertáció és az annak alapján megjelent Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában című kötet életem fő műve.

A hódoltság kori balkáni népesség régészete és története lett a speciális szakterületem, szakmai orientáltságom mind a mai napig e felé irányul. Az utóbbi időben elsősorban a balkáni ékszerek foglalkoztatnak, az elmúlt néhány évben közzé tett publikációim többnyire ezzel kapcsolatosak.

Rendkívül fontos számomra a kunbábonyi avar fejedelmi lelet is, amellyel szakmai pályám során már háromszor »randevúztam«. Először 2003-ban, a Kecskemétiek Napján állítottam ki az anyagot, majd 2004-ben egy állandó tárlaton
A kunbábonyi lelet egyik darabjávalmutathattam be a Cifrapalotában, de tudtam, hogy a kunbábonyi lelet »többet érdemel«.

A kunbábonyi lelet egyik darabjával

Hosszú ideig terveztem a végső megoldást, hogy mi módon lehetne ezt a páratlanul értékes anyagot a nagyközönségnek megmutatni, és az elképzeléseim nemrég megvalósultak. A Cifrapalota egyik termében külön szobát alakítottunk ki. Csak a Kiskunság területéről előkerült avar kori arany vagy aranyozott ékszerek, övdíszek, fegyverek kaptak helyet benne. Csillagos ég alatt, ázsiai zene hangjai mellett lehet bennük gyönyörködni.

A következő években több kiadványt is szeretnék még megjelentetni. Három Császártöltéshez kötődő muzeológussal közösen kezdjük történelmünk és hagyományaink publikálását. A sorozat első kötete reményeink szerint az év végén kerül majd az érdeklődő császártöltésiek kezébe. Folytatni szeretném a balkáni ékszerekkel kapcsolatos munkámat is, igen gazdag gyűjtésem egy része még publikálásra vár. A 17. századi adai ékszerleletet is jó lenne önálló könyvben megörökíteni, a mintegy kétszáz ezüstékszert legszívesebben egy kétnyelvű kiadványban mutatnám be. Pályázati segítséggel – egy hétfős csapattal – négy könyv összeállítását is hamarosan megkezdjük talán. A sükösdi és a csólyosi leletek válhatnak így mindenki számára elérhetővé.

Állatvédőként is tevékenykedem
Állatvédőként is tevékenykedem

Szerencsém van: a munkám a hobbim. Emellett állatvédőként is tevékenykedem. Immár hat éve egy német egyesülettel dolgozom együtt. Naponta 3-4 órát fordítok az árván maradt kutyák közvetítése érdekében. Hatalmas boldogság, ha az egyik nap még a menhely hideg aszfaltján fekvő állatot pár héttel később az interneten már ápoltan, gondozott környezetben – például egy jacht fedélzetén, mert ilyenre is volt példa – látom viszont. Rendszeresen járok haza Császártöltésre, ahol kertet művelek, amire szükségem is van: 34 éve vagyok vegetáriánus, másfél éve pedig a nyers vegán étrend felé indultam. Hetente kétszer jógázom, és megint el kellene kezdeni futni ezeken a kellemes nyári estéken. Tv-t, filmeket nemigen nézek, de ha marad még egyáltalán szabadidőm, akkor olvasok, olvasok és olvasok. Nagyon szeretem a politikai thrillereket, első számú kedvencem Frederick Forsyth. És ha közben szól a zene – természetesen Queen! –, hát az az igazi kikapcsolódás…”

(Források:  *csaszartoltesiek.hu  *Kecskeméti Televízió)


Aktuális lapszámunk tartalma:

A magyarságot szolgálta Németországban is

Negyedszázada a magángyógyszerészekért

A tragikusan elhunyt nagy reménység

IN MEMORIAM dr. Adorján Mihály

LAPOZGATÓ

VALLOMÁSOK: dr. Mikulás József nyug. növényvédelmi osztályvezető, címzetes főiskolai tanár

VALLOMÁSOK: dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató, a ROVKI korábbi igazgatója

A kecskemétiek negyedszázados kedvelt helye


Aktuális számunk


2016. november 30.


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu