![](../../adat/oldal/111/Image/revlasz-1983-kicsi.jpg)
A XX. század elején Albert Schweitzer mozgalmat indító hitet tett a bachi orgonamuzsika hiteles megszólaltatása, és ehhez kapcsolódóan a barokk orgonaépítési elvek visszahozása mellett. A Nobel-békedíjas polihisztor hatása Magyarországon az 1970-es évek végétől volt érezhető. Lehotka Gábor orgonaművész vezetésével Vác, Szombathely és Szekszárd mellett Kecskeméten is a Bach-korabeli hagyományt tovább vivő hangszer épült. A Kodály Iskola 40 regiszteres, 3 manuálos, pedállal rendelkező orgonáját 1983 áprilisában adták át.
Az első komoly visszhangot keltő hangversenyt 25 éve, 1983. szeptember 13-én rendezték. A budapesti II. Nemzetközi Liszt Orgonaverseny döntőjének egyik koncertjét tartották meg itt. A verseny zsűrije ugyanis úgy gondolta, hogy a döntőbe jutott hat fiatal tudását reálisabban lehet megítélni akkor, ha több hangszert is megszólaltatnak. A kecskeméti koncerten először a Kodály Iskola jelenlegi orgonaművész-tanára, a verseny későbbi harmadik helyezettje, Révész László játszott.
A drezdai Jehmlich Orgonagyár remeke azóta is sokak örömét szolgálja. Eleinte csak koncertorgonaként használták, majd 1986-tól, Révész László irányításával a tanítás is megkezdődött az orgonán. Számos emlékezetes hangverseny részese volt, többek között Lehotka Gábor, Sebestyén János, Karasszon Dezső,
![](../../adat/oldal/111/Image/revlasz-2008-b-kicsi.JPG)
Pálúr János és Ruppert István, valamint dán, osztrák, holland és francia művészek szólaltatták meg.
„Színpadon játszani egészen más, mint templomban” - vallja Révész László.
„A legkisebb apróságra is figyelni kell. Telt háznál például szárazabb az orgona hangzása. Több szép emlékem is fűződik hozzá. Így például Poulenc orgonaversenyének néhány évvel ezelőtti megszólaltatása - Tatai Dániel növendék és a Gerhát László által dirigált Kecskeméti Szimfonikusok által - ritkaságszámba ment, míg tavasszal felejthetetlen koncerten Kodály Zoltán összes orgonás kórusművét kísérhettem ezen a kiváló hangszeren.”