NAPRÓL NAPRA: 2014. február 1-14.

február 6.

150 éve, 1864. február 6-án Eperjesen született Magyar István koronaügyész, jogi író. Hazai jogi tanulmányok után kecskeméti jogakadémiai tanár lett, jogbölcseletet és büntetőjogot tanított, 1902-től ügyész, 1907-től főügyészhelyettes, 1914-ben kúriai bíró, 1924-ben kúriai tanácselnök, 1930–34 között koronaügyész volt. Mint író büntetőjogi kérdésekről írt rövidebb tanulmányokat. Kalazanci Szent Józsefről A piarista rend és szent alapítója címmel könyve jelent meg Kecskeméten.
(Forrás:  *Magyar Életrajzi Lexikon)

február 11.

125 éve, 1889. február 11-én hunyt el Barla Szabó József református lelkész, országgyűlési képviselő. 1841. október 1-én Visontán született. Középiskolai tanulmányait Csurgón, Debrecenben és Sopronban, a teológiát Kecskeméten és Budapesten végezte. 1862-ben a belső somogyi református egyházmegye segédlelkésze lett. 1868-ban Kis-Aszszondon adminisztrátorrá, 1869-ben Kutason rendes lelkésszé választották, majd szülőföldjére, Visontára hivták meg lelkésznek. Résztvett a somogymegyei régészeti és történelmi társulat megalakításában, a társulatnak jegyzője, majd alelnöke volt. 1884-ben függetlenségi párti programmal a nagyatádi kerület képviselőjévé választották. Egyházi és politikai lapokban számos cikke jelent meg.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)

február 12.

70 éves Bankovics Attila zoológus, a Kiskunsági Nemzeti Park alapító tagja. Jákfalván született 1944. február 12-én. 1974-től 1981-ig Kecskeméten dolgozott: a Kiskunsági Nemzeti Park egyik alapítója, természetvédelmi felügyelő volt. A Bakony és a Duna-Tisza köze gerinces faunájával, elsősorban a madarak természetvédelmi kezelésének kérdéseivel, vonuláskutatással foglalkozott. Később érdeklődése kiterjedt a Föld teljes madárvilágára. Tanzániában, Vietnamban, Brazíliában és Kubában folytatott ornitológiai terepkutatásokat. A madarak rendszertanát, állatföldrajzát, élőhelyváltoztatási szokásait vizsgálta. Nemzetközi konferenciát szervezett a daru és a túzok kutatásával kapcsolatban. Bankovics Attilára Lángné Nagy Mária, a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Bessenyei-díjas programszervezési vezetője így emlékezik vissza: „Fantasztikus tudású madarász! Az Erdei Ferenc Kulturális Központban szakkört és madarásztáborokat vezetett. Balogh János zoológus akadémikus mesélte róla, hogy ha tehette, mindig vitte magával Bankovics Attilát is az általa vezetett, elsősorban talajtani kutatásokat végző délamerikai expedícióira. Attila felnézett az égre, a fákra és az ott látott madarak révén irányítani tudta a kutatókat, merre is lenne érdemes vizsgálódni.”

Bankovics Attila 1981-től az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal Madártani Intézetének igazgatója, 1987-től 2007-ig a Magyar Természettudományi Múzeum Madárgyűjteményének vezetője, 2011-ig a Magyar Madártani Egyesület Faunisztikai Szakosztályának elnöke volt. Az „Emberi Környezetért” kitüntető jelvényt 1991-ben, a Magyar Biológiai Társaság „id. Entz Géza díját” 1992-ben kapta meg. 2007-ben Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a modern szemléletű madártani kutatások során kifejtett hazai és nemzetközi tevékenysége elismeréseként Pro Natura díjjal tüntette ki.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  *Who is Who Magyarországon)

február 13.

70 éves Szélyes Imre Jászai Mari-díjas színész. 1944. február 13-án Marosvásárhelyen született. Szülővárosában, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben 1966-ban szerzett oklevelet, majd a temesvári Állami Magyar Színházhoz szerződött. 1982-ben áttelepült Magyarországra és a Kecskeméti Katona József Színház tagja lett. 1983-ban a Veszprémi Petőfi Színház, 1986-tól a Népszínház, majd a Budapesti Kamaraszínház tagja volt. 1992-től a Nemzeti Színház, 2000 óta a Pesti Magyar Színház társulatának művésze. 1993-tól a Nemzeti Színiakadémia, 2000-től a Pesti Magyar Színiakadémia tanára. Kitüntetései: Nemzetiségi Színházi Kollokvium legjobb férfialakítás díja (1978, Románia), Jászai Mari-díj (1990), Főnix-díj (2008), Sík Ferenc-emlékplakett (2009), Főnix-díj (2011).
(Források:  *Magyar Színház  *Magyar Színházművészeti Lexikon)

február 14.

75 éves prof. emerita dr. Dovala Márta főiskolai tanár, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola korábbi főigazgatója. 1939. február 14-én Osgyánban született. 1955 és 1959 között a fővárosi Széchenyi István Közgazdasági Technikum diákja volt, majd a Budapesti Tanítóképző Főiskolára járt. 1970-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán klinikai pszichológus diplomát, 1971-ben egyetemi doktori címet, 1990-ben kandidátusi címet kapott. 1959-től a Közlekedési Mérőműszerek Gyára könyvviteli tervező munkatársa volt. 1964-től 1971-ig a budapesti József Attila Lakótelep Általános Iskolájában tanított. 1971-től négy éven át a Tankönyvkiadó Vállalat alsó tagozatos tankönyvek szerkesztéséért felelt. 1975 és 1987 között az Országos Pedagógiai Intézet Óvodai és Alsó Tagozati Nevelési Tanszékét vezette: résztvett a közoktatási reformok keretein belül új korszerű alsó tagozatos tanterv készítésében, országos összefogásában, bevezetésében; továbbképzéseket, bemutató foglalkozásokat, tantermi oktatásokat szervezett a kollégák számára és a TANYA - Tanítók Nyári Akadémiája - elindítója is ő volt.

Dr. Dovala Márta 1987-től 1998-ig a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán dolgozott. Előbb a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanszékvezetője, a főigazgató helyettese volt, majd 1990-től az intézmény főigazgatói feladatait látta el. 1997 és 1998 között mint fejlesztési főigazgató-helyettes tevékenykedett. Komoly szerepet töltött be a három kecskeméti főiskolai kar integrációs koncepciójának kidolgozásában. 1993-tól 1999-ig a Kecskeméti Főiskolai és Kutatási Egyesülés elnöke volt.

1998-tól 2009-ig a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelő Intézet Neveléstudományi Tanszékének munkáját irányította, résztvett az intézeti, majd az új konduktor óvodapedagógus szak akkreditációs anyagának kidolgozásában. Közben három évig a Tessedik Sámuel Főiskolán is dolgozott, az intézmény rektorhelyetteseként az intézet létrehozásának integráció koordinátora, koncepciójának kidolgozója volt. 2004 óta a Zsigmond Király Főiskolán tanít, a Nemzetközi és Politikatudományi Intézet Andragógia szakán szakfelelős. Kimagasló szakmai tevékenységéért számos elismerést kapott: Oktatási Miniszter Dicséret (1977), Budapestért Kitüntető Jelvény (1984), Népfront Munkáért Kitüntetés Ezüst Fokozat (1988), a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje (1997), "A Hallgatókért" (1988, Kecskeméti Tanítóképző Főiskola), Tessedik Sámuel Főiskoláért Díj (2005), Pető Díj (2008), Zsigmond Díj (2009).
(Források:  *Who is Who Magyarországon  *Zsigmond Király Főiskola)