NAPRÓL NAPRA2017. július 1-31.

július 11.

100 éve, 1917. július 11-én született Borsiczky Tibor katolikus plébános. Tanulmányait Vácott, a Katolikus Főiskolán fejezte be, pappá 1940. június 23-án szentelték. Ezt követően káplán volt Szentesen és Tóalmáson, dolgozott Vácott a piaristáknál, majd Pestszenterzsébeten szolgált. 1949-től Algyőn, 1957-től Sülysápon, 1971-től Gödöllőn, 1975-től Valkón, 1990 és 1994 között Helvécián és Ballószögben volt plébános. 1994-től haláláig Kecskeméten, a Jópásztor Otthonban lakott. Az otthon lakóinak és a Barátok templomában is hetente több alkalommal tartott misét. Életére néhány évvel ezelőtt így tekintett vissza: "Mindig templomépítés közelében voltam. Már Valkón azzal kezdtem, hogy átépítettük a templomot. Ballószögön sikerült is egy teljesen újat felépíteni, s nagy boldogság számomra, hogy sokunk felajánlása révén a kecskeméti Szentcsalád Plébánia is ilyen szép sikerrel tudta megvalósítani a tervét." Borsiczky atya életének 97. évében, 2013. december 23-án hunyt el.
(Rubinmiséje kapcsán készített írásunk itt olvasható: »»)   

 
július 14.

150 éve, 1867. július 14-én született Szeles János gazdasági tanár. A régi nemes kisjátzi Szeles-család utolsó férfitagjaként Kecskeméten látta meg a napvilágot. Édesatyja kisjátzi Szeles Kálmán, édesanyja vecseszéki Ferenczy Julianna volt. Tanulmányait a kecskeméti református gimnáziumban végezte, majd a magyaróvári gazdasági akadémián szerzett diplomát. Gazdasági gyakorlatát a heves megyei karácsondi uradalomban szerezte. Onnan hívták haza a kecskeméti gazdasági iskola tanárának. Megnősült, felesége Katona Mária, Katona Zsigmond leánya volt. Később Adán működött, majd megbízták a hódmezővásárhelyi földművesiskola megszervezésével, amelynek évtizedeken át igazgatója volt. Az iskolát mintaintézménnyé emelte, ezért gazdasági főtanácsosi kitüntetést, később főigazgatói címet kapott. A hódmezővásárhelyi közéletnek és társadalmi életnek közszeretetben, közbecsülésben álló vezető tagja volt. Közismert hazafisága miatt a kommün alatt hosszú heteken át túszként szenvedett Cinkotán és Pesten. Nyugalomba vonulása után hazaköltözött Kecskemétre, ahol betegsége miatt teljes visszavonultságban élte le utolsó éveit. 1935. április 24-én hunyt el, április 27-én temették el a református temetőben levő családi sírboltba.
(Forrás:  *Kecskeméti Közlöny Naptára, 1935) 

 
július 17.

175 éve, 1842. július 17-én Kecskeméten született Szalontai Elek árvaszéki ülnök. Iparoscsalád gyermeke volt. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, a református kollégiumban, a jogot a pesti egyetemen végezte 1865-ben. 1867-ben Pest megye tb. jegyzőjévé nevezték ki, és Kecskemétre került: a megyei törvényszék jegyzői teendőit látta el. 1871-ben a híres Ráday-féle törvényszéknél működött, amely mint rögtönítélő bíróság Szegeden székelt. Ez a törvényszék ítélkezett a Szeged környéki elfogott betyárok felett. Miután időközben letette az ügyvédi vizsgát, 1872. január 1-jén ügyvédi irodát nyitott Kecskeméten. 1878 novemberéig ügyvédeskedett, ekkor a város árvaszéki ülnökévé választották.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1892) 

 
július 20.

175 éve, 1842-ben született Gulner Gyula jogász, vármegyei tisztviselő, Kecskemét főispánja, országgyűlési képviselő. Jogi tanulmányainak befejeztével 1867-ben Pest vármegye szolgálatába lépett, Beöthy Lajos alispán oldalán mint főjegyző működött. 1872-ben az abonyi kerület országos képviselőjévé választotta, attól fogva állandóan tagja volt a képviselőháznak. 1900-ban belügyminiszteri államtitkár lett. Széll Kálmán lemondása után 1903-ban ő is lemondott. 1904 novemberében a függetlenségi pártba lépett be, s mint ilyent választották meg újra Abonyban. 1906-ban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét főispánjává nevezték ki, s ezt a tisztet haláláig viselte. Budapesten hunyt el 1909. december 18-án.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Vasárnapi Ujság, 1900)

 
július 25.

75 éves Vass István Zoltán újságíró, riporter. Debrecenben született 1942. július 25-én. 1965-ben végzett a JATE Bölcsészettudományi Karán, később a Testnevelési Főiskola sportszervezői szakán is szerzett oklevelet. Az 1965/66-os tanévben középiskolai tanárként, a következő évben tanácsi tisztviselőként Kecskeméten dolgozott. 1967-től a Magyar Rádió munkatársa, majd főmunkatársa, sporttudósítója lett. Először 1967. március elsején szólalt meg a szolnoki rádióban. Négy esztendő elteltével a Magyar Rádió sportosztályára vették föl, ahol közel negyven évig dolgozott. Mintegy 1500 focimeccset közvetített, hét olimpiáról és számtalan világbajnokságról tudósított, legalább száz magyar aranyérmet ordított bele az éterbe.
(Források:  *Blikk  *Katona József Könyvtár  *Ki kicsoda a hírközlésben)

 
július 31.

50 éve, 1967. július 31-én hunyt el Homoki József újságíró, főszerkesztő. A kecskeméti piarista gimnáziumban érettségizett, majd jogot tanult. Az 1920-as évektől a Kecskeméti Lapok munkatársa volt, ő készített Kodály Zoltánnal először interjút. A második világháború után a Kecskemét című lap főszerkesztője, majd az 1956. november 2-án újra megjelent Kecskeméti Lapok felelős szerkesztője volt, ezért az ÁVH több napra elhurcolta. Ezután már nem kapott munkát. Testben és lélekben megrokkanva 1967-ben hunyt el.