NAPRÓL NAPRA2016. október 1-31.

október 1.

75 éves dr. Gundel János mezőgazdasági mérnök. 1941. október 1-jén, Budapesten egy, a vendéglátásban dolgozó családba született. A fővárosban végezte általános és gimnáziumi tanulmányait. 1959-ben nyert felvételt az óvári Mezőgazdasági Akadémiára, ahol 1963-ban szerzett agrármérnöki oklevelet. Ezt követően Kecskeméten, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kutatóintézetben volt gyakornok, majd 1966-tól az Országos Takarmányminősítő és Ellenőrző Felügyelőségen előbb ellenőr, azután fejlesztőmérnök lett. Később, egy átszervezés miatt az Állattenyésztési Kutatóintézetbe került, ahol kutatóként, különböző vezető beosztásokban, 40 évet töltött a takarmányozással általában, de különösen a sertéstakarmányozással, a takarmányvizsgálatokkal és a keveréktakarmány gyártással foglalkozva. Egyidejűleg különböző agrár-felsőoktatási intézményekben volt meghívott, illetve Debrecenben, több mint 10 évig rendszeres előadó. Mintegy húsz éve foglalkozik a humán táplálkozás tudományos és gasztronómiai kérdéseivel is. 1991-ben, az MTA TMB-től megkapta a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tudományos fokozatot, majd ennek alapján az egyetemi doktori címet a Mosonmagyaróvári Karon. 1996-ban habilitált, ugyancsak Óváron. Debrecenben egyetemi magántanár és Dr.h.c. címet kapott. Munkásságáért több kitüntetéssel is jutalmazták: MTA különdíj (1983), MÉM különdíj (1985), megosztott MTA-díj (1999), a Debreceni Egyetem tiszteletbeli doktora (1999), Széchenyi professzori ösztöndíjas (2000-2003 között), Tangl Ferenc-díj (2005). 15 könyvnek és több mint 350 cikknek szerzője vagy társszerzője. Pályáját mint főiskolai tanár a Budapesti Gazdasági Főiskola Vendéglátás Intézeti Tanszékének vezetőjeként, éppen 50 év munkaviszony után, 2013-ban zárta le, de mint professor emeritus továbbra is tart előadásokat.
(Forrás:  *EMLÉKKÖNYV (1963-2013) a MOSONMAGYARÓVÁRI AGRÁRTUDOMÁNYI FŐISKOLÁN (a korábbi MEZŐGAZDASÁGI AKADÉMIÁN) 1963-ban végzett okleveles mezőgazdasági mérnökeinek 50. éves találkozójára)

október 3.

október 7.

A filmhíradó Bács-Kiskun megyei munkatársait, a háromfős csoport munkáját mutatta be 50 éve, 1966. október 7-i számában a Petőfi Népe. „Ök azok, akik mindenütt ott vannak, ahol fontosabb esemény történik. Berreg a kezükben a felvevőgép, éles fényt vet a »karácsonyfa«, az erős izzók sokkarú foglalata. [...] Nem soroljuk itt fel valamennyi munkájukat, de külön elismerés illeti annak a sorozatnak elindítását, amely az énekzenei általános iskolában készül, s feladata a hazai ének-zenetanítás legjobb módszereinek megörökítése, s a tapasztalatok átadása.” 

október 9.

70 éves Bánóczki Béla nyug. okl. mezőgazdasági gépészmérnök, tanár. Jánoshalmán született 1946. október 9-én. Általános iskoláit szülővárosában, a középiskolát Kiskunhalason, a Szilády Áron Gimnáziumban végezte. 1965-től Gödöllőn tanult tovább, az Agrártudományi Egyetemen előbb mezőgazdasági gépészmérnöki, majd mérnök-tanári diplomát szerzett. 1970-től 1971-ig Jánoshalmán a Petőfi Mgtsz gyakornoka, TMK-vezetője, 1971-től 1973-ig a Haladás Mgtsz főmérnöke, 1973-tól 1980-ig a Jánoshalmi Szakmunkás és Továbbképző Intézet tanára volt. 1980-tól Kecskeméten tanított. Előbb a Kocsis Pál Kertészeti Szakközépiskola szakfelügyelő-tanára, azután 1989-től a KÉE Kertészeti Főiskolai Kar Tanszékékének főiskolai adjunktusa, a kertészeti gépek tantárgycsoport vezetője volt. 1995 és 2002 között a Móricz Zsigmond ÁMK-ban (Hetényegyháza), 2002 és 2012 között a Gáspár András Szakközépiskolában tanított. Mintegy 10 éven át érettségi elnök, 1982 és 1989 között szakfelügyelő volt. Országos Tanulmányi Versenyeken Szántóverseny vezető pontozóbírói teendőket látott el kb. 10 éven keresztül, később pedig főiskolai tanítványaival közösen. Kitüntetései: Kiváló Munkáért (1987), Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere oklevele eredményes oktatói tevékenységéért (2005), Kecskemét Megyei Jogú Város vezetése oklevele kiemelkedő oktató-nevelő munkáért (2006)
(Forrás:  *Ki kicsoda Kecskeméten)

október 14.

25 éve, 1991. október 14-én autóbaleset következtében hunyt el Csordás Ferenc, a KSC NB II-es labdarúgócsapatának technikai vezetője. Labdarúgó pályafutása 9 évesen a KTE gyermekcsapatában kezdődött A kecskeméti Béke Téri Általános Iskola tanulójaként úttörő-olimpiai bajnok lett. Katonaként a helyi Mezőfi SE NB II-as gárdáját erősítette, majd 1979-től a KSC NB II-es csapatában játszott 97 bajnoki mérkőzést. Később, 1982-ben még visszatért anyaegyesületébe, a KTE-hez, és 1985-ben ott búcsúzott az aktív játéktól. Labdarúgóként a lelkesedés és a megbízhatóság mintaképe volt. Nála nem számított a meleg, az eső vagy a szél, mindig hozta a tőle elvárható teljesítményt. 1986-tól a KSC labdarúgó-szakosztályánál működött, s jöhetett edzőváltás vagy bármilyen esemény, ő mindig a helyén maradt.
(Forrás:  *Petőfi Népe, 1991)

október 15.

70 éves Pálinkásné Kócsó Mária nyugdíjas tanár, karvezető. Kecskeméten született 1946. október 15-én. 1965-ben szülővárosában, a Katona József Gimnáziumban érettségizett, majd 1969-ben Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola történelem–ének-zene szakán, azután 1976-ban Budapesten, a Magyar Művelődési Intézet felsőfokú karvezető szakán szerzett diplomát. Később Kecskeméten, Budapesten, Pannonhalmán és Angliában Dobszay László és dr. Béres György professzorok egyházzenei kurzusain is részt vett. 1969-től a Kecskemét-Kisfái, 1973-tól az izsáki Táncsics Mihály, 1980-tól a kecskeméti Forradalom Utcai Általános Iskolában tanított. 1987-től 1991-ig megyei ének-szaktanácsadó, 1989-től 1992-ig a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola tanára, 1992-től 1994-ig a Rákóczi Ferenc Általános Iskola szakvezetője, 1994-től 2007-ig az Angolkisasszonyok Ward Mária Leánygimnáziumának tanára volt.

Kórusaival - valamennyi Arany Minősítést kapott vagy Év kórusa címet viselt – számtalan hazai és külföldi rendezvényen szerepelt, több rádiófelvételt készített; gyermekcsoportjai számos díjat nyertek, népdalos szólistái megyei és országos 1-3 helyezettek lettek. Részt vett a második kecskeméti ének-zene tagozatos iskola indításában, szervezésében és fejlesztésében. Kórusával 2000-ben Szokolay Sándor: Magyar Karácsony című művét - a szerző jelenlétében - mutatta be. Az Angolkisasszonyok Leánygimnáziuma kórusának előadásáról, melyen a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar működött közre, TV és CD-felvétel készült. A Kodály Zoltán Vegyeskar karvezetője, a Városi Vegyeskar, a Pedagógus Kórus, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és a Régi Zene Együttes (Collegium Musicum) tagja volt. A KÓTA tagja, a Lakó Sándor Kamarazenekar hegedűse, a Civil Kulturális Kerekasztal képviselője. Kitüntetései: Kulturális Miniszteri Dicsérő Oklevél (1975), kulturális miniszter kitüntetése művészeti nevelésért (1980), kulturális miniszter kitüntetése kiemelkedő munkája elismeréséül (1991), KMJV kitüntetése kiemelkedő oktató-nevelő munkájáért (2000), Kunszt József-díj (2003).
(Forrás:  *Ki kicsoda Kecskeméten)

október 17.

50 éves Lassú Tibor, a Kecskeméti Városgazdasági Kft. ügyvezető igazgatója. Miskolcon született 1966. október 17-én. Szarvason, a DATE Mezőgazdasági Főiskolai Karán szerzett meliorációs üzemmérnöki diplomát 1988-ban, majd Kecskeméten, a HMK Meliorációs Leányvállalatánál helyezkedett el építésvezetőként. Később talajtani szakelőadó lett a Növény és Talajvédelmi Szolgálat Kecskeméti Szolgálatánál. Levelező tagozaton végezte el a Rendőrtiszti Főiskolát és a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát. Számítógép-programozó, majd adótanácsadó szakképesítést szerzett. 1999-ben letette a közigazgatási alap és szakvizsgát. A Kecskeméti Rendőrkapitányságon, azután a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon fővizsgálóként dolgozott, 1999. január 1-jétől 2001 októberéig az APEH Bűnügyi Igazgatósága Bács-Kiskun Megyei Nyomozóhivatalának vezetője volt. 2002 júniusa óta a Kecskeméti Városgazdasági Kft. ügyvezető igazgatója.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Városházi ki kicsoda, 2002)

október 23.

150 éve, 1866. október 23-án született Rónai István piarista tanár. Az 1879. évi árvíz után családjával Kecskemétre költözött. Tanulmányait a kegyesrendiek gimnáziumában folytatta. 1884-ben Vácott lépett a rendbe, majd a hírös városban fejezte be iskoláit. Kolozsvárott magyar és latin nyelvből, valamint irodalomból tanári vizsgát tett. Rövid lévai tartózkodása után 1893-tól Kecskeméten volt tanár. Költeményei a Kecskeméti Lapokban és a Kecskemétben jelentek meg. 1895. szeptember 21-én Kecskeméten hunyt el.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)

október 29.

Járások, városok Bács-Kiskun megyében címmel díszes borítólappal ellátott, 28 oldalas kiadványt jelentetett meg 50 évvel ezelőtt a Petőfi Népe. A lap 1966. október 29-i számában mutatta be a kötetet, melyben a megye korábbi öt évének fejlődését kívánták dokumentálni. Közös munkájukat a szerkesztőség ekként ajánlotta olvasóinak: „Rólunk, magunknak! Szólni Bács-Kiskun fejlődéséről, elismerni munkások, parasztok, értelmiségiek fáradhatatlan alkotó munkáját, ez volt a cél, amikor a Petőfi Népe a közelmúltban sorozatot indított a járások és városok ötéves munkálkodásának és a jövőt formáló tervezgetésének bemutatására. Most, a megyei pártértekezlet tiszteletére valamennyi írást — a Népszabadságban megjelenttel együtt — százezrek küzdelmeit megörökítendő, összegyűjtve adjuk kézbe."
(Forrás:  *Petőfi Népe, 1966)  

október 31.

100 éve, 1916. október 31-én hunyt el Charles Taze Russel amerikai lelkipásztor, evangéliumhirdető, a Jehova Tanúi egyház első vezetője.

1852. február 16-án az egyesült államokbeli, pennsylvániai Allegheny városában született. Később családjával Pittsburgh-be költözött, ahol egy kis csoport élén módszeresen tanulmányozta a Bibliát. Összevetették az egyházak tanításait azzal, amit a Biblia ír. Az így megszerzett ismereteiket könyvekben, újságokban és egy folyóiratban közölték, melynek ma Az Őrtorony hirdeti Jehova Királyságát a címe. Bár ő irányította a bibliai oktatómunkát, és ő volt Az Őrtorony első szerkesztője, nem alapított új vallást. Az volt a célja – ahogy a később Bibliakutatókként ismertté vált csoport összes tagjának –, hogy Jézus Krisztus tanításait hirdesse, és kövesse az első századi keresztény gyülekezet példáját.

A  közösséggé formálódott bibliakutató csoport a Jehova Tanúi nevet már Charles Taze Russel halála után, 1931-ben vette fel. Napjainkban a világ 240 országában hirdetik Isten királyságának a jó hírét, közel 120 ezer gyülekezetben több mint 8 millióan vallják magukat Jehova Tanúinak.

A kecskeméti gyülekezet 1997-ben, a Királyság-terem ünnepélyes birtokbavételekor