NAPRÓL NAPRA2016. március 1-31.

március 7.

Kecskeméten kiszúrták a futballt - írta 25 éve, 1991. március 7-i számában a Petőfi Népe. "Lehet, hogy a megyeszékhely két NB II-es csapatának véget ért a bajnokság?" - tette föl a "költői" kérdést a cikk írója, majd így folytatta: "Alighanem végeláthatatlan vitát indít el Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének hétfői döntése, miszerint a labdarúgás önfenntartó, ezért nem kívánnak rá a jövőben költséget fordítani. Hét-egy arányban szavaztak így, s ezt a szűkös anyagiak indokolták. Ám úgy gondolták, ha a labdarúgást kiveszik a támogatandók közül, megmentik az összes többi sportágat. Amint a javaslatból kiderült, az utánpótlás nevelésével nem kívánnak szűkmarkúak lenni, s ebből a labdarúgók sem maradnak ki..." 
(Forrás:  *Petőfi Népe, 1991)

március 8.

125 éve, 1891. március 8-án alakult meg Kecskeméten a Katona József Kör. Az alapítók a kör törekvéseit így határozták meg: "A kör célja az általános nemzeti közművelődés szemmel tartása mellett társadalmi egyesülés, főleg a városi közművelődés előmozdítására és fejlesztésére, a hazai irodalom és tudományok pártolására és népszerűsítésére, a művészetek ápolására és gyámolítására, Kecskemét város történetében akár itt születésüknél, akár működésüknél fogva helyet érdemlő férfiak és nők emlékezetének felelevenítésére és ébrentartására, valamint általában a társadalmi élet emelésére és a magyarosodást előmozdító hazai egyesületek támogatására."

Az egyesület alakuló közgyűlésén 156 ember kérte felvételét: 5 alapító, 43 rendes és 108 pártoló tagot regisztráltak. A már több éve várt eseményen Dékány István a Katona József Kör szükségességéről és időszerűségéről így beszélt: "Ily kör megalakítását önmagunk s városunk tisztessége s jó hírnevének fentartása egyaránt követelik. …Sürgősen követeli pedig tőlünk a Katona József Kör megalakítását azon körülmény is, mert a jövő év november hava 11-én nagy szellemű hazánkfia születése napjának már százados évfordulója lesz.”

Az alapszabály belügyminisztériumi jóváhagyása után 1891. május 28-án megtartották a tisztválasztó közgyűlést. Közfelkiáltással a kör első elnöke Horváth Döme lett, aki a mai napig Kecskemét egyik legnagyobb fia, és akinek legnagyobb érdeme a Katona-kultusz megalapítása.

(Forrás:  *Katona József Könyvtár)

március 12.

200 éve, 1816. március 12-én született Polák Ede József piarista tanár, igazgató, a rend kormánysegéde. 16 évesen, 1832 szeptemberében lépett a rendbe. Tanulmányait Nyitrán, Trencsénben, Vácott és Szentgyörgyön végezte. 1939-ben bölcsészetből doktorált, két évvel később pappá szentelték. Gimnáziumi tanár lett. Debrecen, Vác, Nyitra, Selmecbánya és Temesvár után 1862-ben került Kecskemétre. A főgimnázium igazgatója és a rendi növendékek vezetője volt. Itt tartózkodása alatt, 1868-ban nevezték ki a piarista rend magyarországi tartománya tiszteletbeli kormánytanácsosává, 1877-ben pedig kormánysegéddé választották. 1882. május 31-én kecskeméti működésének húsz éves évfordulóját a város vezetősége ünnepség keretében méltatta. 1883-tól Budapesten a kegyesrendiek pénztárnoka volt. 1891. augusztus 5-én tartotta aranymiséjét. 1892 márciusában hunyt el. Természettudományos dolgozatai a selmeci és a kecskeméti főgimnázium értesítőiben jelentek meg. Természettani cikkeit a Kecskeméti Lapok, a Reform és a Tanodai Lapok is közölte.

március 16.

85 éve, 1931. március 16-án született Mező István ezredes, okleveles sportszervező emeritus. A református elemi és a polgári iskola négy felső osztályát szülőhelyén végezte el. 1946 őszén szakmatanulás céljából Budapestre ment. 1948 és 1950 között a Honvéd Tiszti Iskolában tanult. 1950-ben alhadnaggyá avatták. Időközben vasszerkezet-lakatos szakmai vizsgát is tett. 1957 és 1961 között a Katona József Gimnáziumban, Debrecenben a Fazekas Mihály Gimnáziumban, majd Nyíregyházán a Kossuth Lajos Gimnáziumban végezte a középiskolát. 1970-től 1974-ig sportszervező szakon tanult és szerzett diplomát. 1948-tól 1986-ig a Magyar Honvédség különböző helyőrségeien parancsnokhelyettesi, majd parancsnoki feladatokat látott el. Az 1956-os jeges árvízi védekezés kapcsán "Dunai árvízvédelemért" nevű kormányfői kitüntetést kapott. 1981-ben került Kecskemétre, ahol a Magyar Honvédelmi Szövetség (később Bács-Kiskun Megyei Technikai és Tömegsport Szövetség) lövész-tömegsport főelőadója lett nyugdíjazásáig. 2004-ben szűkebb hazája katonáinak állított emléket, amikor megjelentette "A szabadságharc Bács-Kiskun megyei parancsnokai 1848/49" című kötetét, amelynek befejező részében külön hangsúllyal emlékezett meg szülőfalujáról is. A Pataji Hírlapban az ezredforduló utáni években indított sorozata, a "Történetek a történelemben" apró kis momentumokat rögzítettek. Dunapatajon hunyt el 2014. július 22-én.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Ki Kicsoda Kecskeméten  *Pataji hírlap, 2014)

60 éves Pető István László dandártábornok, a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis volt parancsnoka. Komáromban született 1956. március 16-án. 1974-ben a Budai Nagy Antal Gimnáziumban érettségizett Budapesten. 1978-ban kiváló eredménnyel végezte el a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolát, majd repülőgép-vezetői szakon tanult a Szovjetunióban. Tisztté avatását követően az 59. honi vadászrepülő ezrednél (Kecskemét) kezdte pályafutását, ahol MiG–21-esen repült. 1980-tól a 47. harci vadászrepülő ezred (Pápa) állományában teljesített különböző repülő parancsnoki beosztásokban szolgálatot. 1983-ban kapta meg az I. osztályú repülőgép-vezető minősítést. 1984. április 12-én Vaszarnál lezuhant a 44-es MiG–21bisz (75AP), akkor főhadnagyként sikeresen katapultált, amiért megkapta a „Kiváló Szolgálatért Érdemérem” kitüntetést. 1986 és 1989 között kiváló eredménnyel elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia repülő parancsok szakát. 1990 és 1992 között századparancsnok, majd 1992-től alezredes és ezredparancsok-helyettes lett. 1992-ben megkapta az év legjobb vadászrepülőgép-vezetője címet és a Zolcsák Alapítvány „Hungária-vándordíját”. 1993 óta az „Aranykoszorús I. osztályú hajózó” cím birtokosa. 1997. január 13-ától megbízott ezredparancsnok lett, 1998. január 1-jétől ezredessé léptették elő. Ekkor a MiG–21 mellett, már az L–39-es gépet is repülte. A pápai reptérnél állomásozó harcászati repülőezred első számú vezetője volt a megszűnésig. 1999–2000-ben elvégezte az USA Légierő Vezérkari Akadémiát, ezt követően a HVK Hadműveleti Csoportfőnökség csoportfőnök-helyettesi beosztásban szolgált. 2003-ban a HM HVK Haderőtervezési Csoportfőnökség csoportfőnök-helyettese (légierő) lett, míg 2004-től 2009-ig a kecskeméti bázis parancsnoka, tulajdonképpen a magyar légierő első számú, csapatoknál szolgáló tábornoka volt.
(Forrás:  *MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis)

március 18.

25 éve, 1991. március 18-án nyílt meg Kecskemét első diszkontáruháza. A Szilvási és Társa Kereskedelmi Bt. az Izsáki úton, az uszoda mellett, a volt szovjet laktanya területén, a Traverztől vásárolt telken átadott élelmiszer és vegyi áru nagykereskedése a viszonteladókat és a lakossági vásárlókat is egyaránt kiszolgálta. A Szilvási-testvérek kezdeményezése gyorsan népszerűvé vált a kecskemétiek körében, s néhány sikeres évet követően újabb Szil-Coop üzletek nyíltak.

A Hetényegyházán született Szilvási József egy korábbi interjúban így emlékezett vissza a kezdetekre: „Feri bátyámmal vágtunk a szinte lehetetlenbe. Nemcsak tőke kellett hozzá, három Lada ára, meg persze a szülői segítség, hanem bátorság is. A lehetőség azonban adódott, és mi belevágtunk. 1994-ben átköltöztünk a jelenlegi helyünkre, majd üzletet nyitottunk Hunyadivárosban, Kerekegyházán, Hetényben, Lajosmizsén, Kiskunfélegyházán és végül Nagykőrösön is. Az Izsáki úti diszkontot folyamatosan bővítettük, ma már 12 ezer négyzetméteren fogadjuk a vásárlókat."

március 22.

100 éve, 1916. március 22-én Bécsben hunyt el Fellner Ferdinánd építész, a Monarchia legtöbb színházépületét megtervező építésziroda alapító tagja. 1847. április 19-én Bécsben született. Építész apja, id. Ferdinand Fellner tanította, azután a Bécsi Műszaki Főiskola hallgatója volt. 1866-tól egyre betegebb apja mellett dolgozott, majd annak halálától, 1871-től önállóan vezette a céget. Hellmer osztrák építésszel társulva 1873-tól nemzetközi hírű színházépítővé vált. A színházak új típusát alakította ki, főleg alaprajzi újításaival. Számos magyar város teátruma épült az ő tervei szerint, így Budapesten a Népszínház, a Fővárosi Operettszínház, a Vígszínház, valamint Temesvár, Szeged, Pozsony, Kecskemét, Nagyvárad és Kolozsvár színháza. Ők építették a budapesti Múzeum utcában a Károlyi-palotát, amely sokáig Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárként funkcionált. 
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)

március 23.

1932-ben Ókécskén született. Elemi iskoláit szülőhelyén végezte, majd Kecskeméten a Református Gimnázium diákja lett. A hírös városban már művésztanárok foglalkoztak vele. Később tanulmányait a Budapesti Tanárképző Főiskolán folytatta. 1955-től Balatonbogláron élt, a helyi általános iskolában végzett művészetpedagógiai tevékenységet. Kiállításai voltak Nagyatádon, Lakiteleken, Tiszakécskén, Budapesten, Balatonbogláron, Kecskeméten és Kaposváron is.

Bagó Bertalan, egyik festményével
(Fotó: Tóth Sándor)

Balatoni és alföldi festőként ismert, válogatott munkáinak gyűjteményét családjának köszönhetően Balatonbogláron a „Fischl-ház” emeletén láthatják az érdeklődők. A vízi világ csendje, az egyszerű ember szűkszavúsága mögött meghúzódó ősi érzések, igazságok, erők és indulatok határozták meg törekvéseit.