főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2024. október 6.
   

PARTNEREINK



KTV

Synergic Kft.


Termostar Kft.

  



 

NAPRÓL NAPRA2015. november 1-30.

november 2.

Dalotti Németh Ödön75 éve, 1940. november 2-án hunyt el Dalotti Németh Ödön tanár, irodalomtörténész, kritikus. Családja Olaszországból költözött a fővárosba, így 1846. augusztus 7-én ő már Budapesten született. Komáromban és Pozsonyban tanult, majd Kecskeméten volt teológus. Budapesten és Bécsben is folytatott egyetemi tanulmányokat. Hazatérte után, 1870-ben a kecskeméti református egyház hívta meg nőnevelő intézete vezetésére. Tanári állása mellett letette mind a két papi vizsgálatot. 1880-tól a kecskeméti református főgimnázium magyar nyelv és irodalomtanára lett. 1895-től Győrött, 1896-tól 1918-ig Pozsonyban tanított. Elbeszéléseit, cikkeit, színikritikáit a fővárosi lapok is közölték. Fordított olasz és német nyelvből. 1873-tól a Kecskemét című lap munkatársa, 1874-től 1878-ig szerkesztője volt. 1892-ben a Kecskeméti Lapokat szerkesztette.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)


november 3.

 125 éve, 1890. november 3-án született Asztalos Aladár katonatiszt, író. A budapesti hadapródiskolában nyert kiképzését követően a híres Mollináry ezredhez, a kecskeméti 38-asokhoz került hadnagyi rendfokozattal. 1910-től 1914-ig a Mollináry ezred állomáshelyein, a hírös városban, Budapesten és Péterváradon szolgált. Az I. világháború során a szerbiai és galíciai frontokon harcolt, Drohobicánál megsebesült. Felépülését követően — mint magyar királyi honvéd százados — a bécsi Hadügyminisztériumban, majd a budapesti Honvédelmi Minisztériumban szolgált. 1970-ben hunyt el. 

Asztalos Aladár emlékiratait
az Anno Kiadó jelentette meg 

Asztalos Aladár hét nyelven beszélt, tucatnyi érdemrenddel tüntették ki. Egyaránt művelte a katonai és a szépirodalmat, és több színdarabot is írt. Emlékirataiból, amelyeket még életében egy vidéki lapban közölt, Kémek az első világháborúban címmel 2000-ben könyvet jelentetett meg az Anno Kiadó. A konspiráció szabályait szigorúan betartó írásokról Asztalos Aladár így vallott: "Az esküjökhöz hűséges hírszerzők nem fecsegnek - ha viszont mégis megszólalnak, azt hazájuk érdekében teszik."
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Anno Kiadó)


november 4.

225 éve, 1790. november 4-én Vajtán született Árvay Gergely premontrei szerzetes, kanonok, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Középiskolai tanulmányait elvégezve, a piarista rendbe lépett 1806. szeptember 26-án Kecskeméten. Az előkészítő év után Kőszegre küldték tanárnak, ahol az 1807–1808-as tanévtől kezdve három éven át működött. 1810-ben Sátoraljaújhelyen tanárkodott. Ekkor a tanév végeztével Csornán átlépett a premontrei rendbe; itt újra egy előkészítő évet töltött el, s azután a bölcseleti osztályokat Szombathelyen, a hittudományiakat pedig a központi papnevelő intézetben Pesten végezte. 1816-tól, miután áldozó pappá avatták, előbb mint türjei lelkész, majd pedig Csornán mint prépostsági titkár kapott alkalmazást. Utóbb 1823-tól tíz éven át részint Keszthelyen, részint Szombathelyen mint költészettanár, majd újabb tíz éven át mint a szombathelyi gimnázium igazgatója szolgált. 1843-ban a prépostság jánoshidai, később csornai birtokainak kormányzására rendelték, ezáltal 13 évet töltött a mezőgazdaság terén is. Ezután nyugalomba vonult Csornára, ahol még ellátta a könyvtárosi feladatokat. 1834-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, de 1841 után a szervezet munkájában nem vett részt. 1871. július 7-én Budán hunyt el. Szvorényi József tartott felette emlékbeszédet a Magyar Tudományos Akadémia 1872. március 26-ai ülésén.
(Forrás:  *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)

75 éve, 1940. november 4-én Kecskeméten született dr. Boskó József házi gyermekorvos. 1967-ben végzett az Orvostudományi Egyetemen, majd szülővárosa kórházában kezdte meg gyógyító munkáját. 1971-ben szerezte meg csecsemő- és gyermekgyógyász szakvizsgáját. 25 év áldozatos és kimagasló kórházi munka után 1992 áprilisától mint házi gyermekorvos tevékenykedett a Nyíri úton, egészen 2007 júniusáig, nyugdíjba vonulásáig. Kiemelkedő szakmai felkészültsége, a betegek iránti együttérzése, empátiája, a gyógyítás érdekében végzett odaadó munkája bizalmat, elismerést, tiszteletet váltott ki betegei, illetve munkatársai és kollégái körében is. Nem csak az ellátandó körzetéből, de a város egész területéről sokan választották házi gyermekorvosukként, mely a szakmai tudásának, alaposságának lelkiismeretes hozzáállásának volt köszönhető. Kiemelkedő színvonalú munkájának elismeréseként Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése a "Kecskemét Városért Egészségügyi Díj"-ban részesítette 1995-ben. Dr. Boskó József 2007. december 23-án hunyt el.
(Forrás:  *kecskemet.hu)


november 5. 

Gál Gyula Kaunitz kancellár szerepében 150 éve, 1865. november 5-én született Gál Gyula színművész. Dóczy Lajos vitte el vándorszínésznek, majd Vizvári Gyula fedezte fel egy mohácsi műkedvelő előadáson, és tanácsára 1884-ben beiratkozott a Színiakadémiára, de nem szerzett diplomát. 1882-ben Jakabffy Gábor igazgatása alatt fellépett Kassán, ahol még 1886–87-ben is játszott. Ezt követően 7 évig Ditrói Mór kolozsvári társulatának tagja volt, majd Aradra került két évre. 1896-ban az akkor nyíló Vígszínházhoz szerződött. 1901-ben a Nemzeti Színház tagja lett, 1923-tól örökös tagja. 1901-től 1939-ig tanított a Színiakadémián, egész színésznemzedéket nevelt fel. Széles skálájú jellemszínész, a lelkiismeretes színpadi részletrajz mestere volt. Fiatalon öregember szerepekben jeleskedett. Jelentős némafilmekben is játszott.

Gál Gyula Kaunitz kancellár szerepében
(Szomory Dezső: A nagyasszony - Nemzeti Színház, 1910)

1901-ben, kecskeméti vendégszereplése alkalmával azt javasolta a Katona József Körben, hogy évenként ünnepi Bánk bán előadásokat rendezzenek a hírös városban, a legkiválóbb színészek felléptével.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Magyar Színházművészeti Lexikon)

november 11.

Gerinczy Pál László50 éve, 1965. november 11-én Krasznán  hunyt el Gerinczy Pál László tanár, prépost.

1906-ban született Odvason, Arad vármegyében. Középiskolai tanulmányait az aradi katolikus líceumban kezdte meg és a nagyváradi jászó-premontrei gimnáziumban folytatta, majd a piaristák kecskeméti gimnáziumában fejezte be, mivel édesapjának, aki tanító volt, Erdélyből menekülnie kellett. Az érettségi vizsga után belépett a premontrei kanonokrendbe és újoncévét Jászon töltötte. A rend Rómába küldötte, ahol a Szent Gergely pápai egyetemen folytatta főiskolai tanulmányait, s itt szerezte meg a filozófiai, a hittudományi és a kánonjogi doktori oklevelet. 1932-ben tért vissza Budapestre és ebben az esztendőben szentelte pappá Sincero Alajos bíboros, aki mint pápai legátus a Szent Imre év alkalmából tartózkodott Budapesten. Pappá szentelése után egy ideig a rend gödöllői papnevelő intézetben volt teológiai tanár, majd a rend budapesti Norbetinum intézetének lett prefektusa.

1937-ben mint kormányzó perjel Gödöllőre került, 1938-ban a jászóvári prépostprelátus távozása után pedig kinevezték apostoli adminisztrátorrá, majd 1939-ben, Takács Menyhért halála után vele töltötték be a jászóvári prépostprelátus székét. Nevéhez fűződik a rend budafoki gimnáziumának alapítása és a gödöllői premontrei francia tanítású gimnázium alapítása is. 1937 és 1945 között mint gödöllői kormányzó perjel a felsőház tagja volt. Amikor a felvidéki területek visszacsatolása után a Kormányzó feleségével körutat tett a visszatért területeken, ő fogadta az államfői párt a rend ősi jászói rendházában.

1944-45-ben több francia menekültnek, köztük a budapesti francia követség kultúrattaséjának és családtagjainak adott menedéket a premontrei rendházakban. 1946-ban lemondott a jászóvári és leleszi prépost címekről, visszatért szülőföldjére, ahol mint váradhegyfoki prépost élt haláláig.
(Források:  *Magyar Katolikus Lexikon  *Országgyűlési Almanach, 1940)


november 12.

Gesztelyi Nagy László műve125 éve, 1890. november 12-én született Gesztelyi Nagy László agrárközgazdász. Gimnáziumi és jogi tanulmányait a sárospataki kollégiumban végezte. 1916-ban a kolozsvári egyetemen avatták államtudományi doktorrá. Rövid ideig az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál dolgozott, majd a Magyar Gazdaszövetség munkatársa és a Magyar Gazdák Szemléjének helyettes szerkesztője lett. 1922-ben kinevezték igazgatónak a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara élére. Szerkesztette a Magyar Róna című lapot. 1932-ben gazdasági főtanácsosi címet kapott.

Az Alföld gazdasági és társadalmi problémái, a szakoktatás, a homoki szőlőtermesztés és a külföldi agrárkapcsolatok fejlesztése foglalkoztatta leginkább. Népfőiskolát és mintagyümölcsöst, 1929-ben kertmunkásképző iskolát létesített Kecskeméten. 1939-ben a Magyar Élet Pártjának programjával a kiskőrösi választókerület parlamenti képviselője lett. A Mezőgazdasági Kamara jogutódjának éléről 1946-ban leváltották. A kecskeméti népbíróság „népellenes bűne" miatt másfél évi börtönre ítélte. 1947-ben szabadult. Nehéz anyagi körülmények között, betegen élte le hátralevő éveit. 46 önálló kötete és 200 tanulmánya mellett több mint 3000 kisebb cikket írt és számos előadást tartott.
(Forrás:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)


november 20.

200 éve, 1815. november 20-án született Kiss Áron református püspök, egyházi író. 1892-től a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke volt. 1875-ben Kecskeméten jelent meg munkája: Geleji Katona István egyházi kánonai s a szatmárnémeti nemzeti zsinat végzései címmel.
(Forrás: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)


november 22.

Kovács Pál 100 éve, 1915. november 22-én Kecskeméten hunyt el Kovács Pál jogtudós, tanár, lapszerkesztő. A hírös városban született 1855. január 27-én. A kecskeméti református főgimnáziumban, majd az újverbászi gimnáziumban és a soproni líceumban tanult, Sopronban érettségizett 1873-ban. Jogi tanulmányait szülőhelyén és Budapesten végezte. Előbb fővárosi lapok szerkesztőségében dolgozott, majd 1881-ben átvette a Kecskemét szerkesztését. 1883-ban a kecskeméti jogakadémia tanára lett, 1891-ben az iskola igazgatójává választották. Több egyházi és világi tisztséget viselt. A Katona József Kör titkára, 1898-tól haláláig alelnöke, közben egy fél cikluson át elnöke volt. Vezetésével szervezték meg a kör munkásgimnáziumát. Fiatal korában elbeszéléseket, verseket, és színikritikákat is írt. Szaklapokban és önállóan számos jogi értekezése jelent meg.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)


november 30.

150 éve, 1865. november 30-án Szekszárdon született Zsigmond János művelődéstörténész, útirajzíró, szerzetes tanár. Előbb Baján, majd Kecskeméten tanult, ahol 1882-ben belépett a piarista rendbe. Történelem és latin szakos tanári diplomáját 1889-ben Kolozsvárott szerezte. Ezt követően a piaristák vidéki gimnáziumaiban tanított. Leghosszabb ideig - 29 évig - Veszprémben volt tanár, ahol a Veszprém Vármegyei Közművelődési Egyesület elnöki feladatait is ellátta és szerkesztette ennek naptárát is. Sokat foglalkozott a nemzetiségi kérdéssel, amelyről önálló műve is megjelent.  Beutazta Európa csaknem minden országát és Észak-Afrikát. Utazásai során szerzett tapasztalatairól és élményeiről cikkeket (Az orosz egyház a nemzeti kultúra szolgálatában; Képek egy kis kultúrnép, a hollandok életéből; A nemzetiségi kérdés Belgiumban) írt. Földrajzi, néprajzi és társadalmi vonatkozásokban értékes útleírásainak jelentős része elsőként a Veszprémi Hírlapban látott napvilágot. Zsigmond János Veszprémben hunyt el 1936-ban.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Veszport Demokrácia, Szolidaritás, Világháló Közhasznú Egyesület)

100 éve, 1915. november 30-án Kecskeméten hunyt el id. Kecskeméti Lajos orvos. Kecskeméten született 1830. április 20-án. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, a református kollégiumban végezte. A szabadságharc kitörésekor gerillacsapatba állt, később honvéd lett. Részt vett a temesvári és a lugosi ütközetben. Borosjenőnél fogságba esett, de egy aradi vendéglő udvarából megszökött. A gimnáziumot befejezve Pesten, majd Bécsben folytatta orvosi tanulmányait. Diplomáját 1856-ban szerezte. Egy ideig bécsi kórházakban dolgozott. 1857-ben hazajött, és orvosi gyakorlatot folytatott. 1867-ben városi halottkémnek választották. 1878-ban a város tisztiorvosa lett. Javaslatára Kecskemét elsőként szervezte meg az országban a „szegénybetegek” kötelező ingyenes gyógykezelését, az állandó, éjjeli-nappali orvosi szolgálatot, a „törvénytelen gyermekek" rendszeres segélyezését. 1908 márciusában ment nyugdíjba. A jogakadémián is tanított 1875-től 1910-ig a törvényszéki orvostan magántanáraként. 1876-ban az izraelita hitközség elnökévé választotta. Cikkei a Jogtudományi Közlönyben jelentek meg.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Lapok, 1915  *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1916  *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)

 

 


Aktuális lapszámunk tartalma:

A schwechati csata egyik áldozata

A református főgimnázium egykori igazgatója

A hírös város legendás sebésze

Kecskemétre menekült az iskola elől

Félt a közönytől, a se-se emberektől


Aktuális számunk



Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.
2017. március 31.
2017. április 30.
2017. május 31.
2017. június 30.
2017. július 31.
2017. augusztus 31.
2017. szeptember 30.
2017. október 31.
2017. november 30.
2017. december 31.
2018. január 31.
2018. február 28.
2018. március 31.
2018. április 30.
2023. január 31.
2023. február 28.
2023. március 31.
2023. április 30.
2023. május 31.
2023. június 30.
2023. július-augusztus
2023. szeptember
2023. október
2023. november
2023. december
2024. január
2024. február
2024. március
2024. április
2024. május
2024. június


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu