január 22.

50 éve, 1965. január 22-én hunyt el ifj. Iványi-Grünwald Béla történetíró, Iványi-Grünwald Béla festő fia. Nagybányán született 1902. március 2-án. Apja, a Nagybányai Művésztelep egyik alapítója családjával és követőivel 1909-ben Kecskemétre költözött, és új művészkolóniát alapított, melynek ő volt a vezetője 1911-től 1918-ig. Ifjabbik Iványi-Grünwald Béla iskoláskorát a művésztelep zsivajgó légkörében töltötte. Tanulmányait később a fővárosban folytatta. ifj. Iványi-Grünwald Béla műve1927-ben Budapesten bölcsészdoktorátust szerzett, azután a Bécsi Magyar Történetkutató Intézetben levéltári kutatásokat folytatott. 1929 és 1939 közt a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárában (Országos Levéltár) teljesített szolgálatot mint tudományos tisztviselő. 1935-től egyetemi magántanár lett. 1939 júniusában, a hitlerizmus előretörése miatt ösztöndíjjal Londonba utazott. 1941 áprilisában, ismételten meghosszabbított szabadsága lejárta előtt, a londoni magyar követségen állásáról lemondott. 1941 és 1944 között a brit rádió (BBC) Hitler-ellenes magyar nyelvű adását vezette. A felszabadulás után nem tért haza, és továbbra is a BBC osztályvezetőjeként dolgozott. Életének utolsó éveiben az emigráns Irodalmi Újság, a müncheni Új Látóhatár és a brüsszeli Szemle munkatársa volt. Idehaza főleg reformkori gazdaságtörténeti és egyetemes történeti témákkal foglalkozott. Széchenyi Hitelének új kiadásához írt fontos bevezetőjében úttörő módon hangsúlyozta a konjunktúra, az agrárválság, a birtokosság gazdasági problémáinak szerepét Széchenyi programjában. Londoni éveiben a magyar szabadságharc visszhangjára és a Kossuth-emigrációra vonatkozó történeti kutatásokkal is foglalkozott.


január 23.

200 éve, 1815. január 23-án hunyt el Lambach Elek piarista tanár. 1758. április 28-án Kecskeméten született. Iskoláit szülővárosában végezte. 16 éves korában itt lépett be a szerzetes rendbe. Mint tanár, az ország számos iskolájában megfordult. Nagykárolyban, Nyitrán, Budán, Egerben, Tatán, Pesten, Veszprémben és Selmecbányán is tanított. 1801-től a bécsi Theresianumban oktatta a magyar nyelvet és irodalmat. A Kecskeméti Lapok 1872-ben így mutatta be olvasóinak: „Lambach Elek kegyes rendi szerzetes a kecskeméti piaristák collegiumában; 1790-ben Pesten két munkát adott ki, u. m.: 1) »A magyar királyok és királynék koronáztatásának inneplése«; egy ódát latin nyelven. gr. Batthyány Tivadarhoz.”


január 24.

50 éves Buday Rezső, a Katona József Gimnázium történelem–földrajz szakos tanára, intézményvezető-helyettese. 1965. január 24-én született Budapesten. Alsó- és középfokú iskoláit Nagykanizsán és Siófokon végezte, ez utóbbi városban, a Perczel Mór Gimnáziumban érettségizett 1983-ban. Tanulmányait Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta, ahol 1990-ben történelem-földrajz szakos középiskolai tanári végzettséget szerzett. Diplomája átvétele óta Kecskeméten él, a Katona József Gimnázium és Számítástechnikai Szakközépiskolában dolgozik. 1990 és 2001 között tanárként, 2001 óta igazgatóhelyettesként és AJTP programfelelősként segíti az intézmény működését. 2005-ben elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Vezetőképző Szakát. Munkaköréből adódóan beiskolázással, érettségiztetéssel, különbözeti, osztályozó és javító vizsgáztatással, az iskolai egészségüggyel, valamint a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjával foglalkozik.

1986-ban megnősült, felesége, Turi Andrea szintén pedagógus. Három fiúgyermekük született: Bence, Balázs és Bendegúz. Kedvelt szabadidős tevékenységei: utazás/kirándulás (különösen Erdélybe, ahová már több mint 25 alkalommal vitt iskolai csoportot), magashegyi túrázás, kerékpározás, zongorázás (a tanári zenekarban, a Schoolgroup-ban), síelés és kertészkedés.


január 26.

70 éves dr. Fekete László nyugalmazott intézményvezető. Homokmégyen született 1945. január 26-án. Középiskoláit 1959 és 1963 között a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban, felsőfokú tanulmányait 1963 és 1869 között a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián végezte. Később képesített könyvelői és felsőfokú költségvetési szakvizsgát is tett. Papnak készült – 1970-től a Kalocsai Érsekség áldozópapja volt –, kétéves tanulmányi ösztöndíjat is nyert a párizsi Sorbonne egyetemre. A tanulmány megkezdésekor azonban másképp döntött, civil pályát választott. 1972-től a Bács-Kiskun Megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásán fordítóként, azután nyomdavezetőként dolgozott. 1977-től nyugdíjba vonulásáig, 2009-ig a Művészeti Alap Kecskeméti Alkotóházának vezetője volt. A rendszerváltás utáni években aktív közéleti tevékenységet folytatott. Önkormányzati képviselőként (1994-2006) nevéhez fűződik a város közműellátásának teljessé tétele, és a Kecskeméti Víziközmű Társulat létrehozása is, melynek köszönhetően a külterületek vízellátása megoldódott, majd a szennyvízcsatornázást szervezte: Műkertben és Alsószéktóban lakossági önerős formában, a város többi részében ISPA keretében. Hozzá tartoztak a szilárd utak és a hiányzó villanyvezetékek kiépítésének szervezése is. Kezdeményezésére jött létre a PUSZTA Német-Magyar Kulturális Egyesület, melyet több éven át vezetett, illetve a Kecskeméti Vadaskert Természetvédelmi Alapítvány; a kuratórium elnökeként irányította a Vadaskert felújítását: új főbejárattal, épületekkel, irodaházzal és szociális blokkal gazdagodott a létesítmény. Létrehozta a Kecskeméti Assisi Szent Ferenc Kápolna Építését Szervező Egyesületet; aktívan részt vett az 2006-ban felszentelt Műkerti Kápolna építésében.


január 27.

50 éves Kállai Erzsébet újságíró, a Kecskeméti Főiskola kommunikációs referense. Hajdúnánáson született 1965. január 27-én. Tanulmányait szülővárosában, a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskolában és Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem-közművelődési előadó szakán végezte, később Budapesten, a Bálint György Újságíró Iskolában belpolitikai újságíró diplomát is szerzett.

Az egyetem után a pedagógusi pályát elektronikus újságírásra cserélte: 1989-ben előbb három hónap próbaidőre a Kecskeméti Televízió munkatársa lett, majd miután véglegesítették, szerkesztőként, riporterként, valamint műsorvezetőként 18 évig dolgozott ott. Többek között a Kul-túra, a Hírös Hírek, a Mozaik, a Hírös Múzsa és a Mezőgazdasági Magazin műsorok alkotója volt, emellett dokumentumfilmet készített a Bozsó Gyűjteményről, a Magyar Fotográfiai Múzeumról, a kecskeméti főtérről, és számos "hírös" kecskeméti portréját is rögzítette. 2003 és 2007 között a városi tévé igazgatóhelyettese volt. Ezekben az években – kecskeméti munkája mellett – az MTV, az MTV Szegedi Körzeti Stúdiója és a Duna Televízió különböző műsorai számára is dolgozott. A Szegedi Körzeti Stúdió kulturális műsorának és az MTV Gazdatévé című műsorának műsorvezetője volt. 1992-ben a Magyar Televízió az esti híradó előtti műsorsávban vetítette a KTV Katona Józsefről készült 6x5 perces sorozatát, amelynek stábjában szerkesztőként vett részt. Kecskeméti rendezvényeken is gyakran találkozhattunk vele: ötször volt az újévi koncert háziasszonya, több alkalommal a Csiperó fesztivál megnyitóinak, záróünnepségeinek moderátora.

2008 óta a Kecskeméti Főiskola rektori hivatalában dolgozik. Kommunikációs referensként a sajtóval való kapcsolattartás a fő feladata, emellett a főiskola honlapjának, kiadványainak, rendezvényeinek, pályázatainak, közösségi médiában való megjelenésének előkészítője, szervezője.

1989 óta él együtt Pálinkás Alberttel, a Kodály Intézet és a KTV korábbi munkatársával, a Renaissance Consort alapítójával és művészeti vezetőjével. Bálint fiuk 1992-ben született, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szakon jelenleg a Kecskeméti Főiskola hallgatója.

(Források:  *Czigány Lóránt: Emigráns sorsok  *dunsztistvan.hu  *Fizikai Szemle, 1965  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Ki Kicsoda Kecskeméten  *Magyar Életrajzi Lexikon  *MTA  *MTVA  *Simon Antal: Magyarországi meteorológusok életrajzi lexikonja)