főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2018. október 18.
   


PARTNEREINK



Aqua&Luna Apartman Gyula

Synergic Kft.

Gladiolus Kft.


Termostar Kft.

  

  




  

NAPRÓL NAPRA - 2009. június-augusztus

június

100 éve, 1909. júniusában hunyt el Dékány Mihály minisztériumi osztálytanácsos. 1848. február 4-én Kecskeméten született. Középiskoláit szülővárosában, illetve a pesti református gimnáziumban végezte, a jogot ugyanott hallgatta. Hivatali pályáját 1866-ban az országos építészeti igazgatóságnál kezdte, amelynek megszűnte után a Közmunka- és Közlekedési Minisztériumba került. 1889-ben a Földművelésügyi Minisztériumba helyezték át, ahol a Tiszaszabályozási ügyosztályt vezette. Kormánybiztosa volt a Szolnok-Csongrádi Jobbparti Tiszaszabályozási Társulatnak és a Gerje-Perje Vízszabályozási Társulatnak. Több alkalommal miniszteri biztosként működött. Szakcikkei jelentek meg a Hon, a Reform, az Ellenőr, a Nemzet és a Fővárosi Lapok hasábjain, a Budapesti Szemle és a Nemzetgazdasági Szemle című folyóiratokban.

Feszty Árpád: Kálmán király eltiltja a boszorkány égetést
(A király mögötti kíséret egyik tagján, Dékány Mihály arcvonásait lehet fölismerni)


június 3.

75 éve, 1934. június 3-án Kecskeméten született Hámor Géza geológus, a Magyar Állami Földtani Intézet egykori igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke, majd tiszteletbeli tagja. 1952-ben érettségizett a kecskeméti református Gróf Tisza István Gimnázium jogutódjában, a Katona József Gimnáziumban. Geológus diplomát 1956-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán szerzett.

 A Magyar Állami Földtani Intézetben 1956-1991 között végigjárt minden grádicsot: gyakornokként kezdett, volt tudományos munkatárs, majd osztályvezető, főosztályvezető, igazgatóhelyettes, végül igazgató. Kutatómunkáját elsősorban a földtani térképezés, a neogén sztratigráfia, a medencekutatás, a kvantitatív fáciesanalízis és a paleorekonstrukció támakörében végezte. Társszerzőkkel elkészítette a Keleti Mecsek, a Cserhát és a Börzsöny földtani térképeit. Ősföldrajzi térképeket, atlaszokat szerkesztett Magyarország, a Kárpát-medence, valamint egész Közép- és Kelet-Európa neogénjéről. Tudományos munkásságával 1967-ben a földtudományok kandidátusa, 1968-ban az ELTE doktori cím tulajdonosa, 1984-ben pedig a földtudományok doktora lett.

Több mint 50 éven át aktív tagja volt a Magyarhoni Földtani Társulatnak. 1963–ban a szervezet titkárává, 1972–ben főtitkárává választották. 1986-91 között a társulat elnökének tisztét töltötte be.

Hosszan tartó betegségben 2007. augusztus 25-én Budapesten hunyt el. Haas János kutatóprofesszor így emlékezett meg róla: "Hámor Géza elmélyült szaktudása, szervezőkészsége, hivatásszereteten alapuló fáradhatatlan kutatómunkája nem pótolható. Munkájának eredményei azonban fennmaradnak, hosszú időn át segíteni fogják a következő nemzedékek kutatóit. Munkatársai, tanítványai emlékét megőrzik, művei a geológia tudományát gazdagítják."


július 1.

100 éve, 1909. július 1-én hunyt el a kecskeméti születésű Barna Jónás polgári iskolai tanító. A hírös városban is tanított. Az 1876-i izraelita tanítógyűlésen szenvedélyes beszédet tartott a zsidó tanítók bizonytalan helyzete ügyében és ennek hatására született meg a zsidó tanítók véglegesítésére vonatkozó miniszteri rendelet. Működése nem tetszett felettes hatóságának és ezért megvált a hitközségnél viselt igazgató-tanítói állásától és a főváros szolgálatába lépett. Sok tankönyvet írt. Munkatársa volt a Népnevelők Lapjának és a Néptanítók Lapjának. Tankönyvei és vezérkönyvei mellett a zsidó felekezeti iskolák monográfiáját is megjelentette.


július 5.

200 éve, 1809. július 5-én született Cseh Ferenc piarista tanár. Pappá szentelését követően piarista gimnáziumokban volt a bölcselet tanára. Hazafias magatartása miatt az osztrák kormány 1848-ban felmentette a tanítástól, valamint a kolozsvári társház és gimnázium igazgatói tisztségéből. Ekkor Sátoraljaújhelyre, majd Kecskemétre helyezték, ahol ismét taníthatott, s 4 évre a gimnázium vezetésével bízták meg. Számos cikke és nagyobb munkái közül kecskeméti vonatkozású A kecskeméti algymnasium története (Tanodái Lapok 1857). Az iskola 1859-i értesítőjében jelent meg A társadalmak biztosítéka a törvények iránti tisztelet című tanulmánya.

Egyik írásában Móra Ferenc is megemlékezett róla: "A negyvennyolcadiki nagy piaristákról kedves anekdotát találok följegyezve a régi újságokban. Cseh Ferencről szól, aki egy nagy bölcseleti munkát írt az ember szellemi életéről. A Bach-korszakban valami ügyes-bajos dologban ő vezette a piaristák küldöttségét Bonyhády-Percel István megyefőnökhöz. Ahogy a Somogyi-könyvtárba került könyveiből látom, nagy olvasottságú magyar úr volt ez az osztrák tisztviselő, de példás forradalomgyűlölő. A piaristák pedig mind jegyes emberek voltak; aki valamirevaló volt köztük, az mind benne volt a nagy ribillióban, sokan lettek közülük földönfutók, s többen meglakták az olmützi cellákat is.
Hűvösen fogadta a nagyúr a küldöttséget, aztán disputálni kezdett Cseh Ferenccel, és végre dölyfös gúnnyal ezt kérdezte tőle:
- Tisztelendőségednél okosabb ember nincs a szegedi piaristák közt?
- Ó dehogy nincs - felelte Cseh Ferenc filozófhoz illő nyugalommal -, a többi mind okosabb, mint én, de úgy gondolták, hogy ide én is jó leszek.
Negyvennyolc óra alatt természetesen el kellett hagynia Cseh Ferencnek Szegedet."

 75 éve, 1934. július 5-én született Perlaki István színész. 1952-től 54-ig az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-nél dolgozott, itt került kapcsolatba a színpaddal mint munkás-színjátszó. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1958-ban a kecskeméti Katona József Színházba szerződött. Négy év múlva a Honvéd Művészegyüttes tagja lett, majd három évet ismét a hírös városban töltött. Többek között a Rómeó és Júlia címszerepében, illetve a Bánk bán Ottójaként nyújtott emlékezeteset. 1969-től a veszprémi Petőfi Színházban, 1977-től 1990-ig az Arany János Színházban játszott. Ezt követően az Intervideó művészeti vezetője, 1992-től 98-ig a Mikroszkóp Színpad tagja, 1994-97 között a színház igazgatója volt. Mintegy 150 alakítás fűződik a nevéhez, elsősorban zenés és prózai darabok hősszerepeit alakította. Gyakran szinkronizál. 1981-ben Jászai Mari-díjat kapott, míg 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki.

Kövesdi Nagy-Gyökössy-Jereb: Két éj Velencében – 1967
(Balogh Rózsa, Perlaki István és Sas József)
 

Kecskeméti élményeiről így vallott: “Akkor még a közönség szerette a színészeket. Különösen igaz volt ez Kecskemétre. A piacon, az üzletekben a legszebb árut kaptuk, a vasútállomás restijében fillérekért ebédeltünk. Válogatnunk kellett a vasárnapi ebédmeghívások között, ahová a színházszerető polgárok invitáltak bennünket óriási lakomákra. (...) Kecskemét életem és pályám kitörölhetetlen része. Jó rá visszaemlékezni ébren és álomban is.”


július 21.

75 éve, 1934. július 21-én Kecskeméten hunyt el Merkado Gyula fényképész. Verseci tanulmányai után Pancsován, Brailában és Pesten dolgozott. 1908-ban telepedett le a hírös városban, 1909-ben szerzett műtermet. Haláláig Kecskemét jónevű fényképésze volt, József főherceg számára is dolgozott. Munkájáért több elismerésben részesült. A Színházi Élet és az Új Idők fotóriportere volt.


július 24.

100 éve, 1909. július 24-én született Fodor János nyomdász, író. A középiskola elvégzése után nyomdásztanuló volt Kecskeméten. Felszabadulása után külföldön járt tanulmányúton, majd hazatérve kecskeméti nyomdákban dolgozott. Kiváló gépszedő volt, de emellett írással is foglalkozott. Számos elbeszélése, karcolata jelent meg a Kecskeméti Lapokban, a Petőfi Népében, a Typographiában és más lapokban. 1942-ben Hess Andrásról írt regényével megnyerte a Dante kiadó pályázatát. Legfontosabb művei: Budavári nyomdász (regény, 1942); Petur (dráma, 1945).


75 éve, 1934. július 24-én Kecskeméten hunyt el Szilády Károly levéltáros, múzeum- és könyvtárigazgató.
1888-ban bölcsészdoktorátust szerzett, majd három évig a református kollégiumban tanított. Kada Elek 1897-ben alkalmazta a levéltárban őrzött könyvgyűjtemény gondozására. 1901-től a levéltár, a múzeum és a könyvtár irányításával bízták meg. 1911-től múzeum- és könyvtárigazgatói kinevezést kapott. Vezetése alatt értékes magángyűjteményekkel gazdagodott a könyvtár - 1899: Pesty Frigyes könyvtára, 1923: Szilády Áron könyvtára, 1926: Sréter-Podmaniczky gyűjtemény. 1934-ben nyugdíjba vonulása után kevéssel hunyt el.




július 25.

Hírős város, hírős hét és hírős gólya címmel 75 éve, 1934. július 25-én jelent meg a Kecskeméti Lapokban Féja Géza író cikke. A kiváló publicista, szociográfus és kritikus az 1930-as években többször szerepelt a Katona József Társaságban, előszót írt Sántha György Arany homokon nomád felhők alatt és Naphívás című köteteihez.


 augusztus

50 éve, 1959. augusztusában hunyt el Fáy István országgyűlési képviselő, államtitkár, főispán. Családja az 1680-as években Kecskemét város 1/8 részének földesura volt. 1902-től különféle megyei és minisztériumi tisztségeket viselt. 1920. május 19-én a kormány kinevezte a hírös város főispáni teendőkkel is megbízott kormánybiztosává, 1920. szeptember 9-én pedig a kormányzó Kecskemét főispánjává. Ettől fogva az alföldi településen lakott.



augusztus 11.

175 éve, 1834. augusztus 11-én született Fábián Mihály református lelkész, író. Diákéveit Kecskeméten töltötte, a teológia elvégzése után, 1856 tavaszán rektornak ment Kopácsra. Ezt követően több helyen volt lelkész, a dunamelléki egyházkerület 1888-ban tanácsbírájává választotta meg. Az egyházi lapok számos dolgozatát közölték.


augusztus 13.

125 éve, 1884. augusztus 13-án született Halmos Lajos ügyvéd. Kecskeméten a reáliskolában, majd a jogakadémián tanult. A jogi doktorátust Kolozsvárott szerezte meg, ügyvédi vizsgát Marosvásárhelyen tett. Ezt követően szerény ügyvédi irodát nyitott a hírös városban, a szegényparasztok és munkások ügyvéde lett. Tagja volt a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak. A Magyar Alföldbe írt cikkeiben a szegények érdekében emelt szót. A Tanácsköztársaság idején a lakáshivatal egyik vezetője volt. A tanácshatalom leverése után letartóztatták. 1919. november 19-én Héjjas Iván különítménye Orgoványra hurcolta és kivégezte.


 augusztus 28.

125 éve, 1884. augusztus 28-án Kecskeméten született Kováts Andor tanár, jogtudós, lapszerkesztő. Tanulmányait szülővárosában, Budapesten, Münchenben és a kolozsvári egyetemen végezte. Hazatérve több hónapon át a Kecskemét felelős szerkesztője volt. 1906-ban adta ki könyvalakban első nagyobb jogi dolgozatát Az angol és magyar gyülekezési jog párhuzama címmel. 1910-től a kecskeméti jogakadémia büntetőjog-jogbölcseleti tanszékén tanított. 1912-18 között szerkesztette a Kecskeméti Híradót, amelynek vezércikkeiben következetesen ostorozta a közélet radikalizálódását. A Katona József Kör támogatásával életrehívott munkásgimnáziumot is vezette. A munkásság nemzeti irányú továbbképzését szolgáló intézményt egy év alatt munkásegyetemmé fejlesztette. 1920-ban édesapjához hasonlóan ő is a Kecskeméti Jogakadémia igazgatója lett. Többek között neki is köszönhető, hogy a jogi oktatás akkor nem szűnt meg a hírös városban.


 
(Forrás:  *A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2006   *Borzák Tibor: Emlékszik-e még?  *Heltai Nándor: Irodalmi emlékhelyek, Kecskeméti Művésztelep  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1922  *Magyar Zsidó Lexikon  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Móra Ferenc: Kedves öreg árnyak  *Újpesti Lexikon  *Vizy László: A Fővárosi Bíróság épülete és a Feszty-képek)


 

Aktuális lapszámunk tartalma:

A magyarságot szolgálta Németországban is

Negyedszázada a magángyógyszerészekért

A tragikusan elhunyt nagy reménység

IN MEMORIAM dr. Adorján Mihály

LAPOZGATÓ

VALLOMÁSOK: dr. Mikulás József nyug. növényvédelmi osztályvezető, címzetes főiskolai tanár

VALLOMÁSOK: dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató, a ROVKI korábbi igazgatója

A kecskemétiek negyedszázados kedvelt helye


Aktuális számunk


2016. november 30.


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.
2017. március 31.
2017. április 30.
2017. május 31.
2017. június 30.
2017. július 31.
2017. augusztus 31.
2017. szeptember 30.
2017. október 31.
2017. november 30.
2017. december 31.
2018. január 31.
2018. február 28.
2018. március 31.
2018. április 30.


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu