90 éves a Kecskeméten született Josef von Ferenczy üzletember, médiamenedzser. Iskoláit Pestszentlőrincen végezte, majd csatlakozott a Felvidék magyarlakta területeit védő szabadcsapathoz, a Rongyos gárdához, ahol menekültek segítését, elhelyezését vállalta. 1939-től  mint kereskedő és reklámszakember dolgozott.

A második világháborút követően, 1948 őszén emigrált. Először Ausztriában, majd Németországban, Münchenben telepedett le,. 1957-ben megalapította a Film Presse Agenturt, amelyből később a Ferenczy Presse Agentur lett. Vállalata Németországban, Ausztriában és Svájcban újságokat, képes hetilapokat, televízióállomásokat, filmgyártó cégeket és könyvkiadókat lát el szórakoztató művekkel: regényekkel, elbeszélésekkel, forgatókönyvekkel, vagy egyszerűen csak ötletekkel.

Josef von Ferenczy fontos szerepet játszott a magyar-német kapcsolatok javításában, a kelet-nyugati feszültségek enyhítésében. Az ő kezdeményezésére jött létre először Battonyán, majd pedig szülővárosában, Kecskeméten az SOS-Gyermekfalu. 1994 decemberétől a nemzetközi kapcsolatok építése érdekében a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezték ki. A németországi Európa-dialógus Mozgalom után 1995-ben Magyarországon is megalapította az Európai Párbeszéd Egyesületet, majd 1998-ban létrehozta az Európai Párbeszéd Alapítványt, amely azóta is tevékeny résztvevője a magyarországi civil életnek. 1997-ben a Magyar Honvédség érdekében végzett humánpolitikai tevékenységének elismeréseként Göncz Árpád köztársasági elnök dandártábornokká léptette elő. 1988-ban Kecskemét díszpolgára lett. 2003-ban a "Város Kulcsa" kitüntetésben részesült. "Szenvedélyes magyar, hűséges német és lelkes európai vagyok, az emberek és népek közti mindenkori és mindenhol szükséges Párbeszéd híve" - vallott önmagáról egy korábbi interjúban.


április 5.

100 éve született Erőss József piarista tanár. 1924. július 27-én lépett be a rendbe, 1933. április 15-én szentelték pappá. 1934-ben Vácott, 1939-től Kecskeméten tanított. Négy év múlva Nagykárolyba ment gimnáziumi hittanárnak. 1947-ben Budapesten házfőnök lett, majd 1948-ban ismét a hírös városba helyezték. Váci egyházmegyésként tíz éven át a Kecskemét-Szentháromság Plébánián szolgált.


április 7.

125 éve született Pozsgay Rezső Rudolf gimnáziumi tanár. 1901. augusztus 27-én lépett be a piarista rendbe, 1906. december 24-én szerzetesi fogadalmat tett, 1908. június 30-án szentelték pappá. Ezt követően latin–történelem szakos tanári oklevelet szerzett és doktorált. A kecskeméti piarista gimnázium tanára és házfőnöke volt. A Piarista templomban, a bejárati rész baloldali falán lévő díszes márványtáblát az ő házfőnöksége idején, 1931-ben helyezték el.


április 9.

75 éve hunyt el Tőrei Tóth István gyógyszerész, a híres "Tóth-patika" tulajdonosa. 1879-ben született Kecskeméten. 1904-ben vette át az akkor Molnár-patikának ismert gyógyszertárat, a Duna-Tisza köze egyik legrégibb, 1740-ben alapított patikáját. Mindenki ismerte, minden reggel a korzósarki gyógyszertár márvány bejáratánál állva üdvözölte ismerőseit. Igen élénken vett részt a város társadalmi közéletében, tagja volt Kecskemét törvényhatósági bizottságának. 1929-től gyógyíthatatlan szívbetegségben szenvedett, de ennek tudatában is "végtelen nyugalommal élt s tűrte súlyos baját". Élete utolsó napjairól a Kecskeméti Közlöny Naptára így emlékezett meg: "Betegsége óta csak családja körében érezte legjobban magát. (...) Előző este vejénél időzött családi körben, majd amikor hazament, a gyógyszertár fölötti lakásában hajnalban rosszul lett, s mire orvosveje megérkezett, már nem élt."


április 24.

75 éve hunyt el Zám Tibor író, újságíró, szociográfus. A Debreceni Református Kollégium Tanítóképző Intézetében szerzett népiskolai tanítói oklevelet 1948-ban, majd az Egri Pedagógia Főiskolán magyar-történelem szakon tanult. 1952-től a Debreceni Agrártudományi Főiskolán volt tanársegéd, később tanulmányi előadó. Ezt követően Hortobágyon, Parádon és Biharkeresztesen tanított, 1960-ban a Debreceni Megyei Könyvtár munkatársa lett.

Zám Tibor
(Fotó: Bahget Iskander)

1963-tól kezdve haláláig Kecskeméten élt. A Forrásnak megalakulásától munkatársa, majd később szerkesztője volt. Szociográfiai beállítottságú íróként szakmai érdeklődése, munkássága jelentős mértékben meghatározta  a Forrás szociográfiai profiljának kialakulását. A „Bács-Kiskunból jövök” című szociográfiai kötete és a „Tanyabejáró” című műve a műfaj kortársi klasszikusának számít, ugyanakkor szépíróként is számos novellája, kisregénye jelent meg. 1972-ben Forrás-díjat kapott, 1979-ben a Művészeti Alap Irodalmi Díját nyerte el.

Zám Tibor mindössze 55 évet élt. Koporsójánál Kovács János református lelkipásztor e szavakkal búcsúzott tőle: “Zám Tibor minden féltett dolognál jobban őrizte szívét. Nemcsak a lassan naggyá nőtt hús szívet, hanem a belső embert is. Tudta, lenni-élni annyi, mint szolgálni egy teremtő gondolatot, átizzani a meghódított igazság belső tüzétől. Ez adta írástudó alázatát. Ezért merülhetett a látszat világ alá, hogy az igazságot fedezze fel, s írja le úgy ahogy szeplősen fogantatott”.


április 30.

150 éve Kecskeméten hunyt el Bátky Károly tanító, pedagógiai író. Sárospataki tanulmányok után 1817-től Monoron, Gyömrőn és Alsónémedin, majd 1841-től 1859-ig Kecskeméten a református iskolában tanított. Tankönyvíróként országosan ismerték. Első hazai népszerűsítője volt a német Diesterweg elemi iskolai oktatási módszerének, amelynek legfontosabb gondolata az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása. Elemi olvasókönyvének 25 kiadása volt. Pedagógiai munkássága mellett jelentős a futóhomok megkötésével kapcsolatos elméleti tevékenysége. Erről szóló könyvében ismertette a korábbi módszereket és saját tervét. Javasolta a terméketlen területek kiosztását a szegény nép között. A körülárkolt parcellákra akác, fűz, lícium, jegenye és bodza ültetését javasolta. Mint jövedelmező foglalkozást, sokáig érdeklődéssel kísérte a hazai és a külföldi dohánytermesztést.

(Forrás:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Közlöny Naptára, 1934  *Kortárs Magyar Írók Lexikona  *Magyar Katolikus Lexikon  *Mérő Miklós: Az ellenségből ellenfelet, az ellenfélből barátot  *Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia  *Szekér Endre: Túl a poklon  *SZTE Egyetemi Könyvtár  *Wikipédia, a szabad enciklopédia)