
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. április 27.

Aktualitások

Ma történt Eseménynaptár

PARTNEREINK

Ma történt2017. július 1.

80 éve, 1937. július 1-én hunyt el Kiss Albert (balásfalvi) jogász, egyetemi tanár.

Kiss Albert sírja a
kecskeméti református temetőben
(Fotó: Dr. Varga József)

1874. november 2-án, Kecskeméten született. Tanulmányai végeztével, 1898-ban szülővárosában a jogakadémia tanára, 1905-ben az intézmény igazgatója lett. Közben magyar magánjog tárgyköréből Kolozsvárott habilitált, valamint két féléven keresztül ösztöndíjjal Berlinben, Lipcsében, és Münchenben folytatott egyetemi kutatásokat. 1907-től a Kassai Állami Jogakadémián, 1914-től a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen tanított, ugyanezen az egyetemen az 1919-20-as tanévben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja volt. Pozsonyban érte az államfordulat. Az első években részt vett a Tuka és a pozsonyi egyetem körül csoportosuló ellenállásban a cseh megszállás ellen. Ő végezte a Magyarországról érkező pénzek elosztását, az elbocsátott tisztviselők segélyezését. Később, a magyar nyelvű oktatás megszüntetése miatt Magyarországra költözött, 1921-től haláláig a szegedi egyetem tanára, 1934 és 1935 között az iskola rektora volt. Főbb művei: Dolgozatok a magánjog köréből; A római jog receptiója. Az elévülés a magyar magánjogban című kötete Kecskeméten jelent meg 1903-ban.
(Források: *Fórum Kisebbségkutató Intézet *Magyar Életrajzi Lexikon *Szegedi Tudományegyetem)

80 éve, 1937. július 1-én hunyt el Dobos István aviatikus. 1913. április 6-án, a Kecskemét fölött első ízben elszálló repülőgépet ő vezette.

A rákosi repülőtéren rendezett
Szent István-napi repülőversenyen
Dobos István nyerte a kis-körözési díjat

Gyulán született 1892. március 31-én. Eredetileg asztalosmesterséget tanult, majd repülőgép-építéssel próbálkozott, híressé azonban pilótaként vált. Elsősorban Svachulay Sándor és Székely Mihály gépein repült. Az aviatikai versenyeken több díjat nyert. Részese volt a magyar repülés megszületésének, mivel már 1910-ben repült és a Magyar Aero Club 5-ös számon bejegyzett tagja volt.

Dobos István az I. világháborúban pilóta, majd berepülő pilóta volt. A Tanácsköztársaság Hadügyi Népbiztossága mint kiváló pilótát megbízta, hogy 1919. május 17-én Szamuely Tibor népbiztost egy kétüléses Brandenburg-típusú, kétfedelű repülőgépen szállítsa Budapestről Kijevbe, majd vissza. A Horthy-korszak alatt emiatt mellőzésben volt része: a Magyar Aero Szövetség kizárta tagjai sorából, a légitársaságok nem alkalmazták. Végül gróf Wenckheim József magánpilótája lett. 1937. július 1-én a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület tulajdonában lévő, Rubik Ernő által tervezett M 19 típusú túrarepülőgépével, annak berepülése közben lezuhant és meghalt.

A HA-NAA lajstromjelű gép, amely Dobos István halálát okozta

(Források: *Hajdú József: Repülőnap Kecskeméten, KNKN 1914 *Heltai Nándor: Az Albatrosztól az űrhajóig, PN 1965 *Huszadik század *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Magyar Életrajzi Lexikon)

45 éve, 1972. július 1-én hunyt el Herman Lipót festő, grafikus, Munkácsy-díjas, érdemes művész. 1901-1905 között a Mintarajziskolában Balló Edénél, Hegedűs Lászlónál, Zemplényi Tivadarnál tanult. Már első éves növendékként karikatúrákat rajzolt a Kakas Márton és a Borsszem Jankó című élclapok számára. Mint karikaturista a Harag álnevet használta. 1905-ben Münchenbe ment, majd Berlinben dolgozott: Falus Elekkel közösen plakátokat és könyvillusztrációkat készített. 1910 őszén hazatért és részt vett a Kecskeméti Művésztelep megalapításában. 1911-ben Párizsban, Brüsszelben és Londonban járt tanulmányúton. 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a Képző- és Iparművész Szakszervezetek Szövetségének elnöke volt. 1920-ban a Szinyei Társaság alapító tagjai közé tartozott. 1921-ben Németországban, majd az ezt követő években Hollandiában, Párizsban, Münchenben és Olaszországban járt, közben részt vett kiállításokon is. 1928-tól 1946-ig számos kiállítást rendezett.

Herman Lipót: Önarckép

Többnyire tájképi környezetbe helyezett aktkompozíciókat, tájképeket, portrékat festett. Ábrázolásának eszközeit a szabadban való festés gyakorlatából vette, tájpiktúrájában sok elem utal az impresszionizmus előtti hagyományokra. Nagyobb gyűjteményes kiállításai az Ernst Múzeumban voltak (1920, 1924, 1954). Emlékkiállítását 1974-ben rendezte meg az MNG. Műveit múzeumok őrzik. Nagyon sok könyvillusztrációja és újságrajza jelent meg különböző hazai és külföldi lapokban. Az 1910-es években a Vasárnapi Újság, az 1930-as években a Pesti Napló rajzolója volt. Ugyanitt rajzos riportokat és cikkeket is írt. Művészeti cikkei szaklapokban is megjelentek. Gazdag írásos hagyaték maradt utána.