főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2018. október 18.
   


PARTNEREINK



Aqua&Luna Apartman Gyula

Synergic Kft.

Gladiolus Kft.


Termostar Kft.

  

  




  

KITEKINTŐ2016. november 1-15.

Egy Illyés-vers kálváriája

Illyés Gyula író otthonában (Budapest, 1981. augusztus 31. - MTI Fotó: Molnár Edit)60 éve, 1956. november 2-án az Irodalmi Újságban jelent meg először nyomtatásban Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című költeménye. A költő 1950-ben, a letartóztatások, bebörtönzések és kivégzések idején írta meg a verset. A mű a sajtóban azonban csak az 1956-os forradalom napjaiban jelenhetett meg. A verset ezután ismét tilalom alá helyezték, és csak 1988-ban láthatott napvilágot Illyés gyűjteményes kötetében. Az 1956-ban ismertté vált művet az emberek persze titokban másolgatták, terjesztették. Nyugatra szakadt hazánkfiai is kiadták, hanglemezen és magnószalagon hallgatták a költő saját elmondásában. A költemény - címéhez híven - egyetlen mondatban fejezi ki Illyés Gyula véleményét a Rákosi-diktatúráról, de vádló szava érvényes minden államrendszerre, amely a vers betiltásával ismeri be önnön zsarnokságát. A hatalmas körmondat az élet minden területét érinti, megmutatja, hogy a zsarnokság miként hódít az emberi viszonyokban, a magán- és közéletben éppúgy, mint a lélekben.

Orosz István: 1956Orosz István: 1956

Illyés Gyula verse a kecskeméti születésű Orosz Istvánt is megihlette. A többek között Kossuth- és Prima-díjas grafikusművész, animációs filmrendező 2006-ban, az újra előkerült gyermekkori képeit és a költemény különböző nyelvekre fordított sorait felhasználva - az 1956-os forradalomra emlékezve - grafiki-typográfiai sorozatot készített. Munkájáról öt évvel ezelőtt, a Hitel folyóiratban így vallott: „Néhány éve (puszta véletlen, hogy ötven évvel az ominózus események után) négy fényképet találtam valami cipősdoboz fenekén. 1956. Nyárvég. Fekete-fehér augusztus. Én vagyok rajtuk, kisgyerekként, nem egész ötévesen. Csépán készültek a képek, Csépa egy alföldi falu a Tiszazugban. A Tisza és a Körös könyökét hívják így. Csépáról vitték el apámat 1957. július 15-én hajnalban. Nem tudni, ki csinálta a fotókat, milyen filmre, miféle fényképezőgéppel. Bemozdult, homályos felvételek, a nagyításnál túl lettek világítva. Azóta barna foltokat festett rájuk az idő. Próbálom megtalálni mai önmagam a kisfiú tekintetében, mozdulataiban. És persze próbálom a kort is felfedezni, a hátteret, az ötvenhatot. Természetesen nem emlékszem már akkori érzéseimre, de a félszeg viselkedés, a feszengő engedelmesség átsüt a képeken. Már menekülnék, de illedelmesen várok. Talán szólnak hozzám és én válaszolok. Hol zsarnokság van, / ott zsarnokság van … abban, ahogy a gyermek / idegennek felelget.” (Orosz István Egy mondat ... címmel napokban közzé tett gondolatait itt lehet elolvasni.)
(Források:  *MTI  *nemzetismeret.hu  *utisz-utisz.blogspot.hu)


Cziffra György és Kecskemét

Cziffra György zongoraművész95 éve, 1921. november 5-én született Cziffra György zongoraművész. A Franciaországban élt, virtuóz improvizációs képességű pianista Budapesten látta meg a napvilágot. Cigányzenész családból származott, gyermekéveit egy nyomorúságos angyalföldi barakktelepen töltötte. Tehetségét cimbalmos édesapja ismerte fel, csodagyerekként már ötéves korában cirkuszban zongorázott. Nyolcéves volt, amikor Dohnányi Ernő, a Zeneakadémia igazgatója felvette a tehetséges fiút, akit a meghallgatáskor úgy jellemzett, hogy nem is gyöngyszem, hanem "Kooh-i-nor gyémánt".

Az ifjú sikert sikerre halmozott, bár inkább a közönség körében, a kritikusok fanyalogva fogadták játékát. Tanulmányait anyagi okok miatt nem folytathatta, kénytelen volt bárzongoristaként keresni a kenyerét, miközben magánúton tanult tovább. 1943-ban kikerült a frontra. Zongorajátéka annyira megbabonázta a Wehrmacht tisztjeit, hogy felajánlották: elviszik Berlinbe, ahol karriert csinálhat. Ő ezt származása miatt sem vállalta, inkább átszökött a partizánokhoz. 1946-tól ismét itthon, kiskocsmákban és eszpresszókban lépett fel, koncertezni szókimondó magatartása miatt nem engedték. Disszidálási kísérletei után megkínozták, 1950-ben börtönbe zárták, majd Recsken kellett követ törnie.

1953-ban szabadult, nem sokkal később újra engedélyezték fellépéseit, külföldön is. 1956. október elején Liszt Ferenc Rákóczi-indulóját közel tízszer játszotta hangversenyén ráadásként, míg végül a rendőrség ürítette ki a hangversenytermet.

Cziffra György zongoraművész

A forradalom és szabadságharc leverése után emigrált, Párizsban telepedett le. Főleg a virtuóz romantikus zongorairodalomnak - Chopin, Grieg, Liszt, Schumann műveinek - volt a mestere, de játszotta saját Liszt-átiratait, a barokk és a bécsi klasszicizmus nagyjait is. Sokszor hasonlították Liszthez, nemcsak káprázatos improvizációs készsége miatt, hanem azért is, mert virtuóz átirataiban szinte kifejti a szerző vázlatosan maradt zenei gondolatait. Érett korára a legnagyobb pianisták közé emelkedett, de sohasem volt elégedett magával, állandóan tökéletesíteni igyekezett tudását. 1968-tól Chaise-Dieu-ben zenei fesztivált szervezett, 1969-ben ifjú pianisták számára megalapította a versailles-i Cziffra György Zongoraversenyt, majd Senlis-ben, Párizs közelében létrehozta a Cziffra Alapítványt fiatal művészek támogatására.

Régészettel, a francia-magyar történelmi kapcsolatok kutatásával is foglalkozott. Fia, ifjabb Cziffra György is zenész lett: karmester volt, és 1982-es tragikus haláláig apa és fia többször adott közös koncertet.

Cziffra György megkapta a francia Becsületrend tiszti keresztjét, 1968-ban francia állampolgár lett, de mindig magyarnak vallotta magát. 1973-ban látogatott először haza, hangversenyén tombolva ünnepelte a közönség. A 100 tagú Budapest Cigányzenekar tiszteletbeli elnöke volt, 1993-ban a Magyar Köztársaság Érdemrendjének tiszti keresztjével tüntették ki.

Cziffra György zongoraművész

Talán kevesen tudják, hogy a huszadik század egyik legnagyobb zongoraművészét a második világháború utáni években - filléres gondjai ellenére - a kecskeméti származású kiváló színésznő, Mezei Mária is támogatta tőle telhetően. A külföldön már akkor ismert, de idehaza megbízhatatlannak tartott Cziffra György alkalmi megbízásokat is nehezen kapott. Mezei Máriával azonban varázslatos műsorokat adtak a pesti Café de Parisban.

Cziffra György több ízben Kecskeméten is koncertezett. 1986 márciusában a Kecskeméti Tavaszi Napokon, a sportcsarnokban 1600 zeneszerető néző volt kíváncsi játékára, de már korábban, 1953-ban is sikert aratott a hírös városban. A Filharmónia koncertjéről a Petőfi Népe újságírója, Pataki Ferencné éles hangú kritikát közölt a lapban. A haknizó fővárosi művészekkel ellentétben Cziffra játékáról elismerően írt: „Utolsónak hagytam — bár elsőnek kellett volna megemlítenem — Cziffra Györgyöt, aki valóban rá szolgált a »zene tanára és varázslója« címére. Igazi művészettel szólaltatta meg Liszt: II. rapszódiáját, Csajkovszkij Diótörő szvitjét és a »Trubadúr« örökszép muzsikájából összeállított fantáziacsokrot. Köszönjük mindnyájan, akik az estén résztvettünk, hogy igazi művészhez méltóan szemrebbenés nélkül, sőt ugyanolyan művészettel kísérte társai erőlködését. Az Ő zenekíséretét hallgatva elfeledtük [...] a sok-sok bosszankodást, mert játéka igazi művészi élményt nyújtott.”
(Források:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum  *Petőfi Népe)


Szentiványi Tibor furfangjaira emlékeztek

A nemcsak informatikusként, hanem játékszakértőként is hírnevet szerző, 85 évvel ezelőtt született Szentiványi Tiborra emlékeztek november 5-én Budapesten. A játékokkal kapcsolatos ügyeket felkaroló és magas szinten képviselő Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban Szentiványi 85 címmel az ünnepelt rendkívül gazdag játékgyűjteményéből egy 85 tárgyból álló kiállítás nyílt meg. A különleges tárlatot a hírös város művészei és művészetpártolói körében szakmai felkészültsége, sajátos humora és játékossága miatt komoly tiszteletnek örvendő dr. Kriston Vízi József etnográfus, a Kecskeméti Katona József Múzeum kommunikációs munkatársa, Pro Ludo-díjas játékkutató nyitotta meg.

Szentiványi Tibor villamosmérnök, művelődéstörténész, játékszakértő, a Magyar Játék Társaság alapító elnöke
Szentiványi Tibor villamosmérnök, művelődéstörténész, játékszakértő, a Magyar Játék Társaság alapító elnöke 85 éve, 1931. július 2-án Budapesten született. 1958-ban szerezte meg villamosmérnöki oklevelét. Egyetemi tanulmányai alatt demonstrátor volt a Matematika Tanszéken, majd az Irodagép Kísérleti Vállalatnál dolgozott. A diploma megszerzése után az MTA Kibernetikai Kutatócsoportjában részt vett az első hazai elektronikus számítógép, az M-3 létrehozásában, a mágnesdob, majd a mágnesszalag illesztésével. 1963-tól a KGM Számítóközpontjának műszaki vezetőjeként dolgozott. 1965-ben az Információ-feldolgozó Laboratórium (INFELOR) alapító tagja, főmérnöke, majd tudományos tanácsadója volt. 1991-től 1997-ig a MATÁV-nál a vezetés tanácsadójaként foglalkoztatták.

1968-ban egyik alapítója volt a Neumann János Számítógéptudományi Társaságnak, a választmány tagja, 1992-ig szakosztály vezetője volt. 1967-ben a londoni ICL cégnél dolgozott, 1975-ben Luxemburgban vendégkutató, 1986 és 2005 között az International Council for Computer Communication (Washington, D.C.) tagja volt. Szakmai munkásságát több díjjal ismerték el. Elismert játékszakértő volt. 2000-ben ő alapította a "Pro Ludo" díjat, melyet 2001 óta minden év júniusában ítélnek oda a hazai játékkultúra kiemelkedő személyiségeinek.

Szentiványi Tibor villamosmérnök, művelődéstörténész, játékszakértő, a Magyar Játék Társaság alapító elnöke

Szentiványi Tibor nemcsak tevékeny informatikus volt. Szenvedélyesen szerette a játékot, különösen a képességfejlesztő, logikai játékokat, amelyeket gyűjtött is. Szerepet vállalt a Rubik-kocka nemzetközi megismertetésében, egyik fő szervezője volt az első Rubik-kocka világbajnokságnak, létrehozta többek között a Logikai Játékosok Klubját és a Pro Ludo-díjat. Ez utóbbi elismerést 2001 óta minden év júniusában ítélnek oda a hazai játékkultúra kiemelkedő személyiségeinek.

Szentiványi Tibor Kecskeméthez is szorosan kötődött. 1982-ben Játékmúzeum Magyarországon címmel a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyt bemutató összeállítást tett közzé az országos sajtóban. 1987-ben az Erdei Ferenc Művelődési Központban aktívan részt vett a Kiss Áron Magyar Játék Társaság alapításában, az indulástól jó néhány éven át a szervezet elnöki teendőit is ellátta. 1989 márciusában, a Kecskeméti Tavaszi Napok keretében megtartott szakmai rendezvényen is - melynek résztvevői a játékfejlesztés, -gyártás és -forgalmazás eredményeivel, gondjaival és terveivel foglalkoztak - ő vállalta a házigazda szerepkörét. Feladata nem volt egyszerű, a Petőfi Népe újságírója meg is említette, hogy „a gyakorta óhatatlanul is indulätos hozzászólásokban gazdag vitát Szentiványi Tibor, a társaság elnöke nagy rutinnal vezette és foglalta össze.”

Szentiványi 85 címmel a kiváló játékszakértő rendkívül gazdag játékgyűjteményéből egy 85 tárgyból álló kiállítás nyílik megA játékkutatók ma is legfontosabb úttörőik közé sorolják Szentiványi Tibort. Születése 85. évfordulóján, 2016. július 2-án a játékokkal kapcsolatos ügyeket felkaroló és magas szinten képviselő Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban tartottak kerekasztal-beszélgetést a tiszteletére, míg november 5-én ugyanott Szentiványi 85 címmel a kiváló játékszakértő rendkívül gazdag játékgyűjteményéből egy 85 tárgyból álló kiállítás nyílt meg. A különleges tárlatot a hírös város művészei és művészetpártolói körében szakmai felkészültsége, sajátos humora és játékossága miatt komoly tiszteletnek örvendő dr. Kriston Vízi József etnográfus, a Kecskeméti Katona József Múzeum kommunkációs munkatársa, Pro Ludo-díjas játékkutató nyitotta meg.

A Hírös Naptár kérésére Szentiványi Tiborra dr. Kriston Vízi József így emlékezett vissza: „Tibort személyesen Óbudán ismertem meg a legendás Selyemgombolyítóban, ahol Zelnik »gombolyította« néhányad magával a kultúrakutatás hazai, addig (és azóta is oly annyira) összekuszálódott emberi és szakmai szálait. Ez nem sokkal a Szórakaténusz (35 évvel ezelőtti!) megnyitása után volt, s ahol például az is felvetődött, hogy a »kecskeméti példa« nyomán talán nem sokára Budapesten is létrejön a játékok és a játszás állandó műhelye. Ha ebből – sajnos – azóta sem lett kézzelfogható valóság, de a MELEDA Klub, majd a Magyar Játék Társasággá szerveződött országos közösség fővárosi tagjai vagy az éppen átutazó kelet-nyugati játékmesterek találkozóhelyét hozta létre, majd terebélyesítette ki a jeles előd: Kiss Áron (1845-1908) egykori »Paedagogium«-ának letéteményes budai intézetében. (Tibor volt egyébiránt a Szórakaténusz névadó atyja is, bár sokan szívesen vállalták maguknak ezt a tettet… ) Most, amikor ez év tavaszán a Kecskeméten létrehozott közép-európai játékközpont épületének megálmodójától, Kerényi Józseftől búcsúztunk, néhány nappal ezelőtt a Szórakaténusz küldetését megalapozó Bánszky Pálra emlékeztünk, e napokban eljött az ideje annak is, hogy a játék és játszás ügyének europeér képviselője, a humán területen szöszmötölők sebességét túlszárnyaló furfangos elme több mint ezer darabos világ-játékgyűjteményét létrehozó, fizikai valójában ugyan már távol lévő, de nap mint nap velünk lévő Szentiványi Tiborra emlékezzünk, Óbudán. Ősz vége van, hűvösre váltott – de játékra fordult ismét az Idő!” (Szentiványi Tiborról bővebben Kriston Vízi József a Kő, papír, olló címmel 2014-ben megjelent 21. sz. eleji játékírások gyűjteményében írt, a kötet a Libri könyvesboltokban még beszerezhető.)

Szentiványi Tiborhoz, a legendás emlékű játéktudóshoz és Rubik Ernő feltalálóhoz, játéktervezőhöz főződő kapcsolatát a kecskeméti születésű Kossuth- és Prima-díjas grafikusművész, animációs filmrendező, Orosz István ekként örökítette meg: „Úgy kezdődött a történet, hogy diplomamunkám egy darabját, az Iparművészeti Főiskolán ki is nyomtatott »bogárábécét« Ernő magával vitte Japánba, és neki ajándékozta a Museum of Fun címmel rendezett kiállítás direktorának, Itsuo Sakane úrnak. Valamikor a nyolcvanas évek elején járhatott Ernő Tokióban; a múzeum, a katalógus szerint, 1984-ben nyílt. A megnyitón ott járt a másik nagy világcsavargó, Tibor, és hazatérve elhatározta, fölkutat, Orosz István grafikusművész 2007-ben Pro Ludo Díjat kapott, melyet a díjalapító Szentiványi Tibortól vehette átmint a tárlat második magyar résztvevőjét (az első persze Ernő volt a Kockájával), ami nem lehetett könnyű, mert akkoriban még telefonunk sem volt. Nyilván mindenki másnak beletört volna a bicskája az ilyesmibe, de Tibornak, aki az angol királynővel is levelezésben állt és büszke volt rá, hogy kapcsolatai révén három lépésből bárkit elér a földgolyón, az ilyesmi meg se kottyant.

Orosz István grafikusművész 2007-ben
Pro Ludo Díjat kapott, melyet a
díjalapító Szentiványi Tibortól vehette át


Később, mikor már barátok lettünk, gyakran meglátogattam egy számítástechnikával foglalkozó vállalat elegáns irodaházában. Úgy jártam oda, mint a l’art pour l’art elefántcsonttornyába, hogy megmutassam új munkáimat, de főleg azért, hogy az általa előkészített meglepetés-műveket megcsodáljam. Hatalmas gyűjteménye volt, de csak apránként adagolta. Jóindulatú türelemmel várta meg, amíg sikerül megfejtenem egy enigmatikus mű második vagy harmadik jelentését, s olykor apró, szellemes segítségekkel próbált meg rávezetni a megoldásra, vagy éppen összezavarni, mikor milyen kedvében találtam.”

(Források:  *História - Tudósnaptár  *Képes Gábor: Az M-3-tól a játékkutatásig: Szentiványi Tibor  *utisz-utisz.blogspot.hu )

 

Aktuális lapszámunk tartalma:

A magyarságot szolgálta Németországban is

Negyedszázada a magángyógyszerészekért

A tragikusan elhunyt nagy reménység

IN MEMORIAM dr. Adorján Mihály

LAPOZGATÓ

VALLOMÁSOK: dr. Mikulás József nyug. növényvédelmi osztályvezető, címzetes főiskolai tanár

VALLOMÁSOK: dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató, a ROVKI korábbi igazgatója

A kecskemétiek negyedszázados kedvelt helye


Aktuális számunk


2016. november 30.


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.
2017. március 31.
2017. április 30.
2017. május 31.
2017. június 30.
2017. július 31.
2017. augusztus 31.
2017. szeptember 30.
2017. október 31.
2017. november 30.
2017. december 31.
2018. január 31.
2018. február 28.
2018. március 31.
2018. április 30.


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu