125 évvel ezelőtt Kecskemét város Törvényhatósági Bizottsága elhatározta az Elsőfokú Ipari Iskola felállítását, mivel "az iskola megszervezését nemcsak keresztülvihetőnek, hanem a honi ipar felvirágoztatása szempontjából nélkülözhetetlenül szükségesnek tartja".

Az iskola a körzeti elemi népiskola első emeletén 1883. október 24-én kezdte el működését. A tanoda első igazgatója Szakács István, a városi iskolaszék elnöke lett, míg a nevelőtestületben olyan személyiségek foglaltak helyet, mint Pataki Imre, a Nagytemplom falán lévő 48-as emléktábla készítője, valamint Böszörményi Mihály, aki már 1868-ban vasárnapi iskolát szervezett az inasok számára. Az egész nap hajszolt, szidott diákok emberi szóra találtak, segítséget adó okos tanárokra, akik számolásra, írásra, kalkulációra, rajzolásra, értelmes gondolkodásra tanították őket. A tanintézet legfőbb feladata annak elfogadtatása volt, hogy az inasok is iskolába járnak. Értelmes embert akartak nevelni a társadalom perifériájára szorult gyerekekből.

Története során az iskola számos átalakulást élt át. Épületében még hadi kórház, illetve katonai parancsnokság is helyt kapott. 1958-ban a kecskeméti 48-as honvédtábornok, Gáspár András nevét vette föl az intézmény. 10 évvel később kettévált az iskola, de 2008 nyarán ismét összevonták a Kandó Kálmán Ipari Szakmunkásképző Intézettel és a Speciális Szakiskolával.

Az elmúlt évtizedekben az iskola fejlődése immár töretlen. 1985-ben elkezdődött az építőipari szakközépiskolai képzés és ezt továbbfejlesztve 1986-ban a technikusképzés. Elindult az audiovizuális studiórendszerű oktatás és szemléltetés, valamint felépült egy új, hatalmas és korszerű sportcsarnok. A 90-es évektől az összes szakmai fejlesztésben részt vettek. A Világbanki Program révén több 10 millió forintos tárgyi eszközfejlesztést hajtottak végre, valamint az oktatók továbbképzését is biztosították.