Dankó Pista első és legjobb szövegírója volt100

100 éve, 1914. július 9-én hunyt el Pósa Lajos tanár, költő, lapszerkesztő és publicista. Radnóton született 1850. április 9-én. Tanulmányait Rimaszombatban és Sárospatakon végezte, majd a pesti egyetem bölcsész karán szerzett tanári oklevelet. Egy évig pedagógusként dolgozott, ám útját a sors a hírlapírás tövises pályáján a költészet felé terelte. Előbb fővárosi lapokba írt: a Bolond Miska című humoros lap, illetve az Ellenőr, 1875-től pedig a Nemzeti Hírlap munkatársa volt. 1881-ben, Mikszáth Kálmán utódaként, Enyedi Lukács hívására a Szegedi Napló munkatársa lett. Szegeden ismerte meg Dankó Pistát, akinek első és legjobb szövegírója volt. Az ő szövegére komponálta Dankó Pista többek között a "Búsan szól a kecskeméti öreg templom nagyharangja" kezdetű dalt is. A nagy nótaköltő halála után országos gyűjtést kezdett, és ellenállást, közömbösséget leküzdve márványszobrot emeltetett az emlékére.

1889-ben visszaköltözött a fővárosba, és Benedek Elekkel megindította, majd haláláig szerkesztette Az Én Újságom című első irodalmi értékű, hazafias szellemű és európai színvonalú gyermeklapot. Nem csak megteremtette a hazai gyermekirodalmat, de legaktívabb szervezőjévé, formálójává is vált. Teremtő munkájába korának rangos íróit, festőit és grafikusait, valamint a tudományos élet neves képviselőit vonta be. Az új műfaj fáradhatatlan ösztönzőjeként fiatal írók hadát indította útjára, többek között Krúdy Gyulát, de felfedezte az őt apjaként tisztelő Móra Ferencet is. Az Orient Vendéglő időnként szerkesztőséggé is alakult, a legendás Pósa-asztalnál a korszak legnagyobbjai vendégeskedtek.

Pósa Lajos negyvenéves írói jubileumán,
az ünneplői által hozott virágok között
(Fotó: Jelfy Gyula)

Mintegy ötvenkötetnyi gyermekverse jelent meg, műveit számos idegen nyelvre lefordították. Sok száz versét zenésítették meg, több gyermekverse épült be az óvodai foglalkoztatók anyagába. Negyvenéves írói jubileumán – 1914. június 7-én – több tízezer gyermek köszöntötte a városligeti Millenárison. Gárdonyi Géza így vélekedett róla: "Munkásságának nemzetnevelő hatásában egy lépcsővel sem áll lejjebb Petőfinél, Aranynál, Jókainál." Bródy Sándor pedig e szavakkal méltatta: "Él még közöttünk egy poéta, aki a magyarság dolgában és érdekében többet tett egymaga, mint talán az összes Emkék."

1945 után azonban költészetéről többnyire csak politikai megközelítésű értékelések születtek, nacionalistának minősítették, műveit száműzték a könyvtárakból. A kommunista-szocialista hatalom szerette volna Pósa Lajos nevét és alkotásait kitörölni a magyar irodalomból. Néhány évvel ezelőtt a Táltoskönyvek Kiadó megkezdte életművének feldolgozását, és Pósa bácsi legszebb állatmeséi, gyermekversei, karácsonyra szánt téli versei és a legkisebbeknek szóló ringatói már megjelentek. Így hatvan esztendő elteltével a legifjabb generáció ismét megismerheti Pósa költészetét.

(Források:  *A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig  *Barta Boglárka: A legendás Pósa bácsi  *Katona József Könyvtár  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Vasárnapi Újság, 1914  *www.posabacsi.com)

TÁMOGATÓINK