főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2018. október 20.
   


PARTNEREINK



Aqua&Luna Apartman Gyula

Synergic Kft.

Gladiolus Kft.


Termostar Kft.

  

  




  

A TELJESSÉG FELÉ TÖREKVŐ JÁTÉKOS POÉTA25

 25 éve, 1989. január 22-én hunyt el Weöres Sándor Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtudós.

Szombathelyen látta meg a napvilágot 1913. június 22-én, mégis a cseri dombok tetején gubbasztó kis falut, Csöngét tekintette szűkebb hazájának, mivel itt, szülei otthonában töltötte gyermekéveit és ifjúkorát. Szűkebb pátriájához, Vas megyéhez, Kemenesaljához egész életén át szoros szálakkal kötődött. Bármerre sodorta az élet, sohasem szakadt el lélekben e tájtól.

Négy-öt éves korában ismerkedett meg a betűk és a számok világával, édesanyja és nevelőnője pedig németül és franciául tanította. Nyolc-kilenc évesen már Shakespeare műveit vette a kezébe, s mohón végigolvasta az evangélikus parókián található lexikonokat is. Az elemi iskola elvégzése után a szombathelyi reáliskolában végezte középiskolai tanulmányait, de rossz tanulmányi eredményei miatt a győri reálba íratták át, végül Sopronban tett érettségi vizsgát.

Gyenge tanuló volt, ám költői tehetsége már korán megmutatkozott. Első írói sikereit 1928-ban élte meg, 1929-ben pedig már a Pesti Napló és a Pesti Hírlap is közölte verseit. Ezek közül az Öregek című annyira megtetszett Kodály Zoltánnak, hogy megzenésítette, Kosztolányi pedig így méltatta:  „Te, drága csodagyermek, úgy játszol nyelvünk zongoráján, mint kevesen.” A Nyugatban először 1932-ben jelent meg Weöres-vers, s még a szigorú ítész, Babits is lelkesen üdvözölte az ifjú költőt.

Az ifjú költő

Az érettségi után apja csöngei birtokán dolgozott, majd 1933-tól a pécsi egyetemen jogi, később földrajzi és történelmi tanulmányokat folytatott. Diplomát végül filozófia-esztétika szakon szerzett, 1939-ben pedig a filozófia doktora lett, A vers születése címmel írta disszertációját. Már egyetemistaként bekapcsolódott a Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság munkájába, részt vett a pécsi Öttorony című lap szerkesztésében is. Első verseskötete Hideg van címmel 1934-ben jelent meg. 1935-ben Baumgarten jutalomban, 1936-ban Baumgarten-díjban részesült. 1941-től a pécsi Városi Könyvtár vezetője és a pécsi Sorsunk folyóirat társszerzője volt. A Nyugat 1941-es megszűnése után a Magyar Csillag, a Válasz, később a Diárium lapok közölték írásait.

Weöres Sándor 1943-ban költözött Pestre, ahol az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. 1945-ben A teljesség felé című kötetét Hamvas Bélának ajánlotta. A második világháború végén a csöngei apai birtokon tartózkodott, majd rövid ideig Székesfehérváron volt múzeumi tisztviselő. 1947-ben feleségül vette Károlyi Amy költőnőt. 1949-től - politikamentes alkata és „formalizmusa” miatt - csak a magyar irodalomban új minőséget jelentő gyermekversei (Bóbita, Ha a világ rigó lenne) és műfordításai jelenhettek meg. 1956-ban kiadták A hallgatás tornya című válogatáskötetet, de 1964-ig mint a „tűrt” kategóriába tartozó szerző ismét nehezen tudta írásait megjelentetni. 1964-ben a Tűzkút című kötete előbb Párizsban, majd itthon jelent meg, 1968-as Merülő Saturnus című kötete pedig pályájának egyik csúcsát jelenti. Helyzetét az 1970-ben megkapott Kossuth-díj konszolidálta, amelynek összegéből Pásztor Béla-díjat alapított fiatal költők számára. 1972-ben jelent meg a Psyché című kötete, amelyből Bódy Gábor rendezett nagysikerű filmet. 1977-es Három veréb  hat szemmel című kötete a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból nyújt válogatást.

Feleségével, Károlyi Amyvel

1976. május 26-án Weöres Sándor Kecskemét vendége volt. A város művelődési központjában, a Collegium Artium sorozat keretében, nagyszámú közönség előtt Szekér Endre – a Forrás főszerkesztő-helyettese, a költő életművének kiváló ismerője, műveinek elemzője – beszélgetett Weöressel, aki felolvasta Szekér Endrének Kecskeméten címmel, az est előtt rögtönzött versét. A Forrás 1976. szeptemberi számában hasonmás formában tette közzé a (dátummal és aláírással is ellátott) kézirat négy szakaszát.

Weöres Sándor sokhangú és igen terjedelmes életművében külön fejezetet jelent műfordítói munkássága, amely a költészet szinte valamennyi területére és korszakára kiterjedt. 1982-ben elsőként jutalmazták Magyarországon Forintos-díjjal, a műfordítóknak járó legmagasabb szakmai elismeréssel. Írt mesejátékokat (A holdbeli csónakos - 1986-ban Kecskeméten is bemutatták), oratóriumdrámát (Theomachia) és drámai költeményt, minden hangnemben és versformában ugyanolyan magas színvonalon alkotott.

 Weöres Sándor és felesége,
Károlyi Amy sírja

(Budapest. Farkasréti temető;
Holdas György alkotása )

Utolsó nagy fellépése Londonban volt, ahol 1980-ban felolvasói estet tartott. Hosszan tartó, súlyos betegség után Budapesten hunyt el 1989. január 22-én. Bár úgy végrendelkezett, hogy „kis Csöngéje földjében” szeretne nyugodni, az ősi családi sírboltban pihenni meg, özvegye kívánságára mégis Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

(Összeállította: Varga Géza)


Egy „antimuzikális” költő, avagy Weöres Sándor a zeneszerzők szövegírója

 „Hosszú évek óta gyűjtöm az adatokat Weöres Sándor megzenésített verseinek jegyzékéhez. A Zenei Lexikon szerint Petőfi Sándor volt a legtöbbször megzenésített költő, ezer fölött van a verseire írott különféle műfajú darabok száma az egyszerű 19. századi magyar nótától a legutóbbi évtizedekben készült nagyszabású oratórikus alkotásokig. Egészen bizonyos, hogy mind számban, mind pedig műfaji gazdagságban csak a Weöres-megzenésítések léphetnek nyomába a magyar költészet tárházából. [...]

Költői tehetsége korán megmutatkozott 

Weöres Sándort elég korán a zeneszerzők költőjévé avatta Kodály Zoltán. Öregek című versét 1929-ben közölte a Pesti Hírlap a tizenöt éves költő diáksapkás képével. A zeneszerző már ekkor felfigyelt a versre, s 1933-ban – a költő által később jóváhagyott módosításokkal és rövidítéssel – vegyeskarra megkomponálta. 1934-ben az első kecskeméti Hírös Hét nevezetes Kodály-bemutatókkal ékes kórushangversenyén hangzott el először a Kecskeméti Dalárda előadásában, Vásárhelyi Zoltán vezényletével. Ennél korábbi Weöres-dalt vagy kórusművet nem ismerünk. Később még egy nagyobb karmű került ki kettejük műhelyéből, a Norvég leányok (1940). A többi mind apróság, jobbára dallamra írt szöveg, melyeknek egy része azért bekerült a költő verseskönyveibe is. 

Weöres Sándor otthonában

Magam először valamikor 1950 táján találkoztam -megzenésítéssel: Farkas Ferenc akkor még újdonságnak számító Rózsamadrigáljának dallamaiban. Nem mintha tizenkét évesen vegyeskarban énekeltem volna, de nővérem egy amatőr kórus tagjaként tanulta a darabot , otthon is szívesen énekelgette a líraian szomorkás és élénk-ritmikus melódiákat:
   «Ó, ne kérdezd a rózsát, hogy hű marad-e hozzád…» és
   «Végy példát a rigóról, vígan lármáz a lomb közt».

Később persze kórustagként magam is énekeltem ezeket a Kodály és Farkas-műveket meg mások Weöres-ihlette darabjait; majd a tágabb s szűkebb családban mindennapos zenei-költői eledele lett a gyerekeknek a Bóbita-kötet számos megzenésített verse és a Kodály-dallamokra írt, jórészt a Kis emberek dalai között megjelent bájos-játékos Weöres-szöveg.”

(Részletek Ittzés Mihály zenepedagógus írásából)

(Források:  *Forrás Folyóirat, 2003  *Ittzés Mihály: Egy „antimuzikális” költő, avagy Weöres Sándor a zeneszerzők szövegírója  *MTI  *Nemzeti Színház  *Tarján Tamás: Az átutazó)

Aktuális lapszámunk tartalma:

A magyarságot szolgálta Németországban is

Negyedszázada a magángyógyszerészekért

A tragikusan elhunyt nagy reménység

IN MEMORIAM dr. Adorján Mihály

LAPOZGATÓ

VALLOMÁSOK: dr. Mikulás József nyug. növényvédelmi osztályvezető, címzetes főiskolai tanár

VALLOMÁSOK: dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató, a ROVKI korábbi igazgatója

A kecskemétiek negyedszázados kedvelt helye


Aktuális számunk


2016. november 30.


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.
2017. március 31.
2017. április 30.
2017. május 31.
2017. június 30.
2017. július 31.
2017. augusztus 31.
2017. szeptember 30.
2017. október 31.
2017. november 30.
2017. december 31.
2018. január 31.
2018. február 28.
2018. március 31.
2018. április 30.


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu